Egy éve alakult a MAG Polgári Társulás Kőhídgyarmaton. A Garam menti kis településről alig hallani térségünkben, a kurtaszoknyás falvak egyikeként olykor feltűnik a neve a kulturális híradásokban.
Nem is csoda, hisz Kőhídgyarmatnak nincs iskolája, sem kultúrháza, de van egy magyar nyelvű óvoda. A Csemadok már évek óta nem működik, viszont a hagyományőrző régiós programoknál fel-fel tűnik egy aktív kis csapat.
2010-ben egy Pozsonyból haza telepedett fiatal család gondolt egy nagyot és merészet, létrehozott egy polgári társulást, azzal a céllal, hogy az állóvizet egy kicsit megmozdítsa. A háromcsaládos apa, Batka Péter feleségével, Mónikával együtt, és kis baráti körével létrehozták a M.A.G. Polgári Társulást.
Magot ültettek, és már az első évben gyökeret eresztve pályázat útján kapott pénzből, a falu közepére fából készült gyermekhintákat készítettek, majd egy szabadtéren felállított pingpongasztalt is építettek – a fiatal családokkal együtt. Ezt követően díszpadokat faragtak a templom parkban lévő Hősök emlékművéhez.
Batka Péter azon kevés fiatalok egyike, aki nem panaszkodik munkanélküliségre, hanem megfogta a munka végét. Életfelfogásában is eltér a mai fiatalok legtöbbjétől, ő nem a divatos életstílus követője (pénz, ház, autó – megjegyzem, ezek szülei jóvoltából megvannak), de minden tervét a régi hagyományok parasztlogikájára építi, és a természet rendje szerint építi maga és a családja életét. Szülei meglévő földjeinek művelésébe kezdett, hagyományos módon, kézi megmunkálással. A háziállatok tenyésztése mellett méhekkel is foglalkozik. Az egészséges életmód náluk természetessé vált, s mint mondja, gyerekei ritkán betegednek meg.
2011 őszén nagy fába vágták a fejszéjüket. Péter élve a természet adta lehetőségekkel, szem előtt tartva azt az örökséget, amit őseitől kapott a régi mesterségekből, kézműveskedni kezdtek. Pályázatok által szerzett pénzből beindították az első fazekasműhely működését, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy meghirdették a tanfolyamot, ahol egy egyetemi restaurátor segítségével 7 hónapon keresztül hétvégeken felnőtt emberek tanulták meg (több mint tízen) a fazekasság rejtélyeit. Ez olyannyira fejlődött általuk, hogy további pályázatokból már megvásárolták az égető kemencéket is, és tavasszal már nemcsak otthon, de a szomszéd faluban is bemutathatták a szebbnél szebb ősi motívumokkal teli használati- és dísztárgyakat.
Ebben az eddig közösséget nélkülöző faluban a fiatal családok egyre jobban érzik magukat a M.A.G. Polgári Társulás rendszeres programjain. Ádvent idején közösen gyerekek és felnőttek készítették el a falu adventi koszorúját, és a falu nyugdíjasaival gyújtották meg az első adventi gyertyát. December 21-én a téli napforduló estéjén, csatlakozva a fénylánchoz, közösen gyújtottak tüzet a hegyen.
Ez év tavaszán fejeződik be a fazekastanfolyam, majd a nyár folyamán fafaragótábort szerveznek kicsiknek, nagyoknak. Az alkotó csoportnak további távlati tervei is vannak, elsősorban a fazekasmesterség magasabb fokát elérni – pl. kályhacsempék készítésével is kacérkodnak, melyhez természetesen a komolyabb felszerelést is be kell szerezniük. A pályázatírás mestere Batkáné Mónika asszony, Péter pedig a falusi közösséget gyarapítva szövi álmait: szakrális- és történelmi emlékhelyeket akarnak megörökíteni az egykori jelek nyomán. Nagyon fontosnak tartja továbbfejleszteni a gazdaságát, legutóbb éppen egy sajtkészítő tanfolyamon vett részt Magyarországon. Mindezt teszi abban a reményben, hogy a fiatalok megismerve az ősöktől ránk hagyott örökséget, a kincset, melynek birtokában vagyunk, a földet, melyet az Úrtól kaptunk, alázattal újra birtokba vegyük, mint azt tették elődeink.
Batkáék úttörők ebben az életfelfogásban és életvitelben. Általuk megvan a remény arra, hogy a MAG, melyet elvetettek ebben a Garam-menti kis községben, szárba szökken és teremni fog, nemcsak ott, de más vidékeken is.
Dániel Erzsébet, Felvidék.ma
