Krasznahorkaváralja / Krásnohorské Podhradie
Hont, Nógrád, Gömör és Torna
Krasznahorkaváralja / Krásnohorské Podhradie Rozsnyótól 8 km-re fekszik. A községben gótikus alapú barokk templom, több barokk-empire uradalmi épület és egy szerényebb Andrássy-kastély van. Ez utóbbiban (Hársfa u.–Lipová ul. 122), melyet Andrássy Dénes 1908/9-ben Hültl Dezső budapesti építész tervei szerint építtetett, 1990 óta az Andrássy-képtár van elhelyezve. A község fölött, kúp alakú hegytetőn Krasznahorka vára áll. 1320 körül a szepesi származású Máriássy család kezdte építeni a szepes–gömöri kereskedelmi út védelmére. Kezdetben csak egytornyú kis erődítmény volt, az évszázadok folyamán azonban egyre nagyobbodott, szépült, s egyre erősebbé vált. Mai formáját a XVI–XVII. század folyamán kapta. A Máriássyak a pelsőci Bebek családtól vették meg a vár körüli birtokokat, a Bebekeknek azonban annyira megtetszett a felépült vár, hogy 1352-ben visszavették, s tovább erősítették. Krasznahorka kétszáz évig maradt a Bebekek kezén, eltekintve egy húsz esztendeig tartó „közjátéktól”: 1441-ben a husziták elfoglalták a várat, de Bebek István visszafoglalta tőlük. Mohács után, a két ellenkirály közti villongások idején Bebek Ferenc Zápolyai mellé állt, s közben zsákmányra éhesen ki-kicsapott a várból. 1556-ban I. Ferdinánd egyik vezére, Puchaim generális megpróbálta megostromolni Krasznahorkát, de nem járt sikerrel. Néhány év múlva, a Bebek család kihalása után a vár a királyi kamarára szállt. Krasznahorka azonban nem sokáig maradt királyi vár, mert 1585-ben ideiglenes adományként az erdélyi származású Andrássy Péter várkapitány szerezte meg. Az Andrássyak – akik később bárók, majd grófok lettek – 1642-ben kapták meg véglegesen Krasznahorkát és a körülötte elterülő sok tízezer holdas birtokot. Krasznahorka aztán háromszáz évig az Andrássyak kezén maradt. 1678-ban Andrássy Miklós kemény ostromot állt ki a Thököly-hadaktól. Az Andrássyak később II. Rákóczi Ferenc hívei lettek (bár az egyik testvér főispáni helytartóként a bécsi császári udvarban tartózkodott végig a szabadságharc alatt), s mivel az időben éppen Andrássy István báró volt Gömör vármegye főispánja, a várban tartották a megyegyűléseket. Amikor Rákóczi Ferenc Rozsnyón országgyűlést tartott, Krasznahorkán lakott. A vár ekkor már nemcsak erős, hanem szép is volt. A bécsi császári haditanács a kuruc háborúk befejeztével sem bontatta le, mivel nem várnak, hanem kastélynak minősítették, s a kastélyoknak megkegyelmezett a haditanács. Így maradt meg Krasznahorka vára ma is látható reneszánsz formájában. A várban továbbra is laktak, s katonaság is volt benne. Utolsó lakója Jókai A lőcsei fehér asszony című regényének egyik hőse, Andrássy István volt: az ő felesége volt Serédy Zsófia, akinek holtteste természetes úton mumifikálódott, s – felemelt jobbjával – ma is látható a várkápolnában. Gróf Andrássy Dénes 1902-ben múzeumot rendezett be a várban, a vár belső laktere azóta is múzeum. Az utoljára 1992-ben renovált vár bejárata elől az ún. Bebek-ágyúk tekintenek le a völgybe; ezeket 1545 és 1595 között öntötték, s kettőt közülük még az 1848/49-es szabadságharcban is használtak a honvédek. Ugyancsak Andrássy Dénes építtette müncheni művészekkel 1903/4-ben a vár alatti országút mellé a szecessziós művészet egyik legértékesebb szlovákiai emlékét, a drága és díszes mauzóleumot, melyben ő és felesége nyugszanak. Díszítésére – féldrágaköveken kívül – a világon föllelhető mindenfajta márvány egy-egy darabját használták. Mozaik oltárképét velencei művészek készítették. A mauzóleum parkjában a család kedvenc tacskójának bronzszobrát és a madáritatót Stróbl Alajos készítette. Az Andrássyak dernői vasgyárában öntötték 1847-ben a budapesti Lánchíd egyes alkatrészeit: ezekből egy hatalmas láncszem ma is látható a várudvaron.
