Jövő márciusban lejár a második hivatali idejét töltő Pavol Kandráč (HZDS) megbízása, aki így nem indulhat újra az ombudsmani székért. A koalíció most olyan jelentős személyiséget keres, aki az elkövetkező öt évben az ombudsmani hivatal élére állna. Az új ombudsmant a Sme napilap információi szerint már a 2011-es és 2012-es év fordulóján megválaszthatná a parlament – valószínűleg januárban.
A kérdést, hogy ki lesz Kandráč utódja, a keddi koalíciós tanácsi ülésen nyitották meg először a pártok. A miniszterelnök asszony szóvivője szerint még alig kezdődött meg a párbeszéd erről a kérdésről, így aztán személyi javaslatok még nem hangzottak el. „A személyi változások az ombudsmani hivatalt is érintik, de a helyzet még koránt sem érett meg arra, hogy meghatározott nevekről beszéljünk” – állítja az SaS parlamenti képviselői klubjának elnöke, Jozef Kollár, aki feltételezi, hogy javaslattevői ambíciókkal elsősorban a KDH rukkol majd elő. Bugár Béla javaslata, miszerint az ombudsmani tisztséget nem kellene átengedni az ellenzéknek, mivel fontos, a kormány politikáját is prezentáló tisztségről van, többeket kellemetlen meglepetésként ért.
Pavol Hrušovský a kereszténydemokrata képviselők frakcióvezetője is egyetért azzal a nézettel, hogy ebben az esetben a hivatal működése nagymértékben függ a vezetője személyétől. „Ha ezt a tisztséget nem olyan nem formális tekintéllyel rendelkező ember tölti be, aki egész életével bizonyítja, hogy méltó erre, akkor ez az egyetlen szlovák ügyvédi társulás lesz, amelyet teljes egészében az állam finanszíroz” – állítja a kormányfő tanácsadója, Juraj Smatana. A politikusok nagy része példaként a volt cseh ombudsmant, a nemrégiben elhunyt Otakar Motejlt tekinti. Az 1989-ig a disszidensek ügyvédjeként számon tartott Motelj a jobboldal és a baloldal szemében is tekintéllyel bírt, így az új hivatal vezetői posztjára tökéletes választás volt. Meg tudott szólalni, amikor kellett, tevékeny volt, kellő tekintéllyel, széles látókörrel és ügyvédi tapasztalattal rendelkezett. Ilyen személyiséget kell Szlovákiának is találnia.
A Sme értesülései szerint a koalíciós politikusok szájából elhangzott már néhány név, konkretizálni azokat azonban még nem szeretnék. Dušan Čaplovič, a Smer alelnöke olyan személyiséget szeretne ebben a tisztségben látni, akinek személyében a koalíció és az ellenzék megegyezik, hiszen „az ombudsmant az embereknek választják”. A Most- Híd elnöke, Bugár Béla nem szívesen engedné át a tisztséget az ellenzéknek, mivel a kormány politikáját prezentáló tisztségről van szó. A liberálisok frakcióvezetője, Jozef Kollár szerint nem az a fontos, hogy a jelölt ellenzéki vagy koalíciós lesz-e. „Szolid, feddhetetlen embernek kell lennie.” Az OKS-nek egyértelmű elképzelései vannak a kérdésről, de előbb a koalíciós partnerekkel szeretnék megvitatni azt – mondja a párt alelnöke, Ondrej Dostál.
Az új ombudsmant a 2002-es és 2007-es választástól eltérően valószínűleg nyilvánosan választanák. Az ellenzéki Kandráčot az első Dzurinda-kormány végén választották, amikor is – valószínűleg truccból – az SOP és az SDĽ képviselői is rászavaztak. 2007-ben a Smer-HZDS-SNS kormány azután újra megerősítette a tisztségében, mivel szerintük jól bevált. A jövő év elején már a módosított tárgyalási rend alapján választanák az ombudsmant. Eszerint a választás nyilvános, hacsak a képviselők nem szavazzák meg, hogy titkos legyen. Arról, hogy a nyilvános szavazás nem alkotmányellenes-e, még nem döntött az Alkotmánybíróság.
Kandráč hivatalának legnagyobb tartalékai a nyilvánossággal való kommunikáció terén vannak. Az emberek tulajdonképpen nem tudják, mivel fordulhatnak hozzá, ezt igazolja, hogy a benyújtott panaszok kétharmada nem is tartozik hatáskörébe – értékelte 2004-ben az ombudsmani hivatal első évét az Ember és Demokrácia civil szervezet. A mintegy 10 év alatt nem sok minden változott. „A társadalom még mindig nem tartja fontosnak az intézményt, ezért a képviselőinek igyekezniük kellene sokkal jobban bejuttatniuk hivataluk működésének fontosságát az emberek tudatába” – magyarázza a volt kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettes Čaplovič. A szabadságát töltő Kandráč egyelőre nem akarta a munkáját értékelni, egy májusi jelentésben azonban „jelentősnek” jellemezte a nyilvánosságnak a hivatal munkája iránti érdeklődését. Az elmúlt 12 hónap alatt beérkezett 2517 beadvány közül 176 esetben sikerült bebizonyítani, hogy a hivatalok részéről sérültek a polgárok alapvető és szabadságjogai. 145 esetben eljárásbeli késedelmekről volt szó, főleg a bíróságok és a Szociális Biztosító részéről. Főleg az emberjogi aktivisták róják fel Kandráč hivatalának passzivitását. A múltban Kandráč azzal a kérésével híresült el, hogy a Nemzeti Emlékezet Hivatala ne tegyen közzé részleteket a Titkosszolgálat munkatársairól. Az elmúlt választási időszakban pedig visszautasította az Újságíró-szövetség panaszát, hogy az Alkotmánybírósággal vizsgáltassa felül az ellentmondásos sajtótörvényt.
Felvidek.ma, Sme nyomán dé
