A történelmi Zemplén vármegye Borsi várában a 335 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország későbbi fejedelme.
Borsi község önkormányzata, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, a Csemadok és a Magyar Koalíció Pártja borsi alapszervezete közös ünnepségén mintegy félezren vettek részt, határon innen és túlról, Zemplénből, Szatmárból, a Bodrogköz mindkét oldaláról és Kárpátaljáról is. Eddig még soha annyian nem voltak az ünnepségen, mint mint ez alkalommal. Az időjárás is kedvezett, mert az előrejelzésekkel ellentétben, a Nap hétágra sütött. A vendégek sorában láthattuk Szerencsés János főkonzult, Morvai Krisztina, Európa-parlamenti képviselőt, Gaudi Nagyar Tamás országgyűlési képviselőt, Zétényi Zsoltot, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökét, Jakab Elemér országgyűlési képviselőt, Magyar Ferencet, a prágai Szövetségi Gyűlés volt képviselőjét, Szamosvölgyi Pétert, Sátoraljaújhely és Aros Jánost, Sárospatak polgármesterét, Kopasz József nagytárkányi polgármestert, Galla Jánost, a Hegyvidéki Trianon Társaság ügyvivőjét, valamint a budapesti székhelyű Nemzeti Jogvédő Szolgálat küldöttségét, Tamás Editet, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatóját és másokat. A ruszinok is szép számban képviseltették magukat. Hagyományosan a kultúrház elől indult az ünnepi felvonulás, melynek élén korabeli öltezetben lovasok haladtak. A borsiak házuk erkélyéről gyönyörködtek a látványban. A kastély elé érkezve, ágyúlövés jelezte a fejedelem „születését”, majd többszörös vivát rázta meg a levegőt. Nagy Csaba tárogatóművész játékával kezdődött a műsor Rákóczi mellszobra előtt, mely egykor Zólyom főterén állt.
Bordás Roland Reményik Sándor: Eredj ha tudsz c. versét úgy szavalta el, hogy ez még sokáig emlékezetes marad.
Kovács Mária polgármester üdvözölte két nyelven névleg is a jelentősebb vendégeket és szép ünnepet kívánt.
Kovács János, Borsod-Abaúj-Zemplén megye főjegyzője a fejedelem brezani kiáltványának idézésével kezdte, majd áttekintette életpályáját és saját elkötelezettségéről vallott Rákóczival kapcsolatosan. Az iskolában keveset tudhatott meg, de olvasással és a helyszínek látogatásával megismerte a fejedelem személyiségét. Sokrétű kép tárult föl előtte, hiszen diplomata, hadvezér és bujdosó is volt. Élete romantikus sorsot teljesített be és példaadó volt. BAZ megye ezt az évet Rákóczi-emlékévnek hirdették meg, melyet egy tudományos konferenciával kezdik, majd kiállításokat és turisztikai programokat is szerveznek.
Raffay Ernő történész Ünnepi beszédében Rákóczi jelszavára a Cum Deo pro Patria et Libertate-ra épített. Az Isten, haza és szabadság hármassága Rákóczi születése óta meghatározó. A család még akkor 4-12 gyereket nevelt. A nemzet ekkor lépett föl először egységesen. Furcsa, de most a magyarság sokkal rosszabb helyzetben van, mint 1676-ban, vagy 1703-ban. Akkor az Istenhitet mindenki természetesnek vette. Akkor egy, ma tíz országban élünk, miközben nemzettudatunk kisebb a labancokénál is. A török helyébe az osztrák lépett, ahogy akkor mondták: két pogány közt egy hazáért kellett harcolni. Az osztrák uralom durvább volt a töröknél. Ez felbosszantotta a magyarságot, mert akkor nem voltunk halvérűek.
Rákóczi a magyar nemzet egységét képviselte. Ami a szabadságot és hazát illeti, e két fogalom ebben a korban kapcsolódott össze. A magyaroknak hinniük kell a nemzet kollektív szabadságában és elsősorban Istenben! Ez a folyamat most mélyponton van. A Vezérlő Fejedelem szabadságharca volt az utolsó, melyben a Kárpát-medence minden népe közös célért fogott össze. Most is összefogásra van szükség annak érdekében, hogy megszűnjék a Kárpát-medencében élők megosztottsága.
A kalandozások alkalmával 50-60 győztes csatát vívtunk, azonban mi mindig azt a kettőt emlegetjük, melyet elveszítettünk.
Franciaország felrobbantotta a világot a forradalmával. A jakobinusok a bolsevisták elődei lettek, mely rosszabb volt mint a pestis. Magyarországon 1825-ig szellemi sötétség uralkodott, de ekkor összeállt egy gondolkodó csapat, mely összekapcsolta az Isten, Haza és Szabadság fogalmát. Ezért lehetett sikeres a reformkor. A 19. sz. végéig a szabadság nemzeteként ismertek minket az egész világon. Ez tett minket híressé. A románoknak, cseheknek, szerbeknek és másoknak nehéz munkát kellett végezniük 1867-től 1914-ig, hogy minket úgy sikerüljön bemutatni a világ előtt, mint a zsarnokság és a nemzetiségi elnyomás képviselőit.
Trianon elfogadhatatlan. Lehetetlen, hogy a szabadság népe tíz országban szétszórtan éljen!
Szamárként húsz évvel ezelőtt azt hittem – mondta az előadó -, hogy e hármasságot sikerül föltámasztani. De „kimentek a tankok és bejöttek a bankok”, vagyis a globalizmus. Rákóczi jelszavát, Cum Deo pro Patria et Libertatet ki kell bővítenünk a Cum Familiaeval, a családdal. Ha sikerül ezt a négyességet elsajátítanunk, akkor nem adok egy évtizedet, föltámasztjuk Magyarországot illyési értelemben. Megalkotjuk a hazát a magasban!
Majd a borsi Muskátli énekcsoport Szegedi Mária vezetésével lépett föl. Őket a zamárdi női kar követte.
Ugron Gáspár Gábor, a Rákóczi Szövetség főtitkára az ünnepségen a magyar nyelvű oktatás fontosságára hívta fel a szlovákiai magyarok figyelmét. Szólt a magyar állampolgárság igényléséről, valamint arról, hogy a Szlovákiában ez évben esedékes népszámláskor az ott élő magyarok bátran vállalják fel nemzetiségüket, hovatartozásukat.
Hajdú Jenő, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Azokat a résztvevőket, akiket a hivatalos üdvözlésekben nem említettek. Hálásan emlékezett meg többek között Balassa Géza tanárról, aki a szobrot megmentette. Ekkor derült ki, hogy az Emléktársaság egykori oszlopos tagja, Mádai Gyula tanár a napokban hunyt el Miskolcon. Annak a reményének adott hangot, hogy Borsi, a Magyar Betlehem zarándokhellyé válik és előadta saját elképzelését, miért is született a fejedelem éppen ezen a helyen. Majd néhány elismerést adott át. Többek között Andrej Seč, eperjesi amatőr festőnek, aki már eddig is több festménnyel ajándékozta meg a kastélyt. Saját könyvét nyújtotta át neki abban a reményben, hogy megtaníttatja unokáját magyarul, hogy az majd lefordíthassa a számára. Hangsúlyozta, 30.000 szlovák és számos ruszin harcolt a szabadságharcban a fejedelem oldalán.
A Zempléni Lovas Egylet és a Gyalogos Hagyományőrzők nevében is fölszólaltak. Ismertették törekvéseiket , idézték Rákóczi imáját, majd háromszoros vivátot mondtak a Fejedelemre, miközben elvonultak.
Ezt követte a koszorúzási ünnepség, majd kötetlen beszélgetés a kultúrházban.
{iarelatednews articleid=”27822, 27779″}
