A Palóc Társaság megalakulásának 25. évfordulóját ünnepeltük Balassagyarmaton. Az ünnepségre szóló meghívóban örömmel fedeztem fel az ipolybalogi Lőrincz Sarolta Aranka nevét, mint az egyik közreműködőt.
A Felvidék.ma hírportálon is nyomon követhető, hogy alig van palóc ünnepség, ahol gyönyörű énekével, egyedül vagy asszonytársaival, ne képviselné a palócokat hitelesen és meggyőzően.
A korábbi találkozásunkhoz hasonlóan felemelő volt, ahogy Balassagyarmaton az ünnepség résztvevőit felkészítette a közös éneklésre, kis cédulát osztott ki serényen, hogy majd a műsor alatt bekapcsolódhassunk az énekbe. Miközben a szöveget a kezembe nyomta, jelezte, hogy az elmúlt évben új könyve jelent meg, és már nyomdakész állapotban a következő…
Lőrincz Sarolta Aranka „Kazy Lázár és a Jővőbelátó Angyal” címmel megjelent újabb könyvét adta most a kezembe, amelyhez egy nemes úr száz évvel ezelőtt íródott naplóját használta fel.
Léván egy régi ház padlásán találták meg a két füzetet, onnét került Ipolybalogra, hogy Lőrincz Sarolta Aranka közvetítésével betekintést nyerjünk Bars és Hont vármegye életébe.
A naplót Kazy Lázár fia születésekor kezdte írni, belefoglalta intelmeit utódjának, egy másik füzetben pedig Ipolybalogon megélt 1907-es esztendő eseményeit jegyezte le. „A múlt és a jelen mezsgyéjén helyezkedik el a jelen, ebből adódott a szellem és a lélek túlvilági létének megjelenítése, és ebbe helyeztem bele a napló földi történeteit”, írja a bevezetőben Lőrincz Sarolta Anna.
Vajon mivel lep meg bennünket ez a szülőföldjét szenvedélyesen szerető, szorgalmas asszony, mi lesz a következő könyvében? Ez motoszkált a fejemben, miközben az ipolybalogi Bukréta folklór csoport tíz évét bemutató új lemezt hallgattam: „Kegyes égi királynédat tiszteljed, ó, magyar” e címmel jelentette meg az ipolybalogi Csemadok támogatásával az öt gyönyörű hangú asszony a lemezt, hogy mindannyiunk szívébe imádságos örömöt öntsenek.
Lőrincz Sarolta Arankát 2013-ban a martosi ifjúsági táborban ismertem meg, ahol az Ipoly-mentét, Palócföldet mutatta be kis csoportjával, és az asztalukon ott volt a felvidéki háborús történeteket feldolgozó könyv, a „Hétköznapi hazaszeretet”. Ebben Lőrincz Sarolta Aranka a Palócföld több településéről, Ipolybalogról, Inámról, Ipolynyékről, Ipolyhídvégről, Nagycsalomjáról, Kóvárról gyűjtötte össze a visszaemlékezéseket, és a mesélők nem csupán a világháborús borzalmakról adnak számot, hanem a mélységes hazaszeretetükről, a szülőföldjükhöz való ragaszkodásukról is. A martosi Feszty park csodálatos környezetében a tóparton nyitottam ki a könyvet, és a hely varázsa, a könyv tisztasága magával ragadott. És azóta meggyőződtem róla, a könyvet mások sem tudták könnyen letenni.
A Honismereti Szövetség folyóiratában, az idei második számban például dr. Pálmány Béla történész, az Országgyűlés Irattárának és levéltárának nyugalmazott vezetője is ezt adta közzé: Budapesten 2013. december 1-jén, a Marczibányi téri művelődési házban a Rákóczi Szövetség elnöke, a felvidéki magyarság fennmaradása ügyének egész életét szentelő dr. Halzl József 80. születésnapját ünnepeltük. A szép műsor egyik szereplőjeként a színpadra állt egy népviseletes asszony és ízes palócsággal, csengő hangon énekelt. Különösen azzal hatott meg, hogy népdalként ekkor hallottam először Petőfi versét, a Szülőföldemen-t.
A fogadáson megköszöntem neki az élményt, mire ő, megtudván, hogy földije vagyok, egy zöld könyvet ajándékozott nekem. Hazafelé jövet belelapoztam és alig tudtam letenni. A történelem számomra nem a „nagy emberek” dicsőítése vagy kárhoztatása, hanem az egyszerű emberek, s a „helyi hősök” életét, küzdelmeit, sikereit, megpróbáltatásait tárja fel és örökíti meg. Ez a könyv pedig az ő hétköznapi hazaszeretetükről, a magyarsághoz való hűségükről szól.
A Trianon szerint „hajózható” Ipoly mentén, Balogon született Lőrincz Sarolta Aranka, magát szerényen szenvedélyes „gyűjtőnek” nevezi, s azt tartja sikerének, hogy falujában és környékén sikerült az idős embereket szóra bírnia, s ők szintén elmondták életüket.”
Számomra emlékezetes élmény, hogy a bevezető után egy vers olvasható a könyvben, a határon túli magyarokról ezt írja Lőrincz Sarolta Aranka: „Vagyok, mint ajtómellék, se kint, se bent,/ A többség dönt mindig fejem felett.”
A könyvet a Kersék János Kör adta ki 2011-ben , Veresegyház támogatásával, ami nem véletlen, hiszen a városka polgármestere, Pásztor Béla is a könyv szerzőjének, születésénél fogva földije.
Pogány Erzsébet, Felvidék.ma
Könyvismertetés:
LŐRINCZ Sarolta Aranka: KAZY LÁZÁR ÉS A JÖVŐBELÁTÓ ANGYAL
Egy nemes úr naplója a 19. század végéről és a 20. század elejéről.
Ipolybalog, 2013, 295 oldal, számos korabeli fényképpel
Nagy kinccsel ajándékozta meg a 21. század emberét az ipolybalogi Lőrincz Sarolta Aranka ezzel a kötettel, amely nemcsak az Ipoly menti falvak 100 évvel ezelőtti életébe enged bepillantást, de a ma emberét is gondolkodásra készteti, hogy mit is tart az élete feladatának és céljának. A jelen kor fogyasztói társadalma, a pénz feltétlen uralma valóban a boldogság elnyeréséhez vezet-e ?
Garamveszelei Kazy Lázár (1852-1933), Bars és Hont vármegyei birtokos kézzel írt két naplója LÉVÁN került elő, egykori házuk padlásáról. Az egyik naplót egyetlen fia születése alkalmával kezdte írni a fiatalkorában tengerésztiszt Kazy Lázár, aki 38 évesen nősült, és akkor kezdett gazdálkodni ősei birtokán. 1907-ben Ipolybalogra költözik Baráti Huszár Aladár 1802- ben épített kis kúriájába. Napjait a társas élet, a vadászatok, kirándulások és más szórakozások töltötték ki. Ezek alapján ad tanácsokat, életelveket a fiának is. A másik naplót párhuzamosan írhatta az elsővel, amelyben a kor nemes urainak élete, politikai csatározása tárul elénk.
Lőrincz Sarolta Aranka, mint nyugdíjas óvónő, átérezte e két napló fontosságát a jelen és a jövő emberei számára.
Az előszóban világosan megírta, hogy azért adta ki Kazy Lázár kézzel írt naplóját, mert „a Jövőbelátó Angyal bölcs tanácsai által az olvasó eligazodhat a mai kor útvesztőjében.” A naplót egy fiktív történetbe ágyazta, ahol a léleknek meg kell vívnia a maga harcát, hogy eljuthasson az örök hazába. Ez a Jövőbelátó Angyal és Kazy Lázár szellemének párbeszédében nyilvánul meg.
Az Angyal felidézi az emberlélek számára Isten szavát a Bibliából, amely világosan megmondja, hogy mi az ember életének a feladata és a célja, de azonnal hozzá is teszi, hogy az Isten irgalmas, és a bánat mindent jóvá tehet. 12 fejezetben hallhatjuk az Angyal szavát, amely mihozzánk is szól. Az Angyallal szemben, minden esetben megszólal a Vádolóártó szellem, amely tetszetős csábításaival nagy befolyással van az emberre a földi életében.
A Korszellem, a modernség, a divat jelszavain keresztül, minden korban magához tudja láncolni az emberiség jelentős részét. De az Isten által az ember mellé rendelt Őrzőangyal sem tétlen, és el tudja érni halk szavával, hogy az ember megbánja tetteit.
Kazy Lázár szelleme is rájön az angyal útmutatásai során elrontott életére, felismeri tévedéseit, bűneit, s hogy Péter fiának álbölcsességeket írt, ezért henye, lusta, könnyűvérű, önző emberré vált fölnőtt korára, amely a korai halálba taszította.
A könyv befejező részében az emberlélek őszintén bocsánatot kér Istentől, mert akkor már megérti, hogy mit tett rosszul földi életében.
Az ember önzése, uralkodási vágya mindenen keresztülgázol, maga alá temeti a jót és az igazat. Az ember azért születik a földre, hogy akarja és tegye a jót, gyakorolja az Erényeket, a Hitet, a Reményt, a Szeretetet és a négy sarkalatos erényt. Ezzel éri el a Boldogságot! A boldog, az igaz ember az Urat féli, kitárja szívét, s rábízza magát igaz alázattal (Sirák fia könyve 2-10, 16.)
A Jelen és a Jövő a múltban gyökeredzik, tehát a múltban elkövetett negatívumok nagy hatással vannak a jelenre és a jövőre is.
A Vádolóártószellem ezekből a múltban elkövetett negatívumokból szedi elő vádoló támadásait és igyekszik elérni, hogy az emberi lélek negatív színben tűnjék fel az angyal előtt. Az emberi lelket többek között azzal is vádolja, hogy csak a jelen élvezeteire koncentrált, azért, hogy a gőg ellenségeskedést, háborút szüljön, az individualizmus uralkodóvá váljék, amely megszünteti a közösségeket, mivel az embernek nincs szüksége senkire.
A család lerombolása után jön az erkölcsök romlása. Az öncélúság kialakítja az eszmény nélküli világot, amelyben a fogyasztói társadalom, a pénz az úr. A világ elveszti az igazi értékeket, a Jó, az Igaz és a Szépbe vetett hitet. Az ember keményszívűvé, érzéketlenné válik.
Kazy Lázár szellemlelke végül felismeri tévedéseit, és dicsőíti Isten irgalmas szeretetét.
Lőrincz Sarolta Aranka kiválóan egybe szerkesztette a két naplót és belehelyezte egy elképzelt párbeszédbe, amely az emberlélek és a Jövőbelátó Angyal között zajlik. Ezzel példát adva a mai kor emberének, hogy bűnbánattal biztosíthatja magának az Örök Boldogságot Isten országában.
Köszönjük Arankának ezt a hatalmas munkát, és vegyük kézbe mielőbb ezt az értékes kötetet, hogy az életünket mielőbb mélyen átgondolva, igaz, értékes életet élhessünk.
A kötet arra is buzdít, hogy becsüljük meg a korábbi korok írásait, emlékeit, még a padláson talált kéziratos szövegeket IS!
Kapható: Lőrincz Sarolta Aranka Madách i. utca 33 sz. Balog nad Ipľom / Ipolybalog 991 11 Szlovákia. Telefon sz.00421 47 48 85 25
Mobil 00 421 949 84 8876
A könyv ára 8 Euro+ postaköltség – 2400 forint
Dr. Prokopp Mária, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31831,44832,41032″}
