Érsekújvári séták III.

A városi séta folytatódik, most az emlékművekhez és a város kulturális intézményeihez látogatunk el.

Török uralom alóli felszabadulás emlékműve
1935. augusztus 18-án a török kiűzésének 250. évfordulója alkalmából a lakosság nagyszabású ünnepséget rendezett. Az egykori vár néhány kövének felhasználásával a Czuczor Gergely utcában emlékművet avattak, ez ma a Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola parkjában áll.

Szent Jobb-emléktábla
A Szent Jobbot szállító aranyvonat országjárásának 75. évfordulója alkalmából állították az emléktáblát 2014-ben. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Érsekújvár – a Felvidék negyedik legnagyobb városa – visszakerült Magyarországhoz. A Szent Jobbot szállító aranyvonat 1939. április 30-án érkezett Érsekújvárra. Az ereklye magyarországi körülhordozása Szent István király halálának kilencedik centenáriuma alkalmából történt. A bizánci stílusban díszített ereklyeszállító aranykocsi útvonala mentén a vasúti őrházakat és állomásokat feldíszítették, a települések népe zászlók alatt, körmenetben vonult ki az állomásokra, így történt Érsekújvárott is. Az emléktábla a plébániatemplom melletti épület falán található a Fő téren.

Holokauszt-emlékmű 
Az elhurcolt zsidó lakosságnak állít emléket. 1944. július 13-án az újvári zsidóságot koncentrációs táborba szállították. A 4800 zsidóból 4386 meghalt Auschwitzban. Az emlékmű a Klein Ernő parkban áll a zsinagóga mellett. „…Ez nem más, mint a tűzből megmentett maradék” – olvasható négy nyelven az emlékművön. Szilágyi Tibor szobrászművész alkotását 2008-ban avatták fel.

Kopjafa a kommunizmus érsekújvári áldozatainak
Az emlékművet, Buják Vince tardoskeddi fafaragó alkotását 2008-ban állították. 1948–tól 247 embert végeztek ki Csehszlovákiában, 4000 ember halt meg munkatáborokban, 80 000 embert tartottak fogva, 260 000 embert bebörtönöztek, 270-en voltak azok, akik a Nyugatra való szökésük során haltak meg. Emellett 600 pedagógust bocsátottak el állásából, 1500 egyházi személyt tartóztattak le, és számos személyt meghurcoltak, hallgatásra kényszeríttetek… Érsekújvár sem volt kivétel, számos családot ért a kitelepítések és kényszermunkák időszaka. A kopjafa a református templom előtti téren található.

Thain János Múzeum
Tanár, festőművész, néprajzkutató, az érsekújvári múzeum alapítója és első igazgatója volt Thain János, akinek nevét a múzeum is viseli.
Az 1936-ban alapított múzeumban ma az időszaki kiállítások mellett az alábbi állandó tárlatok láthatók: Anton Bernolák-emlékszoba, Czuczor Gergely-emlékszoba és néprajzi kiállítás. Ez utóbbi az Érsekújvári járás kulturális és társadalmi fejlődését mutatja be, különös tekintettel a török hódítások időszakára.
Az intézmény 2002-ben új épületbe, az úgynevezett Klein-házba költözött, amely méltó épület egy városi múzeum számáíra. Az épület külső falán Thain János emléktáblája található, amelyet 2012-ben avattak fel, így tisztelegve a múzeumalapító előtt.
Elérhetőség: M. R. Štefánik u. 58, a múzeum honlapja;
Nyitva tartás: kedd – péntek: 8.00 – 17.00 óra, szombat: 9.00 – 13.00 óra között.

Zmeták Ernő Galéria
1979-ben Zmeták Ernő festőművész kezdeményezésére alapították a galériát, amelynek egyik fő adományozója maga a festőművész volt. Szabadfoglalkozású művészként festményein, rajzain, grafikáin kívül gobelineket, mozaikképeket készített és tervezett, neves műgyűjtőként tartották számon. A galéria 2012-től viseli Zmeták Ernő nevét. 2014-ben a galéria elnyerte a hazai Év Galériája 2013 címet.
Az időszaki kiállítások mellett állandó tárlatai: a 16–20. század európai művészete, Kassák Lajos- és Zmeták Ernő-kiállítás.
Elérhetőség: Björnson utca 1. (u. Björnsonova), a galéria honlapja;
Nyitva tartás: kedd – péntek: 8.00 – 17.00 óra, szombat: 9.00 – 13.00 óra között.

A gimnázium épülete
A gimnázium épülete 1911-ben készült el, és még abban az évben megkezdődött benne az oktatás. A gimnáziumi oktatás viszont korábbi időre nyúlik vissza. 1842-ben alakult meg a gimnázium, ahol a tanítás nyelve latin volt. 1844-ben a vonatkozó országgyűlési határozat értelmében a magyar nyelv lett a tanítási nyelv. Az oktatást ferences rendi papok biztosították. Az 1894/95-ös tanévtől főgimnáziummá minősítették. Kisebb-nagyobb megszakításokkal, de volt magyar oktatás az intézményben. 1978-ban és 1995-ben az épület új épületrészekkel bővült. A tanteremhiány miatt a gimnázium magyar tagozata 2001 szeptemberében a Nyárhíd utcai volt egyházi alapiskola épületében kezdte meg a tanítást. A szlovák gimnázium pedig maradt a történelmi épületben. 2006-ban a magyar gimnázium felvette a híres esztergomi érsek, Pázmány Péter nevét.
A történelmi épület: M. R. Štefánik utca (u. M. R. Štefánika) cím alatt található.

Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola épülete
1924. június 15-én ünnepélyes keretek között tették le a J. A. Komenský I. számú elemi és polgári iskola alapkövét a Czuczor téren. Az épületet 1925. október 28-án adták át.
1950 szeptemberében nyílt meg a magyar tannyelvű elemi és polgári iskola két osztállyal, azóta folyik magyar nyelvű oktatás az épületben. 1953. szeptember 1-jén a pedagógusok és szülők kérésére megnyitotta kapuját a tizenegy éves középiskola. Hét évvel később önálló alapiskolaként működött, a középiskola átköltözött a gimnázium épületébe.
Az iskola épületét a körülötte lévő parkkal 2000-ben városi műemlékké nyilvánította a Nyitrai Műemlékvédelmi Hivatal. Ugyanebben az évben vette fel az intézmény Czuczor Gergely nevét. Az intézmény a Czuczor Gergely utca 10. (u. Gergelya Czuczora) működik.