Idén hat alkotó részesül a Déry-díjban, melyet a magyar irodalom művelésében vagy népszerűsítésében kimagasló eredményeket elérő íróknak, költőknek, műfordítóknak ítél oda a kuratórium. Kiss Judit Ágnes, Ferdinandy György, Géher István, Keresztesi József és Viola József, valamint Renáta Deáková műfordító viheti haza az elismerést. Géher István költő, műfordító, esszéista, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa, 1940 január 15-én született. Shakespeare-kutató, a Műfordítók Egyesületének elnöke. Legutóbb Polgár Istók című vers-parafrázisa jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában.
Kiss Judit Ágnes költő, író, 1973-ban született. 2006-ban irgalmasvérnő, 2007-ben Nincs új üzenet, 2008-ban A keresztanya (Szomor Veron történetei) című kötetei jelentek meg – előbbi kettő verseskötet, utóbbi regény. Készül új verseskötete és novelláskötete is. „Előző kötete, az Irgalmasvérnő az apróképek balladája volt, kemény, kegyetlen és elutasító. De benne is ott élt egy erős ember, aki tud dalolni, és énekelve járja a középkori „istenítélet” tűzpróbáját.
„Ma, amikor a rejtélyesen-szépen formált vers élvezete szinte feledésbe veszett, jön egy nőből és zenészből formálódó költő, és elénk varázsolja a szörnyeteg világ percenként átélt tényei-jelenetei ellenében az erőt adó költemény örömét. Valaha József Attila tudta ezt fájdalmas kései verseiben. Az ember körül lepusztuló világban nem hagyja a verset is utána rombolódni. Úgy eszmélkedik, hogy a mindennapos fájdalmas szét- és önmagába tekintés során a felépülő vers derűjével élteti önmagát. Valami olyat tud, amire ma nagy szükség van: a szenvedést derűre váltani” – írja róla Kabdebó Lóránt másopdik verseskötetéről szóló kritikájában.
Renáta Deáková a magyar irodalmi művek idegen nyelvre fordításában elért kiemelkedő eredményéért kapja a díjat, de a műfordító egy olyan szlovák-magyar projekt szlovák oldalának is népszerűsítője, mely a két ország egymáshoz közelítését tűzte ki céljául. Ez a Terra Recognita Közép-európai Civil Külpolitikai kezdeményezés, mely magyar nyelven ide kattintva érhető el. A szerző cikkeit a litfont, a litcentrum, a sme, a noveslovo és a slovart szlovák honlapokon is megtalálhatják.
Ferdinandy György író, irodalomtörténész 1935. október 11-én született. Közel tíz évig volt a Szabad Európa Rádió munkatársa, 12 évig tanított Puerto Ricóban, regényei, elbeszélései, meséi, tárcái jelentek meg magyar és francia nyelven. „Polgári család, a Sas-hegyen eltöltött gyermekkor, önálló egyéniségüket a házasságban is őrző szülők, háború, ötvenes évek, bölcsészkar, francia-szak, ötvenhat, emigráció, Franciaország, háromszor elvett francia feleség, a francia mentalitás megismerése, francia irodalmi sikerek, Puerto Rico, egyetemi tanárság, írás, visszatérés a magyar nyelvhez, a trópusokon eltöltött évtizedek, aztán újra Franciaország, látogatások haza, a nyugati magyar író léte, hazatelepülés és kintlét megőrzése, újabb élet- és pályaszakasz, kubai feleség, betegség, Florida és az itthonlét, az átalakuló magyar társadalom figyelése, immáron a visszatérő ember szemszögéből – ha csak a fele történt volna vele abból, ami az életében megtörtént, akkor is arról beszélhetnénk, hogy sokat, nagyon sokat megélt a huszadik századból. Ám azt hiszem, hogy nagyon rossz úton járnánk akkor, ha arra figyelnénk, hogy mit látott Ferdinandy György a huszadik századból. Ezt akkor értettem meg, amikor könyvét másodszorra is elolvastam.” – írja róla Füzi László az Új Könyvpiac hasábjain egy vele készült interjúkötet kapcsán.
Keresztesi József 1970-ben született irodalmár, kritikus, dalszövegíró, költő. A get up, stand up dallamáéra írott Add meg magad utolsó szakaszában így ír: „a csillagos ég bennem / az erkölcsi rend fölöttem / idegesen pislognak a csillagok / egész éjjel pörögtem / nem bújnak elő többé a hősök / csak a kellemetlen ismerősök / takard el a fényt / feküdj le a jogaidért //add meg magad…”. 2007-ben jelent meg 1999-től 2006-ig írott kritikáit összegző kötete a Kalligram kiadónál.”Kedvet teremt az olvasáshoz – kritikustól többet ne várjunk!” – hangzik a kötet ajánlója, s valóban: kritikáival a kiválasztott kötetek többnyire olvasókat nyerhetnek, odafigyelésével közelebb hozza a műveket az olvasókhoz.
Viola József Kispesten született 1927-ben. Író, költő. „Válogatott versei feltehetőleg születésének nyolcvanadik évfordulójára jelentek meg, minden ünnepélyesség nélkül. Öt korábbi kötetének anyagát négy ciklusba rendezte, és annyira került minden külsőséget, hogy nem jelölte a versek keletkezésének idejét, és még egy fülszöveg sem igazít el a válogatás szempontjairól. Elég, ha itt vannak a versek, fölösleges minden körítés, gondolhatta a konok költő. Aki festő is, és kitűnő képet választott kötetének címlapjára: a Fáklyavivő nyers ecsetvonásokkal megfestett alakja beleolvad a háttérbe, csak sötét tekintete és a kezében tartott fáklya lobogása hatol át az éjszakán.
„De milyen jellemző, hogy lefelé tartja a fáklyát. Mert költészetében minden lefelé irányul, lírája a létezés zavarosan fortyogó mélyeit kutatja.” − írja róla Ferenc Győző A magányos harcos című cikkében a költő Válogatott versei kapcsán 2008. április 5-én a Népszabadság online-ban.
A Déry Tibor-díjat minden évben olyan alkotónak ítélik oda, akik a magyar irodalom művelésében kimagasló eredményeket értek el. A Déry Tibor Alapítvány és a díj Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre. Vagyonát a magyar államra hagyta azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak. A díjak átadása a névadó születésének évfordulóján, október 18-án történik. Az első díjat (akkor még Déry Tibor-jutalom néven) 1984-ben adták át. Mára több százan részesültek ebben az elismerésben. A kuratórium elnöke az ARTISJUS mindenkori főigazgatója.
litera.hu
