Ígéretet tettek a felvidéki magyar jogfosztottaknak, hogy nem fejezik be a harcot, ezért a szlovák alkotmánybíróság döntése után a további lépéseket fontolgatják – mondta Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.
Lomnici Zoltán kiemelte: Szlovákiában további jogorvoslatnak nincs helye, de fordulhatnának esetleg az európai ombudsmanhoz.
Emlékeztetett: korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtottak be beadványt tudomásul véve, hogy egyes országok kizárhatják a kettős állampolgárságot. A bíróság két beadványukat elutasította, Tamás Ilonáéról még nem határoztak – tette hozzá.
Bár a szlovák alkotmány kimondja, hogy akarata ellenére senkitől sem lehet elvenni az állampolgárságot, mégis érvénytelenítették az érintettek személyi igazolványát, törölték őket a lakcím-nyilvántartásból és megvonták a szavazati jogukat – mondta.
Lomnici Zoltán közölte: Szlovákiában az elmúlt években több mint 880-an veszítették el állampolgárságukat, köztük mintegy 55-60 magyar van. Ők a magyarsághoz tartozásuk felvállalása miatt rendkívül komoly hátrányokat szenvedtek – vélekedett.
Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: az európai emberi jogi konvenció és több uniós jogszabály is sérül az ügyben, ezért nemzetközi jogászokat kértek fel annak vizsgálatára, hogy milyen további lépéseket tehetnének. Kifejtette: az emberi jogi konvenciót aláíró országok állampolgárainak joguk van a hatékony bírósági védelemhez, és az ehhez szükséges időnek másfél-két évnek kell lennie. Mivel ez nem teljesült, indokolt lenne ilyen szempontból is az Európai Bíróság elé vinni az ügyet – mutatott rá.
Csáky Pál kijelentette: méltatlanul hurcolják meg a felvidéki magyarokat, felháborító, ahogyan Szlovákia kezeli a kérdést, és az, hogy egy tisztázatlan státusú törvény alapján akaratuk ellenére megfosztják az embereket az állampolgárságuktól, jogi szempontból is számos kívánnivalót hagy maga után. Eddig egyetlen nemzetközi és szlovák fórum sem hozott olyan döntést, hogy ez a lépés összhangban lenne a szlovák alkotmánnyal – közölte. Hozzátette: méltányolni kell, hogy öt szlovák alkotmánybíró ezúttal is arra voksolt, hogy a törvény és az alkotmány nincs összhangban egymással.
A magyar állampolgárságot elsőként felvevő Gubík László az eseményen arról beszélt, hogy bár három évet vártak az alkotmánybíróság döntésére, szívesen vártak volna még, hogy érdemi döntés szülessen. Ha egy állampolgár az alkotmánybírósághoz fordul, és az elintézheti az ügyet azzal, hogy nem dönt, nem fogalmaz meg érdemi véleményt, az az egész rendszerbe vetett bizalmat rengetheti meg – vélekedett.
Mint ahogyan arról a Felvidék.ma beszámolt, a szlovák alkotmánybíróság a múlt héten elutasította az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt eljárásjogi okokra hivatkozva. A többszöri elnapolást követően most elutasított beadványban annak kezdeményezői arra hivatkoztak, hogy a szlovák állampolgársági törvény – amelynek alapján százakat fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól, miután azok felvették egy másik országét – nem egyeztethető össze a szlovák alaptörvénnyel, melynek ötödik cikkelyének második bekezdése kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.
A szlovák állampolgársági törvény jelenlegi formáját 2010. május 26-án, Robert Fico első kormánya idején fogadták el válaszul a magyar parlamentnek a könnyített honosításról hozott aznapi döntésére. A 2010. július 17-én hatályba lépett törvény többek között kimondja: elveszíti szlovák állampolgárságát, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. A törvény értelmében az állampolgároknak kötelességük bejelenteni, ha más ország állampolgárságáért folyamodnak, ennek elmulasztását 3319 eurós büntetéssel sújtják.
mti/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48842,48800,48791,48671,48673,48668,48655″}
