„Kelet-Európára úgy lehet tekinteni, mint egy nagy laboratóriumra” – mondta Kornai János Széchenyi-díjas magyar közgazdász, miután Díszdoktori címet kapott február 8-án Pozsonyban.
A Díszdoktori címet pénteken Kornai János magyar és Viktor Poltarevics orosz közgazdásznak adományozta a pozsonyi Páneurópai Főiskola.
Kornai János, aki már számos magyar és külföldi egyetem díszdoktora, az átadást megelőzően az MTI pozsonyi irodájának azt mondta: külön örömnek tartja, hogy ezúttal egy fiatalabb oktatási intézmény részéről érte ez a megtiszteltetés.
„Egy fiatal egyetemnél nagy a perspektíva (…) tehát ez egy külön öröm, és külön megtiszteltetés, hogy Viktor Poltarevics professzor és én vagyunk az elsők, akik itt erre a címre méltónak találtattak” – fejtette ki Kornai János, akinek az elmúlt évek során több kötete szlovákul is megjelent.
A közgazdász professzor Pozsonyban egy szakmai konferencián is részt vett, ennek vezérfonalát az európai volt szocialista országokban megvalósított reformok problémái adták. A konferencia súlyponti témáival összefüggésben a magyar közgazdász elmondta: a kelet-közép-európai régiónak több olyan problémája van, amely általánossá nőtte ki magát, ilyenek például az egészségüggyel, az oktatással vagy az adózással összefüggő gondok.
„Kelet-Európára úgy lehet tekinteni, mint egy nagy laboratóriumra, ahol párhuzamosan folynak különböző kísérletek” – vélekedett a régióban megvalósítás alatt álló reformokról. Nem léteznek univerzális receptek az egyes problémákra, ezért ebben a régióban is jobban kellene figyelni egymás tapasztalataira – szögezte le.
Kornai János összefoglaló művét A szocialista rendszer – kritikai politikai gazdaságtana (1993) címen írta, mely a szocialista politikai és gazdasági rendszer összeomlásának idejére készült el. Megmutatta a puha költségvetési korlát mögött rejlő gazdasági, társadalmi és politikai szerkezetet, azt, hogy a szocializmus gazdasági jelenségei milyen összefüggésben vannak a kommunista párt egyeduralmával és a gazdaság zömének állami tulajdonával.
A rendszerváltás idején újra bekapcsolódott a gazdaságpolitikai vitákba. Már 1989-ben jelentkezett az Indulatos röpirat című munkájával, amelyben a kapitalista út mellett foglalt állást, a piaci szocializmus vagy más harmadikutas elképzelések ellenében. Tanulmányokban, újságcikkekben, közszerepléseiben továbbra is elemzi a magyar gazdaság aktuális problémáit, a Magyar Nemzeti Bank Jegybanktanácsa tagjaként pedig néhány évig a monetáris politikát formáló szerepet is vállalt. Az 1990-es években Kornai kutatómunkája olyan kérdésekre irányult, mint a rendszerváltást követő transzformációs visszaesés sajátosságai, valamint a jóléti rendszer, így a nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer átalakításának lehetőségei a posztszocialista gazdaságokban. A 2000-es években a gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése, a rendszerparadigma módszer kidolgozása állt érdeklődésének középpontjában.
Eredményei széles körben fejtették ki hatásukat: számos könyvét a magyar és angol nyelvű kiadás után világszerte egyéb nyelveken is megjelentették; az Anti-Equilibrium című munkáját például további öt nyelven, az Indulatos röpirat-ot pedig összesen tizenhét nyelven adták ki. A hiány című művének nem-hivatalos fordítása a Szovjetunióban szamizdat formájában terjedt, Kínában százezer példányban jelent meg. Könyvei – már a kezdetektől fogva – nem kizárólag a közgazdász szakmára gyakoroltak szellemi hatást.
A Pozsonyi Jogi Főiskola 2010-ben vette fel a Páneurópai Főiskola nevet. A magánfőiskolán a jogi karon kívül gazdasági és vállalkozói kar, tömegtájékoztatási kar és informatikai kar is működik, ezért kellett a nevét általánosabbá tenni.
Felvidék.ma
