Női identitás Európában Szent Erzsébet útján címmel rendeztek hétvégén nemzetközi konferenciát Sárospatakon, magyar és európai politikus meghívottakkal és civil szervezetek vezetőivel. A rendezvény célja a női közéleti jelenlét, a női esélyegyenlőség fontosságára való figyelem felkeltése volt.
A konferenciát a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége rendezte.
Május 20-án, pénteken, zárt körben, hazai és külföldi szakemberek részvételével tárgyalták meg a résztvevők a mai nők életének kihívásait és összetett női identitásunk mibenlétét, az azt alakító, befolyásoló tényezőket.
A konferenciát követő esti gálán Ékes Ilona képviselő asszony szimbolikusan átadta a jelenlévő lengyel képviselőnőknek, Alicja Zając és Krystyna Wróblewska asszonynak az EU elnökség nőügyeit. Szent Erzsébetre emlékezve ezt egy szép rózsatő jelenítette meg. Az est végén a résztvevők a 14-18 éves lányokkal foglalkozó Pure Fashion Divatmisszió divat show-ját tekinthették meg, melyen a lányok divatos, ám mégis ízléses, magyar divattervezők által tervezett hétköznapi és alkalmi viseleteket mutattak be. A lányok felkészülése 8 hónapig tartott, és nem csak a külsőségekkel foglalkoztak ezalatt, hanem a női lét értékeivel, fejlődésével és erkölcsi-társadalmi kihívásaival.
A konferenciát másnap egy nyilvános kerekasztal beszélgetés zárta. Anna Záborská szlovák európa parlamenti képviselő, az EP nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának tagja nyitotta meg a beszélgetést. Előadásában párhuzamot vont Szent Erzsébet élete és a mai nők feladatai között. Szent Erzsébet csodálatos példát mutatott arra, hogy hogyan hangolhatóak össze a különböző női feladatok, szerepek. Erzsébet nagyon aktív közéleti tevékenységet folytatott, nem csak a szegényekkel, elesettekkel törődött, hanem az ország ügyeit is vitte, mikor a király nem tartózkodott az országban. Három gyermek édesanyja volt, akiket nevelt, oktatott, szeretett, és akik felnőve közéleti vagy katonai vezetők lettek. A leírásokból tudjuk, hogy a házasságára is figyelmet fordított, fontos volt számára férjével való kapcsolata. Mindezeken túl pedig egész életében kitartott hite, meggyőződése mellett, sem káros befolyásnak, sem a manipulációnak nem engedett.
Anna Záborská képviselő asszony hangsúlyozta beszédében, hogy ma az otthon végzett anyai, háziasszonyi teendők, ez a fizetetlen, és sokszor szinte láthatatlan munka, amit a nők végeznek, nincs megbecsülve, sem társadalmi, sem kormányzati szinten. Pedig addig, amíg a nők napi 12-18 órát dolgoznak, hogy a fizetett munkájuk mellett ellássák az otthoni tennivalókat is, nem beszélhetünk valódi esélyegyenlőségről vagy társadalmi igazságosságról.
Az egyenjogúság nem az egyenlőséget, az uniformizálást jelenti. Az igazi esélyegyenlőség az, ha olyan környezetet teremtünk, amelyben minden férfi és nő meg tudja valósítani azt, amit szeretne, ahol önmaguk lehetnek. A sajátos női vagy férfi értékek felfedezését, kiemelését és az ebben való kiteljesedés lehetőségét jelenti. Ahol a környezet figyelembe veszi a különbségeket, például, hogy csak a nők lehetnek anyák, lehetőséget ad ezeknek a különbségeknek a megélésére, megbecsüli például az anyaságot is ugyanannyira, mint a munkahelyen végzett fizetett munkát, és lehetővé teszi, hogy a nők, ha szeretnének, több időt fordíthassanak a családjukra és a gyermekeikre.
Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár a héten elfogadott uniós roma stratégia kapcsán elmondta, hogy véleménye szerint azt a potenciált, amely a roma nőkben van, nem fedeztük még fel. “Tévedés azt hinni, hogy a változást segíti, ha kivesszük a gyerekeket a családjukból, és elkülönítve neveljük fel őket. – fogalmazott az államtitkár. – Minden társadalmi változás akkor hatékony, ha a szülőket tudjuk motiválni, és az anyák általában könnyebben motiválhatóak.” Ehhez a pénzen kívül elkötelezett emberekre is szükség van, akik tenni akarnak a romák helyzetének javításáért.
Ékes Ilona képviselő asszony – a konferencia egyik kezdeményezője – felolvasta azt a konferencián megszületett 12 pontot, melyben a résztvevők megfogalmazzák a női identitás jelentését, szorgalmazzák a nők közéleti jelenlétét, valamint azt, hogy a gyermekvállalás, a család és a „karrier”, a közösségben, közösségért végzett munka egymás mellett, egymást gazdagítóan megvalósítható, megélhető.
A NŐISÉG 12 PONTJA
- A nőiség velünk született érték, társadalmi erő, közösségi forrás.
- A nőiség érvénye nem viszonylagos, a női méltóság visszanyeréséért közösen, társadalmi összefogással kell tennünk, férfiaknak és nőknek egyaránt.
- A nők és férfiak közti harmónia, a családokban, a társadalomban békére törekvés a fő irányadó.
- A nőiség összetett életfeladat, amely nem egyszerűsíthető le tipikus szerepekre. Kerülni kell a nők, női létforma és nőkarakterek tipizálását és sztereotipizálását.
- A keresztény-konzervatív nőiség az életegész teljes megélését jelenti, amelyben nem választások, hanem integráló döntések jellemzőek.
- A női létben a kizárással járó, „vagy-vagy” választások hangsúlyozása és nyilvános sulykolása kudarcérzéssel és valódi közösségi veszteséggel járhat.
- A gyermekvállalás, a család és a „karrier”, a közösségben, közösségért végzett munka egymás mellett, egymást gazdagítóan megvalósítható, megélhető.
- A női értékeknek szükségük van arra védelemre, amelyet a nőiség teljességéből kiinduló szempontrendszer, közéleti kommunikáció és társadalompolitika adhat meg.
- A nők közéleti szereplése meghatározó és hiányzó értékek forrása.
- A nők egyenjogúsága és a nők helyzetekhez való egyenlő hozzáférése alapvető a társadalmi igazságosság szempontjából.
- A női értékeknek, mint az integráció, empátia, harmónia-keresés, elfogadás erősödnie kell a közösségi-kulturális nyilvánosságban.
- A nők közéletben való részvételére ugyanúgy szükség van, mint a női értékek, az együttműködés, a párbeszéd, az odafigyelés, a meghallgatás fontosságának megjelenítésére és képviseletére.
“Nagyon örülök, hogy létrejött ez a konferencia, ahol az Európai Unióban szűkebb körben elfogadott értékekről beszélgethettünk, gondolkodhattunk együtt, kapcsolatokat építhettünk, szakmai megerősítésre leltünk, és ezt tovább vihetjük a mindennapi munkákba is.” – mondta Ékes Ilona képviselőasszony a konferencia végén.
OS/mti/Felvidék.ma
