Október 9-én töltötte be 75. életévét az ügynökmúltjáról és botrányos közéleti szerepléseiről ismert Ján Sokol nagyszombati érsek. Az Egyházi Törvénykönyv szerint ilyenkor köteles benyújtani a lemondását, amelyről a Szentatya dönt, és vagy elfogadja azt vagy meghosszabbítja a megbízatást.
A csehszlovák kommunista rendszer jóváhagyásával 1988-ban püspökké kinevezett Sokol érsek ügynökmúltjáról a szlovák sajtó többször is dokumentumokat jelentetett meg, ahol a Nagymorva Birodalom uralkodója után Svätopluk néven iktatják. Sokol érsekkel együtt több magyar és szlovák pap neve is szerepel az ügynöklistán, akik közül néhányan ma is a magasabb egyházi körökhöz tartoznak. Ezt a www.upn.gov.sk oldalon bárki megtekintheti.
Az egykori Pozsony-nagyszombati Főegyházmegyében az érsek különösen gyakorta szerette a magyar egyházközségek papjait áthelyezni, s a jelentősebb plébániákra általában szlovák érzelmű vagy hozzá lojális személyeket ültetett. Gyakran rendelte el szlovák misék bevezetését ott is, ahol erre komoly igény nem mutatkozott. Számos alkalommal blokkolta a felvidéki magyar kispapok budapesti továbbtanulását, mondvacsinált okokra hivatkozva. Tavaly, több éves hagyományt megszakítva megtiltotta a magyar nyelvű papszentelést is Pozsonyban.
A magyar hívek pasztorációjának megoldása elől rendszeresen elzárkózott, mivel azt megoldottnak tartotta. A helyzeten csak segédpüspöke, Orosch János igyekezett enyhíteni, akit a felvidéki magyar hívek már saját püspöküknek tekintettek, de az új egyházmegyei felosztás után joghatósága már csak a nagyszombati érsekség területére korlátozódik.
Szlovák és magyar egyházi és világi körökben Sokol érsek tevékenységének megítélése meghatározóan negatív. Ennek fényében a közjó érdekében is kívánatos lenne, hogy ebben az esetben a Vatikán malmai is gyorsabban őröljenek…
Felvidék Ma
