Állandó elnök áll az unió élén, és az Európai Bizottságot az újraválasztott vezető irányítja. Gondot jelenthet, hogy sem a volt belga kormányfő, sem az unió külügyi főképviselője nem igazán ismert nemzetközi politikában. Ki kell derülnie 2010-ben, mi a valódi hatásköre a két új uniós csúcsvezetőnek, a lisszaboni szerződésben ugyanis nincs pontos munkaköri leírás sem Herman van Rompuy új állandó elnök, sem pedig Catherine Ashton új külügyi főképviselő számára. Ugyanakkor sok mindent elárul a tagállamok szándékáról az a tény, hogy Van Rompuy személyében olyan elnököt választottak, akit csak a saját hazájában ismernek.
Senki nem akart karizmatikus figurát látni az unió élén. Most csendes háttérmunkára, kompromisszumkeresésre van szükség. Márpedig Van Rompuy erre a szerepre alkalmas. Miniszterelnökként rövid idő alatt normalizálta a politikai életet a már-már kormányozhatatlannak tartott Belgiumban. Persze a sajtó újévi kommentárjaiban továbbra is uralkodó az a vélemény, hogy Van Rompuy nem lesz egyenrangú partnere az amerikai vagy a kínai elnöknek.
Még nehezebbnek ígérkezik Catherine Ashton évkezdése. Az új külügyi főképviselőt még a saját hazájában is alig ismerik, diplomáciai tapasztalata pedig egyáltalán nincs. De az ő megválasztása mögött is van racionális megfontolás, ez pedig annak a de facto beismerése, hogy az uniónak valójában nincs egységes külpolitikája. A globalizáció persze egyre többször kényszeríti majd közös akciókra az uniós nagyhatalmakat, de azért a stratégiai döntések egyelőre még Berlinben, Párizsban és Londonban születnek, vagyis 2010 az új külügyi főképviselő számára a helykeresés éve lesz.
A hamarosan hivatalba lépő új Európai Bizottsággal kapcsolatban kevesebb a kérdőjel. Barrosótól és új csapatától, amelyben azért sok régi kulcsjátékos is ott van, a következő öt évben sem vár senki történelemformáló kezdeményezéseket, a tagállamok továbbra is megelégednek a napi ügyek többé-kevésbé zökkenőmentes kezelésével. Ez idén még nagyrészt válságmenedzselés lesz, de előbb-utóbb el kell kezdeni az egyeztetett kilábalási stratégia kidolgozását is, vagyis a csillagászati költségvetési deficitek lefaragását. És ez aligha növeli majd a brüsszeli bizottság népszerűségét.
Egy év múlva magyar elnökség
Spanyolok, belgák, magyarok – ez a trió lesz váltásban másfél évig az unió vezetésében. A soros elnökségben mi egy év után kerülünk sorra. A brüsszeli magyar állandó képviseletet vezető Iván Gábor szerint kiemelten kell kezelni az éghajlatváltozás elleni küzdelem ügyét is. Koppenhága után várható, hogy az elkövetkezendő fél évben ismét napirendre kerül, hogy milyen vállalásokat tegyenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az uniós tagállamok.
Iván Gábor szintén a spanyol elnökség fontos feladatai közé sorolta, hogy idén lejár az unió versenyképességi programja, a lisszaboni stratégia. Ezért ebben a félévben egy megújított közép-hosszú távú versenyképességi programot kell összeállítani és elfogadni.
Az unió vezetésében egyébként rendhagyó a most indult másfél éves trióelnökség. Ennek előnyeként Iván Gábor azt emelte ki, hogy míg eddig egy-egy tagállam féléves programot készített, és vezetése hat hónapja alatt kellett elérnie sokszor olyan célokat, amelyekről akár évekig is vitatkoznak a tagországok, addig most 18 hónapra lehet tervezni a megvalósítandó programot. Ráadásul erősíti az elnöklő tagországot az is, hogy a tanácsban a trió másik két tagja biztosan közös álláspontot képvisel vele a kérdésekben. Iván Gábor hozzátette, a spanyol és belga képviselő támogatására és szavazatára hazánk is számít majd 2011első félévében.
A magyar elnökség alatt nemcsak a 2014-től induló költségvetés vitája indul meg, ami érinti az összes nagy politikát, de egy nagyon érzékeny szakaszt nyújt a bővítés ügye, nyugat-balkán kérdése, valamint 2011-re tűzték ki Románia és Bulgária Schengen-csatlakozását is.
MR, Keleti Miklós
