Az iskolai lemorzsolódás összetett jelenség, csökkentéséhez erős politikai elköteleződésre van szükség. Az Európai Tanács által elfogadott kiemelt célok egyike, hogy a korai iskolaelhagyók aránya 10 % alá csökkenjen.
Az Európai Unióban jelenleg 6-millió fiatal fejezi be a tanulmányait alap-, középfokú vagy annál is alacsonyabb végzettséggel. Ahogy az Európai Unió kezd kilábalni a válságból, megindul újra a fejlődés, ennek következtében az általános képzettség szintje is emelkedni fog, és egyre kevesebb munkahely várja majd az alacsony képzettségűeket. Hátrányosan befolyásolja a fiatalok munkavállalását, növeli a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatát. Az egyén szintjén az iskolai lemorzsolódás következményei egy életre szólnak, és csökkentik az érintettek részvételének esélyét a társadalom szociális, kulturális és gazdasági dimenziójában. Általában minden lemorzsolódás hátterében egyedi okok állnak, mégis egyértelműen felismerhető néhány visszatérő elem. Az iskolai lemorzsolódás együtt jár a hátrányos társadalmi helyzettel és az alacsony képzettséggel. A lemorzsolódás a nemek között is eltérő, az Unióban a fiúk 16,3 %-a korai iskolaelhagyó, míg a lányoknak csak 12,5 %- a. A tankötelezettség időszakában a fiúk nehezebben alkalmazkodnak az iskolai környezethez, mint a lányok, és általában kevesebb sikerélményben van részük. Sajnos csak kevés tagállamban van összehangolt és átfogó stratégia az iskolai lemorzsolódás csökkentésére. E stratégiának legelőször a jelenség nemzeti, regionális és helyi sajátosságait kell feltérképeznie. A szabályozás kialakítása során pontos információkra kell építeni, mert az intézkedéseket az elérendő célhoz igazítani csak így lehet. Az iskolai lemorzsolódás átfogó szabályozásának a megelőzésre, a beavatkozásra és a kompenzációra kell helyeznie a hangsúlyt.
A megelőzés bizonyos állapotok kialakulását teszi elkerülhetővé azokon a területeken, ahol az iskolai lemorzsolódás elkezdődhetne. Megállapították, hogy a jó minőségű kora gyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel az egyik leghatékonyabb módszere annak, hogy a gyermekek sikeresen kezdjék el a tanulást.
A beavatkozás helyes módszere korai szakaszban foglalkozik a kialakulóban lévő problémákkal, és megpróbálja megakadályozni, hogy ezek iskolai lemorzsolódáshoz vezessenek. A kockázatnak kitett diákok számára fontos a hatékony segítségnyújtás.
A kompenzációs intézkedések oktatási és képzési lehetőségeket kínálnak a lemorzsolódott diákok számára. Céljuk, hogy segítsék a fiatalokat az iskolai oktatási rendszerbe való visszatérésben, „második esélyt ” kínáljanak nekik.
Európa jövője nagymértékben az itt élő fiataloktól függ. Az Európai Unió az Európa 2020 stratégia segítségével kívánja fokozottan támogatni a fiatalokat, lehetővé tenni számukra, hogy mind saját maguk, mind pedig a gazdaság és társadalom javára teljes mértékben kibontakoztathassák tehetségüket. Az iskolából lemorzsolódó fiatalok számának drasztikus csökkentése kulcsfontosságú befektetés nemcsak minden egyes érintett fiatal jövőjébe, hanem általánosságban véve az Európai Unió eljövendő jólétébe és társadalmi kohéziójába is.
Mészáros Alajos, EP-képviselő (EPP-MKP)
