A válság elmúlt 12 hónapja alatt több mint 120 ezer munkahely szűnt meg. Ezzel a mondattal kezdte a válság első évfordulójának összegzését a Sme napilap.
Az egész a lakáshitelek gondjaival kezdődött az USA–ban. De senki sem feltételezte, hogy a válság elárasztja az egész világot. Szlovákiától 120 ezer munkahelyet vett el.
Amikor egy évvel ezelőtt az amerikai kormány úgy döntött, hogy átveszi az irányítást a 2 legnagyobb lakáshitelt nyújtó ügynöksége, a Freddie Mac és a Fannie Mae fölött az őket sújtó hatalmas veszteségek miatt, csak kevesen gondolták, hogy az amerikai lakáshitelpiac problémái az egész világot érinteni fogják.
A Lehman Brothers csődje, az autógigant General Motors bukása, az utolsó pillanatban megfordult magyar, lett, vagy izlandi gazdaság csődje, új munkanélküliek milliói, majd az összes világgazdaság drámai csökkenése, hatalmas űr a költségvetésekben. Ezek a pénzügyi válság következményei, melyek senkiben sem hagynak kételyt arról, hogy a világot a legmélyebb gazdasági válság sújtja a második világháború óta.
Az amerikai hitelválság később elérte a valós gazdaságot és elterjedt az egész világon. Teljességében ez év elején jelent meg. Azzal, hogy a bankok féltek kölcsönöket nyújtani a piacon pénzhiány lépett fel. A bankok egyre kevesebb kölcsönt nyújtottak magánszemélyeknek és társaságoknak egyaránt.
Amerikában az emberek az üzletekben egyre kevesebb pénzt költöttek, hiszen a fő pénzforrásuk – kölcsön – elapadt. Ettől kezdett szenvedni Nyugat – Európa is, hisz az ő fő piaca éppen az Amerikai Egyesült Államok. A nyugat – európai cégek és emberek jövedelme csökkeni kezdett, pedig éppen itt értékesíti termékeit a szlovák piac. Éppen e fogyasztáscsökkenés miatt kezdett hónapról hónapra 10 százalékokkal visszaesni a hazai autók gyártása. Mivel a hazai autógyáraktól sok más vállalat bevétele függ, a munkanélküliség növekedése sem váratott sokáig magára. Pár hónap alatt a munkanélküliség a 8%-os érték alól majd 12%-ra emelkedett. Múlt év júliusa óta így több mint 120 ezer ember vesztette el munkáját. Azok fizetése, akiknek munkája megmaradt, elkezdett csökkenni, jobb esetben stagnálni. „A gyártás visszaesése miatt sok vállalat kénytelen volt csökkenteni kiadásait, amit a munkahelyek megszüntetésével ért el” – mondta Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár közgazdásza. Szerinte a válság miatt a szlovák gazdaság tavaly elért jelentős nyereségét elveszíti.
Peter Dufek, a CSOB Bank közgazdásza szerint a válság legnagyobb negatívuma éppen az emberek elbocsátása. „Főleg olyan exportra irányuló államokban, mint Szlovákia vagy Csehország, ahol az elbocsátás mértéke gyors fordulatot vett”. Munkahelyek további megszüntetése még folytatódik, de már nem olyan hevesen, mint eddig. A jövő évben pedig talán megáll. Viszont a válság előtti érték, a 8% százalék elérése még évekig eltart. „Hosszabb ideig fogunk ebben a rossz állapotban imbolyogni” – mondta Juraj Karpiš, az INESS Intézet közgazdásza. Azért is, mert a szlovák kormány nem megfelelően reagált a válságra. A válság külföldről érkezett és a kormány tehetetlen vele szemben, mert Szlovákia kis és nyitott gazdaság. Karpiš szerint nagy hiba, hogy a kormány nem hajlandó spórolni és a költségvetési tervből költ, mely 4,6%-os gazdasági növekedéssel számolt, miközben több mint 6%-os esés vár ránk. „A növekvő állami kiadásokat kénytelenek leszünk a jövőben adóemeléssel kompenzálni, mely lassítani fogja a gazdaság fellendülését” – mondta Karpiš.
Felvidék Ma, npe
