Mindszenty imafüzetet adott ki a Pázmaneum Társulás. Előszó: Mindszenty bíboros prófétai tanúságtétele címen Dr. Karaffa János írta:
A próféták sorsa Izrael történetében mindannyiunk előtt ismeretes: üldözések, megpróbáltatások és többnyire vértanúság – ilyenek egy próféta kilátásai.
Nemcsak a zsidóknak voltak prófétáik, hanem mi magyarok is büszkélkedhetünk igazi prófétai személyiségekkel. Közéjük tartozott Mindszenty József bíboros is. Próféta volt, mert az isteni örök igazságot hirdetette a hazugság és gyűlölet világában. Nemcsak hirdette, de egész életével tanúskodott is mellette. Élete igazolja, hogy a próféta mindig tanúságtevő, s ezért gyakran vértanúvá kell lennie. A „mártír” szó valójában tanút jelent, keresztény értelmezésben vértanút. A vértanúság tulajdonképpen az Isten ügyéért való teljes odaadást, életünk Istennek való teljes felajánlását jelenti. Így azok is Isten mártírjai, tanúi lehetnek, akiknek hitükért nem kell erőszakos halált halniuk, mégis egész életüket Isten és embertársaik szolgálatára, az igazság és szeretet érvényesülésének képviseletére áldozzák. Mindszenty József életében is összefonódik a prófétai sors a mártíriummal. Állhatatos hite és bátor fellépése miatt egész életében üldöztetésnek volt kitéve. Már a Tanácsköztársaság vörösterrorja idején letartóztatták és internálták. A nyilasok sem kímélték, papjaival együtt 1944. november 27-én letartóztatták, mivel bátran kiállt a háborús pusztítással és az ártatlanok üldözésével szemben. Az üldözöttek, jogfosztottak melletti kiállást mindig kötelességének érezte, s minden lehetséges fórumon tiltakozott a felvidéki magyarság erőszakos kitelepítése ellen is. Spellmann New-York-i és Griffin londoni érsekhez intézett táviratában 1946 novemberében így ír: „A csehszlovák hatóságok embertelen eszközökkel hozzáfogtak a szlovákiai magyar kérdés egyoldalú megoldásához, azért, hogy fait accompli-t (bevégzett helyzetet) teremtsenek. Mindenekelőtt a délszlovákiai magyar vidéknek Magyarországgal való ethnikai összefüggését akarják megszüntetni. Ezért november 17-én elkezdték a magyar falvak lakosságának rendszeres deportálását a fasiszták által végrehajtott deportálásokhoz hasonló módon.”
„Elődöm és a magyar püspöki kar fellépése annak idején megakasztotta a zsidó deportálásokat és ilyen módon mintegy 200.000 magyarországi zsidó menekült meg. Kötelességemnek érzem, hogy mikor a katolikus magyar híveket, másfél évvel a háború befejezése után ilyen brutális módon deportálják, ezeréves otthonukból, templomuk, temetőjük, és iskoláik mellől, kérjem a világ közvéleményének támogatását a deportálások megszüntetéséhez.”
Amikor a „felszabadulásnak” csúfolt idegen megszállás után a Rákosi-féle bolsevik banditák kezébe kerül a hatalom, az Egyház megsemmisítésére törekedve hajszát kezdtek a legnagyobb ellenfelüknek számító bíboros ellen, és 1948. december 26-án, Szt. István diakónus, vértanú ünnepén letartóztatták. Letartóztatása előtt fél órával még papírra vetette a következő sorokat: „Semmiféle összeesküvésben nem vettem részt. Érseki székemről nem mondok le. Nem teszek semmiféle beismerő vallomást. Ha mégis azt hallják majd, hogy vallomást tettem, valamit bevallottam és vallomásomat aláírásom is igazolja, úgy tudják, hogy ez csak az emberi test gyöngesége és minden ilyen vallomást vagy nyilatkozatot eleve semmisnek és érvénytelennek nyilvánítok.”
Elfogatása után a kegyetlen vörös pribékek hosszú testi-lelki kínzásnak vetik alá, de nem ölik meg, mert koncepciós perben kívánnak vele példát statuálni. 1949-ben életfogytiglani fegyházra ítélik, de arra nem tudják rákényszeríteni, hogy lemondjon prímási címéről.
Az 1956-os forradalom idején kiszabadítják, de az orosz megszállók bevonulása után a budapesti amerikai nagykövetségre kell menekülnie. Innen kénytelen szemlélni, miként vonja szinte teljesen irányítása alá a helyi egyházat az ateista szocialista kormányzat, élve a megfélemlítés eszközével és Iskarióti Júdás egyes buzgó követőinek segítségével. Mindszenty 1971-ben VI. Pál pápa kifejezett kívánságára, a vatikáni diplomácia és a kommunista hatalom közötti titkos tárgyalások eredményeként elhagyja az országot és a bécsi Pázmáneumba költözik.
Az emigrációban is járja a világot és tanítja szétszóródott magyarjait az Isten- és hazaszeretetre. Egész élete és tevékenysége azt bizonyítja, hogy az isteni igazság mártírjaként mindenét odaadta, hogy Krisztust követhesse a kereszt hordozásában, s ezáltal utat mutasson népének. Franz König bécsi bíboros érsek mondotta róla: „Mártír volt ő, aki csodálatos helytállással viselt el testi és lelki szenvedéseket, egyházához és népéhez mindvégig kitartó hűségben.”
Mindszenty hercegprímásnak sok buzgó követője akadt még, akik jó pásztorként álltak híveik mellett a vörös veszedelem idején is. Köztük volt néhai elődöm, Főtisztelendő Mészáros Gyula atya is, aki felbári plébánosként hosszú éveken keresztül Bakán is lelkipásztori szolgálatot teljesített. Amikor a benesi dekrétumok alapján megkezdődött a magyarok Csehországba való deportálása, Mészáros Gyula atya elutazott Karlovy Vary környékére, hogy az oda elhurcolt magyaroknak lelki vigaszt nyújtson.
Csehországból való visszatérése után aktívan részt vett a magyar kisebbség jogainak védelmében. A felvidéki magyarság több jeles képviselőjével együtt memorandumot szerkesztett, amelyben felsorolták a magyar kisebbséget ért sérelmeket. A bátor jogvédők Mindszenty hercegprímást is felkérték, hogy szólaljon fel az üldözött magyarok érdekében, amit ő több fórumon is megtett. Mindszenty bíboros letartóztatása után nemsokára sor került a memorandum szerkesztőinek elfogására is. 1949-ben „államellenes tevékenységéért” öt év börtönre ítélték. Először Lipótvárra került, majd Nyitrabányára vitték bányamunkára. Innen nemsokára Horný Sladkovba szállították, ahol az uránbányában kényszermunkát végzett. Sok felvidéki magyar pap jutott még ehhez hasonló sorsra, mivel nem akartak besúgókká és az istentelen rendszer ügynökeivé válni. A nehéz időkben tanúsított szilárd kiállásukkal példát mutatnak a mai kor keresztényei számára is.
A Hercegprímás és követői ma is prófétaként figyelmeztetnek bennünket: Őrizzük féltő gonddal Istentől kapott drága kincseinket: katolikus hitünket és magyarságunkat! Nehéz feladatnak tűnik ez a keresztény- és magyargyűlöletnek oly sokrétű megnyilvánulásai közepette, amelyeket a Felvidéken, de az anyaországban is egyre gyakrabban tapasztalhatunk. Nekünk is fel kell készülnünk, hogy ne csak akkor merjük megvallani hitünket, nemzeti hovatartozásunkat, amikor biztonságban érezzük magunkat, hanem akkor is kiálljunk mellette, ha ezért hátrányos megkülönböztetés vagy üldözés érne bennünket. Mindszenty József, a tanúságtevő próféta példája adjon nekünk erőt, hogy mindig kiálljunk az igazság és a valódi, örök értékek mellett. Bátorítson ebben bennünket a Hercegprímás hitvallása:
„Ha Isten-Atyánk és Mária-Anyánk segít, akarok lenni népem lelkiismerete, hívatott ébresztőként kopogtatok lelketek ajtaján, föltetsző tévelyek ellenében az örök igazságokat közvetítem népemmel és nemzetemmel.” (Érseki székfoglaló beszéd, 1945. október 7.)
Dr. Karaffa János
A 36 oldalas 10×14 cm-es nagyságú imafüzet ára 1,50 euró. Plébániáknak, egyházközségeknek nagyobb megrendelés esetén árkedvezmény!
Megrendelhető az info@pazmaneum.com e-mail, a 031-5529043-as telefonszámon, illetve a Pázmaeum, Fő utca (Hlavná ul.) 47/22, 92901 Dunajská Streda-Dunaszerdahely posati címen.
Pázmanuem, Felvidék.ma
