A kárpátaljai Felsőszinevéren egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakítását, fejlesztését szorgalmazták a XX. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem. Fábián Zoltán képeivel frissítve.
Az immár huszadik alkalommal tartott szabadegyetemet a budapesti székhelyű Pro Minoritate Alpítvány és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezte, az Euróőai Unió támogatásával. A progrmban, az első szakmai napon az előadók környezetvédelmi, turisztikai kérdésekkel, és a kulutrális örökség feltárásával foglalkoztak. A megnyitó beszédet és a huszadik tábort köszöntő beszédeket Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkárm Orosz Ildikó, a Kárpátalkai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke tartotta. A szanadegyetem programjain mindvégig jelen volt Tóth István, a húsz évvel ezelőtti első tábor kezdeményezője, aki jelenleg Beregszászban magyar főkonzul.
A mgyar felsőoktatás Kárpát-medencei integrálódásának lehetőségeit taglaló szekcióban. Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatásban oktatók és tanulók együttműködését, valamint a cserekapcsolatok, a „tudástranszfer” erősítését szorgalmazta hozzászólásában Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár, hangsúlyozva: ez együtt kell járjon az oktatás színvonalának folyamatos emelésével, hogy a magyar nyelvű szakok vonzóak legyenek a diákok számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok között még mindig jóval alacsonyabb a diplomások aránya, mint a többségi nemzetek körében. Szerinte azért is indokolt a magyar tannyelvű intézmények megerősítése, hogy a diákok versenyképes tudással léphessenek ki a munkaerőpiacra. Ezen intézmények fenntartása, működtetése pedig alapvetően az adott államok feladata, hiszen saját állampolgáraik oktatásáról van szó – tette hozzá. Josip Lepes, az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző karának kari tanácselnöke elmondta, hogy a szerbiai diplomások között elenyésző, egy százaléknál kisebb a magyarok aránya. Szerinte elkezdődött a vajdasági magyar nyelvű oktatás fejlesztése, a „mozaikdarabok összeállítása”, így nőhet a magyar diplomások aránya. Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetője szerint a Kárpát-medencei egységes felsőoktatási rendszerben való gondolkodást az is elősegítheti, ha a Magyar Rektori Konferencia teljes jogú tagjaivá válhatnak a külhoni magyar intézmények képviselői. Emellett felvetette annak lehetőségét, hogy az együttműködést erősítő apró lépések részeként a magyarországi felvételi tájékoztatókba a határon túli magyar intézmények kínálata is kerüljön be.
A felsőoktatással foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen Szlovákiából a Selye János Egyetem rektorhelyettese, Nagy Melinda is részt vett.
* * *
Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint egyértelmű válaszokat kell keresni az Európában az utóbbi hónapokban a parlamenti választások eredményeként tapasztalható, a nacionalizmussal együtt járó baloldali fordulatra, mert kockázatot jelent térségünkre. A politikus a XX. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen a 2012 – A választások éve című kerekasztal-beszélgetésén mondta ezt. Szerinte differenciáltan és helyi értékén kell kezelni az Európában tapasztalható változásokat. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára négy pontban sorolta fel, milyen szempontokat kell figyelembe venni a nemzetpolitika területén a válaszok megfogalmazásakor. A nemzeti egység részeként a határon túli magyar közösségeken belül tartalmi egység kialakítását szorgalmazta. „Nem feltétlenül szervezeti egységről beszélek, a tartalmi összetevőre helyezném a hangsúlyt” – fogalmazott Németh Zsolt. Második pontként a kormányzati politikák közötti összhang fokozásának szükségességét említette, például az európai uniós, a gazdaság-, a fejlesztés- és a kultúrpolitika területén. Harmadik pontként arról beszélt, hogy eredményorientáltság és pragmatizmus szükséges a nemzetpolitikában az elkövetkező időszakban. Utóbbi kapcsán a határtérségek közlekedésének fejlesztését említette meg, valamint azt, hogy meg kell vizsgálni, miként hat Magyarország új felsőoktatási rendszere a továbbtanulni szándékozó határon túli magyar fiatalokra. Végül a nemzetközi nyitottság fontosságát hangsúlyozta a nemzetpolitikában. Szerinte a jogállamiság, a kisebbségi jogok területén karakteres, európai jövőkép kell a nemzetpolitikában. „Demonstráljuk elkötelezettségünket ezen értékek mellett, hogy a ránk akasztott vádakat is oldani tudjuk” – mondta az államtitkár.
Duray Miklós felvidéki közíró-politikus a kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy az utóbbi 2-3 évben a határon túli magyar közösségek politikai képviseletének szerkezete átalakulóban van, széttagozódás tapasztalható. Szerinte mindaddig életveszélyes, az érdekérvényesítés lehetőségeit csökkenti a többpártiság, amíg törvényileg biztosított közigazgatási önigazgatással, relatív önállósággal nem rendelkeznek ezek a közösségek.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke az ukrajnai nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok számára is előnyös új nyelvtörvényről elmondta, hogy azt szavazóbázisaik mozgósítására is felhasználják a főbb ukrán pártok az év végén esedékes parlamenti választások előtt.
A szabadegyetemen a határ menti médiaszolgáltatásról is kerekasztal-beszélgetést tartottak, melyen Auer János, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökségi tagja, Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Megyei Magyar RTV igazgatója és Debreceni Mihály, a Duna Televízió Kárpátexpressz felelős szerkesztője mellett a Felvidék.ma hírportált megjelentető Szövetség a Közös Célokért szervezet igazgatója, Pogány Erzsébet is részt vett. A beszélgetést Farkas Attila, az MTVA főtanácsadója moderálta. Legtöbb szó a magyar közszolgálati édiumok határon túli magyarokról szóló műsorairól és a műsorok foghatóságáról, nézettségéről és szerkesztési elveiről esett.
* * *
A magyarság demográfiai folyamataival foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen a szlovákiai helyzetet Orosz Őrs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának ügyvivője ismertette. Szólt a 2011-es népszámlálás előzetes adatairól, melyek alapján 10 év alatt 520 ezerről 458 ezerre csökkent a felvidéki magyarok lélekszáma. A házigazdák részéről Molnár D. István és Molnár János, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszékének oktatói ismertették a kárpátaljai magyarság létszámára vonatkozó kutatásuk adatait, melyek alapján tízezer főre tehető a kárpátaljai magyarok számának csökkenése az utóbbi évtizedben. A kárpátaljai magyarság népességi adatairól készített kutatási eredményeik alapján 2012-ben nagyjából 141 ezer főt számlálhat a kárpátaljai magyar közösség. A következő évtizedben további fogyásra lehet számítani, 2020-ban várhatóan mintegy 135 ezer magyar él majd Kárpátalján. Ukrajnában évek óta tervezik, hogy újra népszámlálást tartanak, és egyelőre úgy tűnik, hogy idén sem lesz hivatalos adatfelvétel.
Fábián Zoltán fényképeit megtekinthetik a képgalériánkban.
Felvidék.ma, mno.hu, mti
