6,5 km-es szakasz hiányzik Budapestet Tátrával való vasúti összekötéshez. Immáron 94 éve…
Drégelypalánk (HU) és Ipolyság (SK) között mindösszesen 6,5 km-es vasúti szakaszt kellene felújítani, mely vasúti folyosóval Budapestet össze lehetne kötni a Tátrával.
A szakasz létezett, ám a Trianoni békediktátum során a homoki (ma Ipolyság része) vasútállomás stratégiai pontnak lett minősítve. Mivel pedig Csehszlovákia igényt tartott erre a vasúti csomópontra is, az újonnan létrehozott államhatár itt nem az Ipoly vonala mentén, hanem odébb lett kialakítva. A vasutat pedig felszedték Magyarország irányában.
Az elmúlt egy évben Budapestről több mint 266000 utas váltott jegyet a Tátrába. Ha csak napi 4 pár vonatra számoljuk szét ezt az adatot, az vonatonként több mint 91 utast jelent! Jelenleg ez a forgalom Kassán keresztül bonyolódik, egy kassai átszállással. Ha csak ezt az adatot vennénk figyelembe, ám ha figyelembe vesszük még a bevásárolni, kikapcsolódni, dolgozni vagy egyszerűen csak utazni vágyó emberek igényeit, akkor ez a szám még bőven növekedhet.
Az utasforgalom Budapest és a Tátra régiói közt igencsak intenzív lenne, mivelhogy Szlovákia van a legközelebb Budapesthez, mint síelési lehetőség. Rengeteg síközpont működik nálunk európai színvonalon, viszont a marketingjük igencsak szegényes…
Nemcsak a síelés, másfajta idegenforgalmi szolgáltatás, látványosság, turisztikai lehetőség is biztosíthatná a vendéglátás bármely területén sok-sok ember megélhetését, illetve még több vendég elégedettségét. Kihasználható lehetne például a repülőterek közti utasszállítás, Poprád-Szliács-Liszt Ferenc transzfer, ahol természetesen be lenne biztosítva az oda-vissza szállítás, vonatjegy felmutatása esetén a kedvezményes viteldíj szerződéses alapon. Ezen vonatok megállhatnának Budapestről indulva Vác, Ipolyság, Gyűgyfürdő, Korpona, Zólyom, Szliácsfürdő, Beszterce, Ruttka, stb. állomásokon s a végállomás lehetne például Poprád. A Budapest-Poprád távolság kb. 380 km (vasúton), természetesen a hiányzó 6,5 km szakasszal együtt. Ezt a távolságot meg lehetne tenni a Vác-Zólyom pályasebesség függvényében kb. 5-6 óra alatt. Budapest-Ipolyság személygépkocsival kb. másfél óra nyugodt tempóban. Ipolyság-Zólyom kb. egy óra, Besztercebánya-Zólyom autópályán 20 perc, Budapest-Poprád kb. 1,5-2 óra. Tehát kocsival megállás nélkül Budapest-Poprád lenne Zólyomon keresztül kb. 4 óra, Salgótarjánnak 40 km-el kevesebb, de ugyanannyi időben. Olyannak, aki napi 4-8 órát ül a volán mögött a pesti dugóban, kipufogóbűzben, nincs sok kedve még órákat autózni egy hétvége kedvéért a sípályákhoz. De ha lenne vasúti lehetőség, bizony kényelmesebb lenne elnyújtózva az ülésben, a mobilbárból vásárolt kávét, teát, kis üveg üdítő tartalmát szürcsölgetve. Wifire kapcsolt tableten vagy notebookon böngészni az úti célt, netán dolgozni, vagy épp szórakozni.
Az ottani szállásbiztosítás is működhetne szerződéses alapon a jegy felmutatása ellenében természetesen kedvezménnyel, akárcsak a sípálya bérlete is. És nemcsak a téli szezonra lehet itt gondolni, hanem az év bármely szakában volna lehetőség kikapcsolódásra, feltöltődésre, wellness-, illetve turisztikai programok, csomagok formájában az idegenforgalmat és az utasszállítást ezzel is szinten tartva síszezonon kívül is.
Magyarország is rendelkezik értékes idegenforgalmi központokkal – Balatonnal, Hortobággyal, bortermő vidékekkel, Budapestről ezek ugye mind jól megközelíthetőek. Csak Budapestet kéne elérhetőbbé tenni Ipolyság felől, ha lenne ugyebár az a 6,5 km hiányzó pálya.
De ha tovább megyünk, valójában ez nem csak az észak-déli irányú közlekedést segítené, de a kelet-nyugat irányút is. Ugyanis Losonc össze lenne kötve Párkánnyal, kétórás intervallumban napi 4, de akár 10 pár vonat is járhatna ezen állomások közt. Távolsági személyforgalom sem lenne kizárt Kassa-Rozsnyó-Losonc-Balassagyarmat-Ipolyság-Csata-Párkány-Érsekújvár-Pozsony közt. Időben akár rövidebb lenne kb. egy órával, mint Zólyomon keresztül.
Nemcsak a személyforgalomban, de a teherszállításban is hatalmas lehetőségek nyílnának. Ipolyság lehetne az egyik tengelye a Kassa-Pozsony, illetve. Budapest-Krakkó/Varsó útvonalaknak. Legyen az épp konténervonat, vagy a máshol már igen jól bevált guruló országút. Kiépíthető lenne egy rámpa vagy dokk, ahol a kamionok felkerülnek a vasúti kocsikra, s a sofőrök kényelmesen kipihenve magukat tehetnének meg napi több száz, ezer km-t is. A vonatnak nincs kamionstop, nincs hétvége vagy éppen ünnep. Időben jóval előnyösebb lenne a nagyobb távolságokra való ily módon történő szállítás. Nem beszélve a biztonság növeléséről, közutaink tehermentesítéséről, a zaj, a forgalom, csökkentéséről sok egyéb tényezőről.
Ami az Ipolyság és környéke lakosainak megélhetésének javítását illeti, megannyi lehetőséggel járna, ha Ipolyságról le tudnának az emberek jutni Budapestre kb. 90-100 perc alatt. Hisz így is vannak, akik Párkányból illetve Léváról napi szinten több mint 130 km-t utaznak.
Ezért szinte minden pragmatikus érv azt mondatja, hogy ezt az összekötést meg kell csinálni!
Nos, kedves újonnan megválasztott érintett polgármesterek, képviselők, szaktárcák felelős tisztviselői, projektvezetők, estleges befektetők, kezdjünk el együtt gondolkodni! Jusson eszünkbe Baross Gábor és tegyük fel a kérdést magunkban: olyan nagy kihívás a 21. században felújítani 6,5 km igenis hiányzó vasúti pályaszakaszt?
Wirth Jenő, Felvidék.Ma
Fotók: hovamegyavonat.blog.hu
{iarelatednews articleid=”49711,49483,48703,48020,47797″}
