Különös aktualitást ad az Önkormányzati Szemle most megjelent számának az ukrajnai belháború, mely ismételten arra irányítja rá a figyelmet, hogy Európa mintegy negyvenmilliós kisebbségi polgárától tagadják meg még az esélyét is a kontinens nyugati részén mindenütt békét és nyugalmat hozó közösségi jogoknak.
Érdekes módon, sokkal inkább riogatnak a kisebbségi kollektív jogokkal. Romániában fogalmazták meg kormánypolitikusok, hogy üldözni fogják az önigazgatásért, az autonómiáért küzdő kisebbségeket. Pedig éppen az lenne a logikus, ha a többség nagyvonalúságot mutatna a kisebbségek iránt. Kapaszkodója van a többségnek is, a kisebbségnek is kapcsolataik békés rendezésére – anélkül, hogy véres események szülnének nemzetközi jogba ütköző megoldásokat.
Az Európa Tanácsnak – amelynek immár minden európai ország a tagja, s amely az emberi és kisebbségi jogok elismert nemzetközi szervezete – számos dokumentuma, útmutatója, egyezménye, határozata és ajánlása van a kapcsolatok rendezésére. Hogy milyenek? Lapunk Kitekintő rovatában adunk segítséget mindazoknak, akik utána szeretnének járni a megoldásoknak. A megoldások között ott szerepel a kisebbségek közösségi jogainak biztosítása és az önigazgatás – az autonómiák – különböző formáinak megvalósítása is.
Összefoglalót ad lapunk a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának 25. közgyűléséről, ahol az idei önkormányzati választások előtt fogalmazták meg ismételten helyi politikusaink a legégetőbb, rövidebb-hosszabb ideje megoldásért kiáltó feladatokat, egyértelművé téve, hogy hatásköri-finanszírozási rendet kell teremteni önkormányzatok és állam között, hogy véget kell vetni a lassan már két cikluson át húzódó megszorításoknak, költségvetési lefaragásoknak. Ha visszafogottan is, de kimondásra került: az állami hatáskörök pénzforrások nélküli ráterhelése a helyi önkormányzatokra nem folytatódhat, ahogyan oktatásügyi – közalkalmazotti béremelések sem rendelhetők el az szja-ból folyósított adóhányad csökkentése mellett.
Lapunk közli a helyi önkormányzatok megválasztásáról szóló hatályos törvényt és a polgármesterek jogállásáról szóló jogszabályt. Riportereink pedig annak néztek utána – kelettől nyugatig – régióinkban, hol, mit sikerült megvalósítani a négy évvel ezelőtt kitűzött helyi tervekből, célokból. Megtudhatjuk, falvaink épültek-szépültek, főként kisebb vidékfejlesztési uniós projekteknek köszönhetően, nagy áttörésre azonban sehol nem került sor. Ahhoz nagyvonalúbb, vagy legalább kegyesebb központi hatalmi politikára lenne szükség. Olyanra, amely a nemzetállam egyenrangú részének tartja azokat a területeket, amelyeken nagy számban élnek magyarok. S lám, még a választási programok teljesítésének egyszerű összefoglalásaiból is kiderül: a kisebbségek közösségi jogainak biztosítása és az önigazgatás – az autonómiák – különböző formáinak megvalósítása mennyire fontos ahhoz, hogy polgár és polgár közt, esély és esély közt, rajtvonal és rajtvonal közt ne lehessen égbekiáltó különbség pusztán nemzetiségi alapon. Hiszen az csak a feszültséget növelheti – akár a végletenig.
A lapról a www.onkormanyzas.sk oldalon is tájékozódhatnak.
A lap elektronikus formában megtekinthető ITT>>>
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”55255″}
