Miközben a Gazprom Déli Áramlat gázvezetékének tervei még a kormányközi egyeztetések szintjén vannak, az Oroszországot elkerülő Nabucco a prágai csúcs után a részletes műszaki kidolgozás szakaszába lépett, s szakértők szerint így egyelőre előnyben van – írta pénteken a Kommerszant című orosz üzleti lap. A cikk ismertette a részleteket, s úgy vélte, a prágai csúcs legnagyobb diadala az volt, hogy Törökország ígéretet tett, hogy már júliusban aláírja a tranzitszerződést.
Mihail Korcsemkint, az East Europe Gas Analysis elemző cég igazgatóját idézve a Kommerszant rámutatott: a januári orosz-ukrán gázháború nyomán Európa nagy energiával aktivizálta a Nabucco vezeték előkészületeit, s az ennek következtében megelőzte a Gazprom konkurens Déli Áramlat tervét. Korcsemkin szerint a Gazprom kétszer hibázott: amikor vállalta, hogy közép-európai áron vásárolja a gázt a közép-ázsiai államoktól, s másodszor amikor az Ukrajnával fennálló viszály miatt elzárta a gázcsapot az orosz-ukrán határon. Emellett a Déli Áramlat célja nem a Gazprom jövedelmének növelése, hanem a szállítási rendszer rugalmasságának a fokozása, vagyis az Ukrajnán át áramló gáz mennyiségének csökkentése. Az Oroszországból érkező gáz versenyképessége azonban ettől nem nő, mivel Európában magas vámtételek terhelik, s a Gazpromnak mintegy 25 milliárd dollárt kell befektetnie az építkezésbe.
Valerij Nyesztyerov, a Troika Dialog befektetési társaság elemzője úgy vélte: a Déli Áramlat és a Nabucco között kemény konkurenciaharc kezdődött, amelyet tovább nehezít a gazdasági válság. A szakértő szerint hiába mondogatják az orosz vezetők, hogy Oroszország nem ellenzi a Nabuccót, a Gazpromnál a beruházások várható csökkentésére való tekintettel óhatatlanul felmerül a projektek rangsorolásának kérdése, s a monopóliumot egyebek között az Északi Áramlat finanszírozásának biztosítása körüli problémák rákényszerítik majd, hogy válasszon, és módosítsa a Déli Áramlat megvalósítására kitűzött határidőket. Oroszország már úgyis engedett Szerbiának, amely azt követelte, hogy a tervezett 10 milliárd helyett 21 milliárd köbméter gáz áramoljon át az országon, s enged még majd Olaszországnak is, amely még nem kötelezte el magát a Déli Áramlat mellett.
„Ám ha a politikai akarat erősebb lesz a gazdasági célszerűség érveinél, akkor a Déli Áramlat megvalósul” – mondta a szakértő.
Andrej Nyesztyerenko, az orosz külügyminisztérium szóvivője legutóbb csütörtökön hangoztatta, s pénteken megismételte: Moszkva nem tekinti oroszellenesnek a Nabucco tervet, s nincs kifogása ellene, ha építése elfogadható és kifizetődő azok számára, akik részt vesznek benne. A lényeg, hogy gazdasági és pénzügyi szempontból megvalósítható legyen, s hogy legyen hozzá elegendő gáz. Pénteken ehhez a minisztérium sajtóosztálya kérdésre még hozzátette: a projektben való részvétel az egyes államok szuverén joga.
A Déli Áramlat (alul) és a Nabucco (felül) gázvezeték vonalai Európába érve.
(A főleg az Egyesült Államok által ösztönzött Nabucco célja a gáz forrásainak és szállítási útvonalainak diverzifikálása, s ezzel Európa energiabiztonságának fokozása. A vezeték a tervek szerint elkerüli majd Oroszországot, de jelentős részben a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok földgázkincsére épülne, amelyet azok hosszú távú szerződésekkel eladtak Oroszországnak.)
Várhatóan egyébként péntektől számítják majd a Déli Áramlat születését: mintegy válaszként a prágai Nabucco-csúcsra a Gazprom aláírja a vegyes vállalatok megalapításáról szóló megállapodásokat a görög DESFA, a bolgár Bulgarian Energy Holding és a szerb Srbijagas vállalatokkal. Vlagyimir Putyin kormányfő pedig Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel tárgyal Szocsiban a kérdésről, de ez a szakértők szerint inkább afféle PR-akció, mivel Olaszország még mindig nem kötelezte el magát a Déli Áramlat mellett.
Gazprom a Déli Áramlat gázvezeték építéséről megállapodásokat írt alá pénteken Szocsiban Bulgária, Görögország és Szerbia állami vállalataival, s az olasz Eni-vel megállapodott arról, hogy a Déli Áramlat tengeri szakaszának kapacitása nem 31, hanem 63 milliárd köbméter lesz évente.
A Szocsiban a Bolgár Energia Holdinggal aláírt megállapodás konkrétan a vezeték építését előkészítő s abban résztvevő vegyes vállalat létrehozását, az orosz-görög dokumentum a projekt beruházás előtti stádiumában való együttműködés feltételeit és a majdani vegyes vállalat működési mechanizmusát, az orosz-szerb dokumentum pedig szerb vonatkozásban ugyanezt rögzíti.
Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója ugyancsak Szocsiban Paolo Scaronival, az Eni vezérigazgatójával második kiegészítést írt alá a Déli Áramlat gázvezeték építésében való együttműködésről korábban született szándéknyilatkozathoz Vlagyimir Putyin orosz és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök jelenlétében. A dokumentum előirányozza, hogy az eredetileg tervezett évi 31 milliárd köbméterről 63 milliárd köbméterre növelik a Déli Áramlat tengerfenéken haladó részének végső kapacitását. Olaszország mindeddig csupán a szándéknyilatkozattal, illetve annak két kiegészítésével kötelezte el magát a Déli Áramlat mellett.
Alekszej Miller a tengeri szakasz kapacitásának növelését előirányzó dokumentum aláírását az egyik legjelentősebb eseménynek minősítette a projekt történetében. A ceremónia kapcsán újságíróknak elmondta: a résztvevő államok úgy döntöttek, hogy a vezetéket 2015. december 31-én üzembe helyezik, de nem kizárt, hogy a határidőt előbbre hozzák. Elmondta, hogy a résztvevők a megvalósíthatósági tanulmányokat idén októberig készítik el, s hogy ezek alapján 2010. június 1-re készül el a teljes projektre vonatkozó tanulmány.
A Gazprom képviselői pénteken újságírók előtt elmondták: a Déli Áramlat építésében résztvevő országok az év végéig meghatározzák a vezeték legvalószínűbb nyomvonalát, s hogy a végső beruházási összeget a megvalósíthatósági tanulmány alapján határozzák majd meg. Korábbi eltérő közlések szerint a teljes össze 20-25 milliárd euró lesz, és a vezeték 2015-re felépül.
Vlagyimir Putyin orosz kormányfő pénteken Szocsiban újságírók előtt megismételte: Oroszország nem szándékozik akadályozni, és nem kifogásolja a Déli Áramlathoz alternatívát jelentő vezetékek építését. Hozzátette azonban: mielőtt sok pénzt temetnek a vezetékekbe, tisztázni kell, honnan lesz hozzá gáz. „Ha az érdekeltek úgy látják, megvalósítják ezt a tervet, ám tegyék, mi nem emelünk kifogást és nem fogunk zavarni” – mondta.
A Gazprom illetékesei azt is hangsúlyozták: az (Oroszországot elkerülő) Nabucco vezeték körüli aktivitás nincs befolyással a Déli Áramlat megvalósítására. „Ezt az aktivitás többnyire főleg tengeren túli politikusok kezdeményezik, mivel a Nabucco politikai és nem gazdasági terv” – mondta az illető. Hozzátette: a Nabucco fő problémája, hogy sikerül-e megtölteni földgázzal Oroszországon kívüli forrásokból. Végül elemzők adataira hivatkozva azt mondta, ahozz, hogy a Nabucco a beruházás kifizetődőlegyen, a vezetéken legalább évi 30 milliárd köbméter gázt kell szivattyúzni 30 éven át, ezzel szemben eddig csak évi 3 milliárd köbméter gáz a biztos.
Szakértők szerint azonban a Déli Áramlat aligha lesz jövedelmező beruházás, s csak akkor épül meg, ha a politikai akarat erősebbnek bizonyul a gazdasági érdeknél.
Felvidék Ma, MTI, ddg
