Augusztus 5-én rövid, de súlyos betegség után elhunyt a felvidéki magyar tudományosság egyik vezető személyisége, Frankovics Boldizsár professzor, a Szlovák Tudományos Akadémia Informatikai Intézetének főmunkatársa, az intézet tudományos tanácsának elnöke. Augusztus 5-én rövid, de súlyos betegség után elhunyt a felvidéki magyar tudományosság egyik vezető személyisége, Frankovics Boldizsár professzor, a Szlovák Tudományos Akadémia Informatikai Intézetének főmunkatársa, az intézet tudományos tanácsának elnöke.
Temetésére augusztus 12-én 12,30 órakor – délután fél egykor kerül sor a pozsonyi krematóriumban.
Frankovics Boldizsár professzor szakmai életrajza
Kandidátusi tudományos fokozatát 1963-ban szerezte a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézetében. 1971-ben professzori kinevezést vesz át a francia oktatási minisztertől a Lyon-i Claude Bernard Egyetemen. 1986-ban a tudományok doktora, majd később tudományos fõmunkatárs a Szlovák Tudományos Akadémia Informatikai intézetében, ahol egyúttal az intézet tudományos tanácsának elnöke is.
A Szlovák Tudományos Akadémián betöltött funkciói :
– osztályvezetõ
– intézeti igazgató
– 1990 tõl a Szlovák Tudományos Akadémia elnökségének tagja
– 1991-95 a Szlovák Tudományos Akadémia alelnöke
– 2002 – a Szlovák Tudományos Akadémia matematika, fizika,
informatika tudományos kollégiumának elnöke
– Learning societe of Slovak Academy of Sciences tagja
Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja :
– Egyetemi tudományos tanácsok tagja
– Nemzetközi tudományos szervezetek szaktestületeinek (IFAC, IFIP,
ECCAI, IEEE) tagja
– Central European Academy of Sciences and Arts megválasztott
rendes tagja, akadémikus
– Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja
– Magyar Professzorok Világtanácsának tagja
– Magyar Fuzzy Társaság tiszteletbeli tagja
Tudományos munkásságának fõbb területei: Az adaptációs és tanuló rendszerek valamint a mesterséges intelligencia elemeinek alkalmazása a műszaki folyamatok modellezésében és irányításában valamint az információs rendszerekben. Ebbõl a témakörbõl megjelent 6 monográfiája, 12 mográfiai fejezete valamint több mint 200 tudományos folyóiratban megjelent közlemény szerzõje vagy társszerzõje. Számos nemzetközi konferencián mint meghívott elõadó szerepelt. 18 doktorandusza szerezte meg vezetésével a tudományos fokozatot. Számos tudományos projekt kidolgozásában, oldásában és gyakorlati alkalmazásában vett részt a vegyi, valamint az energetikai folyamatok optimális irányításának területéről.
Kitüntetések :
– Szlovák Tudományos Akadémia tudományos díja
– Szlovák Tudományos Akadémia arany plakettje
– Szlovák Tudományos Akadémia Aurel Stodola ezüst plakettje
– Kassai Műszaki Egyetem arany plakettje
– Szlovák Műszaki Egyetem díja
– Szlovák Köztársaság ezüst plakettje
– Magyar Fuzzy Társaság Nagydíja
– Jedlik Ányos-díj
Frankovics Boldizsár professzor tudományos tevékenységét a folyó évben Jedlik Ányos-díjjal jutalmazta a felvidéki tudományosság. Emlékezésként az alábbiakban a díj átadásakor ehangzott laudációból idézzük most Hulkó Gábor professzornak a Magyar Tudományos Akadémia tagjának néhány gondolatát:
* * *
Hulkó Gábor professzor így emlékezett vissza Frankocics Boldizsárra:
Atyai jóbarátom Frankovics Boldizsár a Jászóvár-i, szlovákul a Jasov-i premontrei kolostor tőszomszédságában látta meg a napvilágot 1927 áprílis 27-én. A jászóvári alvégről a híres kassai premontrei gimnázium diákjaként indult az életbe. Már korán megmutatkozott kivételes tehetsége. A felsőbb évfolyamokban a tandíjra valót az alsós diákok tanításával kereste meg ebben az elitgimnáziumban.
A második világháború alatt mint levente átélte Drezda gyilkos bombázását, majd az általános zürzavarban hat levenetársával együtt vonaton és gyalogszerrel hazaszökött a háborús viszonyok közt Jászóvárra.
A háború után Sárospatakon érettségizett le majd Rozsnyón tett különbözeti vizsgákat ahol újból leérettségizett. Itt a város másodikligás futballcsapatának volt a sztárjátékosa. Innen került az egyetemre.
A Szlovák Tudományos Akadémia Müszaki kibernetikai intézetében keze alatt dolgoztak a Mikloško fivérek. Jožko a későbbi Csehszlovák federális kormány minisztere és František a Szlovák Nemzeti Tanács későbbi elnöke. Közremüködésükkel újraindítatta a premontrei kolostor müködését Jászóváron.
Kivette a részét az elitképző Selye Kollégium munkájából is, ahol több diákot is vezetett és rendszeresen részt vállalt a felvételiztetés és a tútorok biztosításának munkájából a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyeiről.
Számtalanszor megcsodáltuk Boldizsárnak a premontrei gimnáziumban szerzett klasszikus görög-római müveltségét – valamint különös jártasságát a magyar irodalomban. Egyes alkalmakkor kapásból idézi a görög-római szerzőket és hosszú részleteket idéz a hét évszázad magyar verseiből.
Gyakran a szakmában egymás mellett foglalunk helyet különféle tudományos akciók bizottságaiban: PhD védések, nagydoktori védések, államvizsgák bakalároknak – mérnököknek, rigorózusvizsgák, habilitációs és inaugurációs előadások, stb… Hol Boldizsár elnökölt, hol jómagam. Aztán a bizottsági munka közben… az asztalon a többi papír közt egyszerre elém tol egy teleírt A4-es lapot, amelyen Arany János Őszikéinek stílusában sorjáznak a strófák a múló időről a lét és a tudomány időszerü örök nagy kérdéseiről.
Corvin Mátyás királyunk megkoronázásának 550. évfordulója alkalmából a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2008-as évet a reneszánsz emlékévének nyilvánította. Ennek apropóján leszögezhetjük, hogy Boldizsár egy tipikusan reneszánsz szellem. Mint a reneszánsz nagy mesterei az antik értékek talaján állva a szellemi lét alpvető kérdésein valamint a mesterséges intelligencia jövőbe mutató témáin munkálkodik úgy, hogy közben számtalan gyakorlati eredménnyel gyarapítja a müszaki világot.
