Pósa Lajos költő, szerkesztő a magyar gyermekirodalom terén alkotott maradandót, Szíjjártó Jenő karnagy, zeneszerző pedig a népdalgyűjtés és a magyar kórusmozgalom terén. A Magyar Örökség díjátadó ünnepségére december 13-án kerül sor a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.
Pósa Lajos, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtője halálnak 100. évfordulójára emlékezünk 2014-ben. Ez évben számos helyi, regionális rendezvény állított emléket a költőnek, több szervezet, iskola szervezett műsort, kiadványok, mesés és verseskönyvek is napvilágot láttak.
B. Kovács István, a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás elnöke felterjesztésében idén Pósa Lajos is megkapja a Magyar Örökség-díjat, melyet nemzetnevelő szolgálatáért és Az Én Ujságom gyermeklap alapításáért ítéltek oda. A laudátor Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész lesz.
Pósa Lajos Nemesradnóton (Gömör megye, Rimaszombati járás) született 1850. április 9-én. Tanulmányait Rimaszombatban, Sárospatakon és Budapesten végezte. Az 1870-es évektől publikált, írásai jelentek meg Jókai Mór „Üstökös” lapjában, a Mulattató Újságban, később a Szegedi Naplóban. Szegeden egyik alapítója volt a Jó Barát című ifjúsági képes hetilapnak, mely az első irodalmi igényű magyar gyermeklap volt. Ez rövid ideig jelent meg, de 1889. december 15-én a budapesti Singer és Wolfner cég vezetőinek meghívására Benedek Elekkel megalapította Az Én Ujságom képes gyermeklapot. Ezt az első irodalmi értékű, hazafias szellemiségű gyermeklapot haláláig szerkesztette. Közben köré gyűlnek a kor leghíresebb írói, szerzői, hírességei. A Pósa Asztal társasággal baráti-, szerkesztőségi, író-avató közösséget épített. Megindította a Filléres Könyvtárat, 350 kötet látott napvilágot, Olvasókönyvek társszerkesztője volt, több mint 50 kötetnyi verseskönyve jelent meg, Dankó Pista zeneszerzőnek több száz dalt írt.
Korában számos kitüntetésben, elismerést részesült. A Petőfi Társaság tagjává választotta, a Kisdednevelők Országos Egyesülete tiszteletbeli polgárává nevezte ki. Komárom Vármegye Tanítóegyesülete a magyar nemzeti népoktatás és a magyar ifjúsági irodalom fölvirágoztatása körül szerzett érdemeiért szintén tiszteletbeli tagjává választotta.
1914. július 9-én hunyt el Budapesten. Egészalakos ülő szobrát a budapesti városligetben 1930-ban avatták fel. Szülőfalujában 1934-ben kapott mellszobrot. Aztán hosszú elhallgatás következett, de ne feledte őt el a mai nemzedék. 2010-ben Hódmezőváráshelyen a Gyermekkönyvtár felvette a nevét, s az épület előtt leleplezték mellszobrát, mely Gábor Emese alkotása, úgy ahogyan a Pósa Lajos Emlékplakett is, melyet a Táltoskönyvek Kiadó 2014-ben osztott ki először.
Szíjjártó Jenő, a Szlovákiai Magyarság Zeneszerzője és munkássága is méltónak bizonyult a Magyar Örökség-díjra. A Szövetség a Közös Célokért társulás és a hozzá csatlakozó szervezetek, mint például a Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesület, a Szíjjártó Jenő alapította Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, vagy a Liszt Ferenc Társulás közösen nyújtották be idén az előterjesztést. Szíjjártó Jenő a Magyar Örökség-díjat a szlovákiai magyarság kultúráért végzett kiemelkedő tevékenységéért kapja. A laudátor Horváth Géza zselízi tanár-karnagy lesz.
Szíjjártó Jenő Gölnicbányán (Kassai kerület, Iglói járás) született 1919. július 17-én. 1941-től a Pozsonyi Konzervatórium zeneszerzés szakán tanul Alexander Moyzesnél, később ugyanitt karmester szakon folytatta tanulmányait. 1943-tól két évig ösztöndíjjal Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult, ahol kapcsolatba került Kodály Zoltánnal.
1953-ban megalakult a hivatásos alapon szerveződő NÉPES (Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes), melynek karmestere, majd művészeti vezetője volt.
Élete során jelentős népdalgyűjtő tevékenységet folytatott, mindenekelőtt Gömörben és a Zobor-vidéken. Nyitra és környékén az évek során összesen 11 magyar községből 280 dallamot gyűjtött. Ezzel párhuzamosan karvezetői tanfolyamokat, továbbképzéseket, valamint Országos Magyar Énekkari Fesztivált szervezett Zselízen. Zenekari és énekkari műveiben a felvidéki magyar népdalok és népzene dallamaiból merített.
1986. július 28-án halt meg Pozsonyban. 2005-ben életművéért megkapta a Szlovák Kulturális Minisztérium posztumusz különdíját. 2007-ben a Magyar Köztársaságtól a Magyar Kultúra Lovagja posztumusz kitüntetést kapta. 2009-ben került bemutatásra először Budapesten a budai Vigadóban, majd Pozsonyban a Magyar Kaszinóban Czibula Csaba filmje Zene és lélek – Életképek Szíjjártó Jenő zeneszerzőről címmel.
A Magyar Örökség-díj gondozását 2003. márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület vállalta magára. A kitüntetettek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat.
A Bírálóbizottság első elnöke, köztársasági elnökké történt megválasztásáig Mádl Ferenc professzor úr volt. A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottságának elnöke Dr. Hámori József neurobiológus, alelnöke Juhász Judit, újságíró. Felvidékről tagja Sunyovszky Sylvia színművész és B. Kovács István történész, író, főszerkesztő, könyvkiadó, gömörológus. A Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke Zelényiné dr. Kováts Annamária tanár, alkalmazott nyelvész. Az egyesület titkára, Kiss Melitta.
A Bírálóbizottság tagjai évente 12 alkalommal ülnek össze, március, június, szeptember és december hóban. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. A díj azon magyar személyeknek, intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság „Láthatatlan Szellemi Múzeumát”. Legutóbb, szeptemberben Felvidékről Kaszás Attila került be a Magyar Örökség-díj Aranykönyvébe, decemberben Felvidékről Pósa Lajos és Szíjjártó Jenő. Emlékükre az ünnepi műsort december 13-án (szombat), de. 11.00 órakor rendezik a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében (1051 Budapest, Szent István tér 9, I. em.). A további díjazottak Pál István Szalonna és bandája, az Alsóörsi és Felsőörsi színjátszók, Kuklay Antal és Telenkó Miklós, a Magyar Tüdőgondozói Hálózat és a Százados úti Művésztelep.
A rendezvényről Eseménynaptárunkban ITT>>> olvashatnak.
he, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”47386,47210,42685,29094,29093,47236,47183,45086″}
