Nem sikerült a mintegy száz fős tüntető tömegnek feltartóztatnia azt a szélsőjobb felvonulást, amelynek célja az 1939. március 14-én létrejött első Szlovák Köztársaságról való megemlékezés volt. A Szlovák Tetvériség körülbelül hasonló létszámban összegyűlt szimpatizánsai március 16-án a köztársasági elnöki palota előtt találkoztak.
Innen Pozsony utcáin át a Szent Márton temetőbe indultak, Jozef Tiso sírjához.
A szélsőjobb szimpatizánsok felvonulását élőlánccal feltartóztatni szándékozó, többnyire aktivistákból, parlamenti képviselőkből álló csoport Milan Ftáčnik főpolgármesterrel együtt a közeli SZNF téren várakozott, amerre az eredeti program szerint a neonácisták útja vezetett volna. Ezek azonban több tíz városi és állami rendőr kíséretében végül más útvonalat választottak.
Az aktivisták ennek ellenére a Szent Márton temetőnél megpróbálták keresztezni az útjukat, összetűzésekre azonban nem került sor. Kivéve, amikor Alojz Hlina független képviselő a felvonuló menet elé állt, aminek eredményeképpen néhány szélsőjobb szimpatizánssal együtt a rendőrőrsön végezte.
A két tüntető csoport végül a temető bejáratánál találkozott, de mivel az ellentüntető aktivisták akciója nem volt bejelentetve, a rohamosztag feltartóztatta őket, így nem jutottak be a temetőbe. Az aktivisták néhányszor megpróbálták áttörni a rendőrségi kordont, ám sikertelenül. Milan Ftáčnik véleménye szerint ebben az ügyben csak kétféle álláspont van, vagy az egyik tüntetőcsoportban, vagy a másikban van az ember, amely ellenkező álláspontot kíván kifejezni. „Az én véleményem egyértelmű, semmilyen formában sem támogatom a neofasizmust” – magyarázta részvételének okát az ellentüntető aktivisták táborában a főpolgármester.
A rendőrség az egész nap folyamán figyelemmel kísérte az eseményeket, a főváros utcáin több tíz rendőregység járőrözött, és szükség esetére a vízágyú is bevetésre készen állt.
Teraz.sk nyomán dé Felvidék.ma
