Nyolcadik alkalommal adták át Komáromban a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által alapított Jókai-díjat.
A díszoklevelet és a nagy mesemondó kezének Donáth Gyula szobrászművész által gipszből készített másolatát Vajkai Katalin ekeli alapiskolai tanárnő vehette át.
A Jókai-díjnak korábban magyarországi, felvidéki, szlovéniai nyertese is volt. Idén ismét egy felvidéki pályázó érdemelte ki az elismerést. Vajkai Katalin alapiskolai tanár Jókai Mór és Petőfi Sándor barátsága című pályamunkáját 17 pályázó közül találták a legjobbnak. Az idei Jókai díj nyertese magyar nyelv és irodalom-informatika szakon végzett a komáromi Selye János Egyetemen, a fiatal pedagógus az ekeli magyar tanítási nyelvű alapiskola tanára.
Nick Ferenc, a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja a díjátadó ünnepségen mondott köszöntőjében kijelentette: alapítványuk egyik kiemelt feladata a határon túli magyarság sorsának felkarolása, s bár kevés anyagi támogatásban részesülnek, teszik a dolgukat, hiszen törekvésük, nem lehet pénzkérdés, számukra ez küldetés: „lélekból jövő szabad elhatározás”. Nick úgy véli: 2006-ban, a Jókai díj megalapításával egy olyan magot ültettek el, amely mára kezd kicsírázni. „A Jókai-díj presztizsét mutatja, hogy nemcsak az idei pályázók, hanem az egykori nyertesek is itt vannak” – fogalmazott.
„Jókai Mór a legolvasottabb magyar írók közé tartozik, aligha akad a világon olyan, aki ne ismerné nevét – mondta köszöntőjében Keszegh Margit. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke hozzátette: a Komáromban született író gazdag életműve felidézi nemzeti múltunkat, valamint azt az utat, melyet a magyar társadalom a nemesi világtól a polgári világig tett meg. „Neki köszönhetjük a magyar olvasóközöség megszületését, kiművelését és ő tette nemzetivé a regény műfaját” – hangoztatta.
Keszegh Margit kiemelte: a Jókai-díjjal nemcsak a nagy magyar mesemondó, hanem a díjalapítás ötletadója, a fiatalon elhunyt Szénássy Árpád előtt is tisztelegni kívánnak. „A Jókai díj ötletadója folytatva családja hagyományait, szorgalmasan kutatta múltunk emlékeit, úgy ment el közülünk, hogy számos tervét már nem tudta megvalósítani”.
Tarics Péter szerint a díj alapítása óta az idei Jókai-díj mennyiségileg és minőségileg is a legeredményesebb és legszínvonalasabb. A bíráló bizottság elnöke elmondta: minden eddiginél több, azaz tizenhét – különböző műfajú – pályamű érkezett szerte a Kárpát-medencéből: Erdélyből, Magyarországról és a Felvidékről. Tarics úgy véli: az idei év színvonala megerősíti a már tavaly is elhangzott véleményeket, miszerint a Jókai-díjnak komoly létjogosultsága van.
A pályaművekről szólva kiemelte: a szerzők nemcsak Jókai és Petőfi szabadságharcban való barátságát dolgozták fel, hanem ennek a szoros kapcsolatnak az előzményeit is felkutatták, illetve a pályázók vizsgálódása Petőfi halála utáni időszakra is kiterjedt. Ez azért is örömteli – fogalmazott – mert Jókai tisztességgel, igaz baráthoz híven gondozta barátja vélt halála után is Petőfi örökségét. A nyertes dolgozatnak éppen ez utóbbi az egyik erőssége – mondta Tarics, hozzátéve: Vajkai Katalin tanulmányában számos olyan dokumentumot is közöl Petőfitől és Jókaitól, melyek kettejük kapcsolatát még inkább érthetővé teszik.
A díjátadó ünnepség után Keszegh Margit bejelentette, hogy a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Jókai Emlékbizottsága idén is meghirdeti a Jókai pályadíjat, melynek témája: A kiegyezés és a századforduló kora Jókai írásaiban.
(A képek kattintással nagyíthatók!)
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44138,38021,32417,27144,12034″}
