Idén 70 éves a bécsi döntés

A trianoni békeszerződés után a magyar politika fő célja a területi revízió lett! Az első bécsi döntést Németország és Olaszország írta alá a müncheni egyezményen. Az 1938. szeptember 29-én létrejött többoldalú nemzetközi megállapodáson Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország vett részt, amelynek eredménye Csehszlovákia felosztása lett.

1938. október 9-13. között került sor a magyar–csehszlovák tárgyalásokra, melyek célja lényegében az etnikai alapokon nyugvó területi revízió megvalósítása volt. Magyarországot Kánya Kálmán külügy- és Teleki Pál oktatásügyi miniszter képviselte Komáromban. Kölcsönös megállapodás híján, a tárgyalások végeztével a két ország 1938. október 29-én kérte a müncheni egyezményt aláíró nagyhatalmak döntőbíráskodását. Mivel Nagy-Britannia és Franciaország érdektelenségre hivatkozva kivonta magát a döntéshozatalból, a békeidőben született első bécsi döntést az európai nagyhatalmak (beleértve Nagy-Britanniát és Franciaországot) ekkor még nemzetközi jogi érvényűnek ismerték el. Csak a II. világháború folyamán változtatták meg álláspontjukat. A döntőbírók Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszterek voltak. A Magyar Királyság az I. világháborút lezáró trianoni béke (1920.06.04.) által elvett felvidékünk a Csehszlovákiához csatolt ( 61.633 km², az ország 18,9%-a) területeiből visszakapott 11.927 km²- t, zömében Csehszlovákia (pontosabban az akkor már autonóm Szlovákia) déli részét. Az átkerült 1 millió 62 ezer lakosnak 84%-a volt magyar és kb. 10%-a szlovák, és kb: 67.000 magyar maradt a szlovák oldalon. Emellett a Szlovákiában maradt 89.000 főnyi zsidó lakosság többsége is magyar anyanyelvűnek vallotta magát.
1938.11 03-án az Országgyűlés beiktatja az újraegyesülést. 1938:XXXIV. törvénycikkel
1938.11.05. – A Honvédség megkezdi az első bécsi döntés végrehajtását (11. 10-ig befejezi).
1938.11.18. – A kormány határozatot hoz Kárpátalja fegyveres visszafoglalásáról.