Az Európai Unió külügyminisztereinek tegnapi találkozóján megállapodás született abban, hogy a huszonhetek békefenntartókat küldenek Grúziába. Az Oroszország ellen tervezett diplomáciai szankciókról szóló döntést azonban a jövő hónapra halasztották.
„Az Európai Uniónak készen kell állnia, hogy a terepen is részt vegyen a béke helyreállításában” – tartalmazza a miniszterek által elfogadott együttes nyilatkozat, amelyben felkérik Javier Solanát, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy dolgozzon ki egy részletesebb javaslatot a miniszterek következő, szeptember 5-én esedékes ülésére.
A Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország külügyminisztere, Bernard Kouchner az ülést követően elmondta, hogy már több tagország is jelezte részvételi szándékát a misszióban, melynek részletei egyelőre nem tisztázottak.
Alexander Stubb finn külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés Moszkva számára is elfogadható lesz, azonban svéd kollégája már jóval pesszimistábban nyilatkozott. Carl Bildt szerint Oroszország továbbra sem mutat hajlandóságot arra, hogy bárkit is beengedjen a térségbe. Grúzia az elmúlt három évben többször is kérte az Európai Uniót, hogy küldjön csapatokat a szakadár tartományaiba.
Az EU-Oroszország együttműködési megállapodás felfüggesztéséről vagy más diplomáciai szankciók bevezetéséről a szerdai találkozón nem született döntés, mivel azt a külügyminiszterek következő, szeptemberi ülésére halasztották.
A szankciókat leginkább Lengyelország és Litvánia szorgalmazta. Petras Vaitiekunas litván külügyminiszter szerint az események nem maradhatnak következmények nélkül Oroszország számára.
Eközben Varsóban négy volt kommunista ország – Észtország, Lengyelország, Lettország és Litvánia – felszólította a NATO-t, hogy hívja meg tagjai sorába Grúziát, hogy „megelőzzék a hasonló agressziókat.” Az országok vezetői sérelmezték, hogy az EU által készített béketerv nem tartalmazza Grúzia területi integritásának tiszteletben tartását
EUvonal
