A nemzetközi közösségnek a Vajdaságban élő magyar kisebbség jogainak védelmével is törődnie kell, és beszélni kell romániai, szlovákiai és ukrajnai magyar kisebbség autonómiájáról is – írta Geza Cseri, a NATO-főparancsnok egykori tanácsadója a The Washington Times szerkesztőségi oldalán.
Jól jöhet nekünk Koszovó függetlensége Amióta Koszovó kikiáltotta függetlenségét, a sajtóban sok szó esik az ottani szerb kisebbség jogairól. Ez helyénvaló, de nem történik említés a szerbiai, vajdasági nagy magyar kisebbségről – állapította meg a magyar származású levélíró. Nem írnak Európa legnagyobb nemzeti kisebbségi csoportjainak, a Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában élő magyaroknak a jogairól sem. Pedig számuk meghaladja a 4 milliót – olvasható a nyílt levélben.
Geza Cseri aggasztónak és meglepőnek tartja, hogy Közép-Európában még nem készült átfogó elemzés a kisebbségek jogairól, „ez pedig kulcskérdés a térség és egész Európa békéje szempontjából”. A kisebbségi sorban élő magyarok nem bevándorlók, sosem hagyták el őseik falvait és városait, azokban élnek ezer éve. Idegenné váltak szülőföldjükön, amikor a nagyhatalmak csaknem 90 éve önkényesen átrajzolták az országhatárokat, semmibe véve az önrendelkezés elvét – hangsúlyozza.
Ezek a kisebbségek békések, nem kívánnak erőszakot és nem törekednek a határok megváltoztatására. Mindössze autonómiát szeretnének kapni abban a térségben, ahol élnek. „Az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok erkölcsi kötelessége, hogy segítsenek nekik elérni ezt a célt” – zárta sorait Geza Cseri.
fn.hu
