Akár az is elképzelhető, hogy Szlovákia csak évek múlva dönti el, hogyan viszonyul Koszovó függetlenségéhez – jelentette be a szlovák államfő kedden. Gašparovič erről azt követően nyilatkozott, hogy kedden Pozsonyban találkozott macedón kollégájával, Branko Crvenkovszkival.
„Szlovákiának jelenleg elegendő oka van arra, hogy ne ismerje el azonnal Koszovót, hanem megvárja a térségen belüli egyfajta fejlődés folyamatát, és csak azután ismertesse álláspontját. Ez lehet néhány év múlva is” – fogalmazott a szlovák köztársasági elnök.
Akárcsak Szkopje, Pozsony sem ismerte el egyelőre a volt dél-szerbiai tartomány önállóságát. Crvenkovszki Szlovákiában hangsúlyozta, hogy bár Macedóniában is népes, körülbelül 25 százaléknyi albán kisebbség él, az országban van olyan erős a demokrácia, hogy az esetleges problémákon felülkerekedjen.
Pozsony tudomásul veszi a február 17-i pristinai nyilatkozatot, de egyelőre nem ismeri el független országnak Koszovót. Északi szomszédunknál korábban több kormánypárti politikus is párhuzamot vont a koszovói albánok és a dél-szlovákiai magyarok közt, hangsúlyozva, hogy meg kell őrizni Szlovákia területi épségét.
A Szlovák Nemzeti Párt vezére, Ján Slota februárban úgy fogalmazott, hogy Koszovó a drog- és embercsempészek, valamint a torokmetszők és maffiózók országa. Koszovó „elszakítása” Szerbiától olyan precedenst teremthet, amely a harmadik világháború kitöréséhez vezethet – vélekedett akkor Slota.
Nem Slota az egyetlen szlovák kormánypárti politikus, aki a függetlenség kikiáltása után élesebben fogalmazott Koszovó kapcsán. A kisebbségekért is felelős miniszterelnök-helyettes például Drogovónak, vagyis – szabad fordításban – Drogországnak, Drogföldnek nevezte a volt szerb tartományt. A Robert Fico kormányfő pártját, a Smert képviselő Dušan Čaplovičot ellenzéki szlovákiai Magyar Koalíció Pártja lemondásra szólította fel.
Duna TV
