Amikor néhány nappal ezelőtt nem támogattuk látatlanban a “Komáromi nyelv(t)örvény II” című nyilatkozatot nem is sejtettük, hogy tettünkkel mekkora örvényt fogunk kelteni. Tulajdonképpen nem is állt szándékunkban a továbbiakban az üggyel foglalkozni, de azóta több olyan vélemény látott napvilágot, melyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Az első ilyen az MKP Komáromi Helyi Szervezete Elnökségének állásfoglalása volt, melyben “… megdöbbenve értesült arról, hogy …. Szabó Olga és Bölcs József … nem írták alá az elítélő, tiltakozó nyilatkozatot”. Erre a “Komárom is csatlakozott” című nyilatkozatra jelentette meg Szabó Olga a “Voltak, akik elítélték a Charta 77-et is” című írását, melyben kifejtette nézetét az ügy vonatkozásában. Megemlítenénk, hogy az ügyben leginkább érintett személy, a Duna Menti Múzeum igazgatója is tételesen, tényszerűen leírja 2010. január 29. napján kelt “Tények a komáromi Duna Menti Múzeum új kiadványáról” cikkében, hogy mi miért és hogyan történt.
Csütörtöky József múzeumigazgató úr által mondottakat, írtakat elfogadjuk. Nyilatkozatával a továbbiakban foglalkozni nem is kívánunk.
Történetnek azonban folytatása is akadt, nevezetesen a MOST nevű – a szlovákiai magyar választópolgárok előtt magát magyarnak, a szlovák választópolgárok előtt szlováknak mondó – politikai képződmény Komáromi Járási Elnöksége 2010. február 3. napján megjelentetett egy nyilatkozatot, melyben személy szerint Szabó Olgát és Bölcs Józsefet támadják – felháborítónak tartják, hogy nem támogattuk a tiltakozó levelet. Írják, hogy „hiszünk a toleranciában és a kölcsönös megértésben, de a toleranciát nem úgy értelmezzük, hogy önként lemondunk nyelvi jogaink érvényesítéséről”, valamint állítják, hogy „másokról hazugságot terjesztünk”.
Máig nem tudjuk, hogy mivel érdemeltük ki a fenti sorokat, mindazonáltal a figyelmükbe ajánljuk a fent már pontosan megjelölt, Szabó Olga megyei képviselő és Csütörtöky József múzeumigazgató úr által írt cikkeket.
Kissé zavaros és megfoghatatlan számunkra, hogy miben nyilvánul meg az „önként lemondunk nyelvi jogainkról” szókapcsolat. Főleg egy olyan politikai képződmény képviselőitől, amely magát „vegyesnek” hirdetve a magyar érdekekért eddig még ki soha nem állt, és soha nem is fog, mert hiszen akkor nagy valószínűséggel elveszítené szlovák választóit. Feltesszük a kérdést, honnan vette magának az erkölcsi jogot a szlovákiai magyarságot megosztó szlovák-magyar politikai képződmény Komáromi Járási Elnöksége, hogy ilyen hangnemben nyilatkozzon?
Ha ennek a nyilatkozatnak a megfogalmazói veszik maguknak a fáradságot, és elolvassák Szabó Olga 1994. január 8-án, a Komáromi Nagygyűlésen mondott beszédét, meggyőződhetnek róla, hogy már akkor felhívta nyelvi jogaink csorbítására a figyelmet, amikor még nem volt divat napirenden beszélni róla. A kétnyelvűséget nagyon fontosnak tartjuk, de nem értünk egyet a módszerrel, ahogyan a levélből nyilatkozat lett.
Azt, hogy bárkiről is hazugságot terjeszttettünk volna kategorikusan visszautasítjuk! Erre a teljesen alaptalan, szánalmas rágalomra még válaszolni sem vagyunk hajlandók!
A fent említett vélemények, állásfoglalások után viszont most attól hangos a sajtó, hogy ki mit és kit ítél el. A levélből lett nyilatkozat megosztotta a felvidéki magyarságot. Látszólag a kétnyelvűségről szól, de feltesszük a kérdést: kinek áll érdekében éket verni közénk? Kinek az érdeke most vitázni egy több hónapja megjelent szakmai kiadványról? Mi célt szolgál ez a vita? Hiszen a tényeken nem változtat, és arról sem vagyunk meggyőződve, hogy előre visz.
Június 12-én parlamenti választások lesznek. Az MKP járási konferenciái 2010. 2. 22-ig döntenek azoknak a képviselőjelölteknek a személyéről, akik a listán a 16-150 helyet foglalják majd el.
Nagyon jó reklámfogás ilyenkor a nép megmentőjeként, a visszásságok ostorozójaként fellépni, még akkor is, ha a jogsértés már szakállat eresztett. Januárban foglalkoztak azzal, ami októberben történt.
Az sem elhanyagolható tény, hogy ameddig Bölcs Józsefet és Szabó Olgát ítélték el az MKP Városi Elnökségének tagjai, nem kellett szembenézniük és érdemben foglalkozniuk azzal, hogy a városi szervezet házatáján igen csak komoly gondok vannak.
Ezt a két embert sietett elítélni a MOST Járási Elnöksége is. Vajon miért?
Talán mert az MKP-n belüli vita, háttérből irányított és aljas módon előidézett megosztottság az ő malmukra hajtja a vizet. Minél rosszabb nekünk, annál jobb nekik. Lehet, hogy így sikerül elérni, hogy azok kerüljenek az MKP parlamenti választási listájára, akik az új szlovák-magyar párt és az MKP közti együttműködést szorgalmazzák. Azok, akiknek viselt dolgai – korrupciógyanús ügyletei, vélhető gazgasági visszaélései, kétértelmű kijelentései már eddig is éket vertek közénk.
Az “Oszd meg és uralkodj!“– elvet nagyszerűen gyakorolják. Visszaélnek az emberek jóhiszeműségével, az ártatlanság vélelmével, elterelik a figyelmet a gazdasági problémákról, a megmaradásunkat veszélyeztető megosztottságunkról és művileg gerjesztett vitákban esünk egymás torkának ahelyett, hogy helyzetünkön jobbítanánk. Nem vesszük észre, hogy kelepcébe csaltak bennünket!
Ezért ha legközelebb megint megjelenik egy levél, egy cikk, egy nyilatkozat arról, hogy ítéljünk el valamit vagy valakit, tegyük fel a kérdést: Kinek az érdeke? – és embertársainkról ne a szavaik hanem a tetteik alapján alkossunk véleményt.
Tudatosítanunk kell: a felvidéki magyarság a rendszerváltás óta eltelt időszak legnehezebb parlamenti választása elé néz. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy belső ellenségeskedést szítsunk, hiszen fel kell vennünk a versenyt a MOST-al is. Olyan ellenféllel, aki jól ismer bennünket, ismeri módszereinket, erényeinket, de gyöngéinket is, hiszen tagságának jelentős része éveken keresztül a párttársunk volt. Sem sértődöttségből, sem bosszúból, sem egyéni érdekeinktől vezéreltetve nem tehetjük kockára a választások sikerét, a szlovákiai magyarság parlamenti képviseletét.
Ezért ebben a KGB-ra emlékeztető módszerekkel szürke háttérből irányított vitában a továbbiakban nem kívánunk részt venni!
Szabó Olga és Bölcs József
