A Felvidék.ma olvasóit kérdeztük: Hogyan telt az adventi időszak? Jártak-e rendezvényekre? S családi körben hogyan készültek a karácsonyi ünnepekre?
Zsidek Veronika – szakelőadó, Pozsony
Az adventi időszak elsősorban a csendes, türelmes, de elsősorban az örömteli várakozás ideje, felkészülés az Úrjövetre. A programválaszték tekintetében a fővárosban gazdag volt a kínálat. A rendezvények közül előnybe részesítettem a lelket felemelő, nyugalmat kialakító kulturális programokat.
A Csemadokban a Pozsonyi Casinóban, a Pozsonyi Magyar Intézetben és az MKP székházában több értékes rendezvényen – könyvbemutatón, zenei rendezvényen, beszélgetéssel egybekötött előadáson – vettem részt. Két év után Pozsonyban a Ferences templomban újból részt vehetünk a magyar nyelvű adventi hajnali szentmiséken, a rórátén.
Családi körben az adventi koszorún esténként meggyújtjuk a sorban következő gyertyát és kellemesen elbeszélgetünk mellette. Kerültem a fölösleges hajszát, mert ez felborítja az ember testi-lelki egyensúlyát, kimeríti a szervezetét.
Igyekeztem az időmmel és energiámmal jól gazdálkodni, ezért a sütemények készítését két részre osztottam. A sütemények egyik részét a karácsonyi asztalra készítettem el a másik részét pedig szilveszterre és Újévre. Ami az ajándékozást illeti, ezt a családban a szeretet látható jelképének tartjuk, melynek értékét nem az ára jelenti, hanem az, hogy valaki gondolt ránk.
Dániel Erzsébet – nyugdíjas, Nána
Az advent tele várakozással telt. Áhítoztunk az ünnep csendjére, a szakrális légkörre, s az emberek jobbá válására. Eljártam a karácsonyra hangolódó koncertekre, előadásokra, amennyire az időm megengedte, mert volt program bőven itthon is, s közeli magyarországi városban, Esztergomban is.
A karácsonyi ünnepek számomra mindig a legszebb, a legszentebb ünnepek voltak, és ma is az, s a legszerényebb készülődéssel vártam. Csak a sütés-főzéshez szükséges bevásárlást tettem meg. Hagyományos ételeket készítettem, úgymint a karácsonyi guba, hal, szárnyas, kalács.
Az ajándékozást is egyre jobban szűkítjük, csak szimbolikusan családtagnak, közeli rokonnak vásároltam kis figyelmességet, vagy éppen szükséges eszközt.
Egyre jobban zavar a csillogás, villogás, s bosszant az „előkarácsony”, a díszítések már egy hónappal az ünnep előtt a házakon, ablakokban voltak – mit sem tudva a karácsony igazi küldetéséről. És talán én magam is ezért sem törekedtem a pompás, és a csillogó karácsonyra, mert nem tartom őszintének.
Tibor – EVID-szerkesztő, Párkány
Igyekeztem lelkileg felkészülni Krisztus születésére, lelki ráhangolódással, amennyire sikerült. Jártam különböző rendezvényekre is, úgy mint a párkányi könyvbemutató, karácsonyi koncert, esztergomi koncertek, előadások.
Családi körben készültem a Karácsonyra, ilyenkor többet gondolok a barátokra, a jó ismerősökre is, képeslapokat küldtem; a legközelebbi barátoknak és a családtagoknak egy-egy szép meglepetést is készítettem.
Erzsébet – nyugdíjas, Párkány
Az adventi időszak várakozással telt. A városi kulturális rendezvényekre, kiállításokra ellátogattam. Több egészségügyi tanácsadás is belefért az adventi időszakba. Énekkari szereplések, könyvbemutatók, szavalóversenyek, koncertek is voltak szép számban. A bevásárlásra is fordítottam kellő időt, vettem ajándékokat. Ilyenkor a legfontosabb a család összetartása, a találkozások.
Andrea – elárusító, Párkány
Az advent előkészületekkel telt az ünnepre. Karácsonyi koncerteken voltam Párkányban, szép kiejtésért versenyen Érsekújvárban. Ez a december főleg az ajándékok beszerzésének, előkészítésének a hónapja.
Zsuzsanna – vállalkozó, Párkány
Csupa várakozás volt. Ami a rendezvényeket illeti, itt megemlíteném a szervezkedést az óvodában az ünnepi összejövetelre vagy a karácsonyi koncert Párkányban (Szivárvány énekkar) és nem utolsó sorban a karácsonyi ünnepséget az oviban. Közben sikerült az ajándékokat is beszereznem és előkészítenem.
K. Ildikó – pedagógus, Hetény
Az advent számomra is a várakozás időszakát jelenti, a vágyakozást azokra a dolgokra, amik már úgyis megvannak, a szeretetre, az otthon melegére, a család összetartozására, az idő pillanatnyi megállására, hogy ez az időszak ne múljon el egész évben sem.
Fontosnak tartom, hogy a mai rohanó világban ebben az időszakban egy kicsit elmélkedjünk, magunkba és mások felé forduljunk.
December elején a helyi alapiskolában Tarczy Lajos emlékünnepet tartottunk, ahol az iskolát karácsonyi díszbe öltöztettük, a meghívott vendégeknek az Aranygyűszű kézimunkakörrel ajándékot készítettünk. Pápán, a baráti iskolában tartandó Tarczy napon is részt vettem kollégáimmal, ami csodálatos élmény volt számomra. A győri karácsonyi vásár hangulatát nagyon szeretem.
Otthon már hagyományosan én készítem az adventi koszorút és a kopogtatót kertemben termesztett szárazvirágokkal és termésekkel díszítve. Nagyon szeretem a piros, a zöld és az arany színeket. A lakást karácsonyi díszbe öltöztettük a családdal, illatos fenyő és tuja ágakkal, szárított narancs- és citromkarikákkal, száraz virágokkal, tobozokkal és illatos mécsesekkel.
A fenyőfánk minden évben igazi lucfenyő, amit saját készítésű díszekkel díszítettünk fel. A fa alá kreatív, személyre szóló ajándékok kerültek. Nem az a mérvadó, hogy drága ajándékot vegyünk egymásnak, hanem kis kreativitással, meglepetéssel fűszerezve örömet szerezzünk szeretteinknek.
Kiss Beáta – gimnáziumi tanár, az MKP országos elnökségének tagja, Nyírágó
Az adventi időszakom sűrűn, sok munkával telt. Bár ez az elmélyülés, várakozás ideje volt, erre bizony csak a késő esti órákban jutott időm. December 20-tól azonban már csak a készülődéssel és a családommal foglalkoztam.
A rendezvényeken természetesen részt vettem. Nagyon szépre sikerült a lévai református gyülekezet adventi jótékonysági koncertje, örömteli volt a Kaláka koncertet is a lévai Reviczky Házban. Meghitt, családias ünnepet tartottunk a gimnáziumban is, ahol tanítok.
A családdal hónapokkal az ünnep előtt elhatároztuk, hogy idén nem kapkodunk, aztán ebből mégis sietség lett, elsősorban a rengeteg közéleti elfoglaltságom miatt. Ettől függetlenül örömmel töltött el bennünket a közös díszítgetés, a lányommal való közös sütögetés, és a közösen elfogyasztott ünnepi ebédek, vacsorák.
Koczkás Beáta – polgármester helyettes, Gúta
Az adventi időszak munkával telt, de a szabadidőben szakítottam időt a karácsonyi készülődésre, imára. Sok programon megfordultam. Minden a városban szervezett rendezvényre meghívást kaptam, ennek igyekeztem is eleget tenni.
Sajnos nem jutott sok időm a vásárlásra, de a családban azért igyekeztem mindenkinek ajándékot vásárolni vagy készíteni.
Samu István – tanár, Via Nova ICS elnökhelyettese, Gúta
Mind a munkahelyemen, mind pedig a közéleti háttérmunkáknál meglévő bürokratikus dolgok tekintetében sok adminisztratív dolognak kellett eleget tennem. Advent utolsó napjait azonban már a családommal töltöttem. Elmélyedtünk, mert számomra ez a felkészülés kezdete.
Rendezvényekre igazából egész évben jártam. Most adventkor nem akartam, hogy ez legyen az első fontossági tényező, lehet ezért most megköveznek, de a kisfiam és a párom társaságát jobban igényelem, mert ők egész évben pont a rendezvények miatt nélkülözni kénytelenek.
Ettől függetlenül a karitatív szervezéseket az advent lelki felkészülésének tartom, jót tesz az ember lelkének! Egész évben is, de ilyenkor még jobban kell figyelni másokra, mert ez is az üzenete a szent ünnepnek.
A karácsony három napjában elmegyünk szüleinkhez – immáron nagyszülőkhöz, elvisszük nekik az ajándékainkat.
Nekem szerencsém van, mert az ünnepek alatt van a névnapom, és szilveszterkor a születésnapom, szóval én el vagyok ilyenkor kényeztetve. Szeretek ajándékozni, ugyanakkor imádok kapni is.
Magdaléna – asszisztens, Galánta
Gyorsan eltelt az adventi időszak. Szervezésből kifolyólag egy hangversenyen vettem részt. Karácsonyra személyes ajándékokat készítettem, de üzletben is vásároltam.
Erzsébet – adminisztratív munkaerő, Vezekény
Munkával és készülődéssel telt az ünnepi várakozás. Voltam a karácsonyi vásárban. Édesanyámmal együtt készítettük a finomságokat, a többi családtaggal pedig a bevásárlást intéztük.
Márta – pedagógus, publicista, író, Felsőszeli
Tartalmasan, aktív készülődés van mögöttem. Az iskolában karácsonyi műsort készítettünk elő, hangulatossá tettük a környezetünket. Otthon „lélekedzéssel” telt az életem, esténként gyertyát gyújtottam, gyakrabban olvastam lelki könyveket, elvégeztem a zsolozsmát. Mialatt napi teendőim végeztem a háztartásban, befelé figyeltem: merre tovább? A várakozás előszobájában egyre nőtt az izgalom – ezt így éltem át.
Elmentem az adventi templomi koncertre, lelki napokra, szentmisére, előadásra, könyvbemutatóra stb. Karácsonyra a szokásos módon készültem: nagytakarítással, lakásdíszítéssel, ajándékok vásárlásával. Ellátogattunk Győrbe bevásárlás és kirándulás céljából. Az ünnepek alatt pedig többet pihenünk és beszélgetünk.
Margit – könyvelő, Nádszeg
Nagyon jól telt az adventem. Részt vettem rorate miséken, Pál Feri előadásán, voltam színházban. Otthon a szokásos takarítás, sütés, bevásárlás.
Mézes Árpád – szobrász-restaurátor, Zselíz
Az adventi időszakban két rendezvény szereplőiként részt vettünk a Táncház a komáromi RÉV-ben /dec. 14./ és az énekkari fellépésen Zselízen a református templomban / dec. 22./
Az ünnepeket szűk családi körben tartjuk, az ajándékok beszerzését az ünnepek előtt elintéztük.
Wirth Jenő, vállalkozó, Léva
Az advent hektikusan telt, sajnos, mint már hosszú ideje. Főleg azokra a rendezvényekre mentem, amelyeket én szerveztem. A karácsonyfa alá főleg könyv került.
Hofmann Barabás Éva – idegenvezető, Kassa
Nekem rohanásban telt az advent. Szombat-vasárnap sincs nyugtom, akkor meg a magyar csoportok érkeznek a városba, még advent negyedik vasárnapján is voltak.
Rendezvényekre nincs nagyon időm, de azért elmentem a Kalákára, de nem
is jutottam be, csak egy kicsit előtte ott lézengtem. És szerdán volt a Wekerle üzleti találkozó, de ott se voltam végig csak az elején. Tehát semmire sincs időm.
Nagy a család, mindent nekem kellett beszerezni, jártam a nehéz táskákkal 3x naponta a városba. A fiúk: Tomi és Kálmán barátom már csak a készre jönnek.
Sebő Erika – szakreferens a Szociális Biztosítónál, Kassa -Páskaháza
A munkahelyen nagy a túlterhelés (olyan intézkedéseket hoztak december elején, ami nagyon sok pluszmunkával jár, káoszt okoz, az év lezárása után ideálisabb lett volna…). A kevés szabadidő alatt – ami maradt – igyekeztem eljutni templomba és kulturális programokra (XVI. Nemzetiségi est Kassán, gospel koncert Kassán, a református istentisztelet keretén belül kóruskoncert az ősgótikus Szent György templomban Pelsőcön, kassai Szent Erzsébet-dóm, református istentiszteletek Páskaházán, kulturális programok Fő utca – Kassa, édesanyám még volt a nyugdíjas összejöveteleken Pelsőcön és Páskaházán, szerettünk volna még eljutni a Thália Színházba 27-én, de már nem voltak jegyek (de lehet hogy lesznek még pótszékek… majd meglátjuk…). Az elmúlt években eljártunk a Csermely Kórus újévi koncertjeire, az idén még nincs belépőnk (drágák lettek) majd meglátjuk.
Már egy hete megsütöttem a száraz aprókekszeket, ami karácsonyi pléhdobozokban sokáig eláll, így elkerültem a stresszes készülődést.
A frisseket (töltelékeseket, pogácsákat…) a hétvégén sütöttem meg. A főzés, kalácssütés 23. és 24-re maradt. Böjtesetére: káposztaleves, mákos és túrós guba, az utóbbi időben halat is készítünk, ez utóbbi a mi falukban régen nem volt szokásban.
A karácsonyfát édesanyám díszítette fel néhány nappal ezelőtt, az élő fát a ház előtt a kertben a világító díszekkel a bátyámmal díszítettük.
A bevásárlást felére osztottam édesanyámmal, mindig egyeztettünk, hogy mi hiányzik még. Nem szeretem a nagy „hyper-, szupermarketeket” ha lehet, messziről elkerülöm őket, vannak olyanok Kassán, ahol már évek óta nem voltam. Távol áll tőlem az a légkör, a marketing fogásaik pedig – amivel próbálják odacsalogatni a vevőket – rám nem hatnak. Nagyon átlátható olcsó trükkök. Inkább a kisebb boltokat kedvelem.
Nagy ajándékozgatás sosem volt a mi családunkban szokásban (már úgy értem, hogy nagy értékű, drága dolgok vásárlása). Az ajándékokat (könyvek, kisebb praktikus ajándékok, kozmetika, ruhanemű…) már az ősz óta apródonként megvásároltam. Otthon (Páskaházán) úgy eldugdostam, hogy nekem (nem a vásárlás) de az ajándékok előkerítése okozott gondot.
Bopcskorás Bertalan, Szepsi
Az adventi időszak nagy része orvosi rendelők és a mindenkori vasárnapi istentiszteletek látogatásával telt. Rendezvényekre sajnos nem mentünk. A feleségem és én (két nyugdíjas) lakunk már csak a családi házban. A három fiúnkból egy a családjával itt él Szepsiben, a másik kettő „határon túliak” (Magyarország, Kanada). A Karácsonyt az „itthon rekedt” fiúnk családjával tartjuk. Az ajándékozás, no meg a bevásárlások a honi nyugdíjas lét függvénye.
Major Éva, Kassa
Megfázással küszködtem jó ideje, így elég sokat tartózkodtam otthon, de az adventi időszakhoz a készülődés és a lelki testi takarítás is hozzátartozik, így ezt is igyekeztem teljesíteni. Egy rendezvényen vettem részt a Kaláka koncertjén.
Családi körben úgy készültünk, hogy feldíszítettük a lakást meg az udvaron lévő fenyőre is égőket raktunk. Megvettük az ajándékokat és összeállítottuk a karácsonyi menüt, bevásároltunk. Várjuk a távollévő, de haza érkező családtagunkat.
Balázs Endre, Kassa
Az adventi időszak nálunk nagyon sűrű volt. Sokat készülődtünk, mert vártuk haza mindkét gyerekünket családjukkal, beleszámítva a drága és nagyon szeretett unokáinkat.
Igyekeztünk részt venni a rendezvényeken is / koncertek/.
Az ajándékozás az ünnep természetes velejárója. A bevásárlás csakis az alapanyagokra vonatkozott, minden finomság itthon készült el.
Mozgalmasan, de szépen telt az advent. Mozgalmas azért, mert ilyenkor a gyülekezetben szervezett rendkívüli alkalmak által is igyekszünk kihangsúlyozni az adventnek, vagyis a Krisztusra várásnak a lényegét, s lelkészként a feladat is több. Ugyanakkor éppen ezen alkalmaknak is köszönhető, hogy szép adventünk van, hiszen ilyenkor több lehetőség van arról szólni, akit várunk, vagyis Jézus Krisztusról, azokhoz, akikért jött, vagyis az emberhez. Előre terveztük az ünnepet, ami a szolgálatok miatt is szükséges, de előre próbáltunk gondolni az ünnepi menüvel, vagy éppen a bevásárlással, ajándékkészítéssel is. Az ünnep felé haladva lassan minden összeállt, minden elkészült, így nem kellett az utolsó napokban ajándékért rohanók, lázban égők sorába beállnunk. Az ünnep előtti napokban már a lelki feltöltődésen lehetett a hangsúly.
Pilecky Erzsébet – könyvtáros, Piliscsaba
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának könyvtárosaként dolgozom. Zoboraljáról, Lédecről, Pozsonyon át kerültem Piliscsabára. Advent idején, a várakozás időszakában rendszeresen jártunk rorátéra, hajnali angyalmisére s így várjuk Jézus eljövetelét. Minden este gyertyát gyújtottunk az adventi koszorún, adventi énekeket énekeltük, imádkoztunk, beszélgettünk.
A római katolikus egyház karitatív tevékenységében is részt vettünk. Családi körben szintén készültünk az ünnepre, odafigyeltünk egymásra, s természetesen ebbe a karácsonyi édességek sütése is bele tartozott. Ebben az időszakban előre megterveztem a házimunkát, a takarítást, a mosást, az ajándékok vásárlásakor pedig ügyeltem arra, hogy kinek mire van szüksége.
Felvidék.ma