„Széles társadalmi összefogással születhet csak érdembeli döntés, ami pozitívan fog hatni a szlovákiai magyarság jövőjére” – fogalmazott portálunknak Jókai Tibor a Szlovákiai Magyar Pedagógusok XXI. Országos Találkozóján.
A szlovákiai magyar pedagógusok idei országos találkozója a két évvel ezelőtt megkezdett célt követte, mely szerint a konferencia a szlovákiai magyar közoktatásról kell, hogy szóljon.
Az immár huszonegyedik éve megrendezésre kerülő eszmecsere azért valósul meg évről – évre, hogy a magyar tanítási nyelvű intézményekben minden hatékonyabban, jobban működjön.
A megnyitó keretén belül Burdiga Pavol Rozsnyó város polgármestere és Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke köszöntötték a résztvevőket.
Első előadóként Halász Gábor egyetemi tanár, a budapesti ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központból a „Sikeres oktatáspolitikák – követhető gyakorlatok nemzetközi kitekintés” címmel tartott előadást.
Beszédében a sikeres oktatási rendszerek „titkát” kereste. Felhívta a figyelmet a 2010-ben készült McKinsley jelentésre, amelyben a kvalitatív vizsgálat végeredményeként nyolc alapvető „titkot” hoztak nyilvánosságra. A professzionális, elgondolkodtató előadását négy globális trend ismertetésével zárta: – autonóm iskolák, proaktív, stratégiai állam, – a komplexitás kezelése, – professzionális pedagógusok, – intelligens iskolák.
A résztvevők a szünetben a Lilium Aurum és Móra Ferenc Kiadó könyvei közül válogathattak, valamint sor került a rozsnyói régió iskolásaink rajzkiállítás megnyitójára, melyet a Fábry Zoltán Alap- és Szakközépiskola szervezett meg.
Következő előadóként Fodor Attilát, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet igazgatóját hallhatták a jelenlévők. Egyfajta „önvizsgálatot” is tartott a 25 év oktatáspolitikai víziói és dilemmái mellett. Elmondta, hogy a 25 év alatt a teljesség igénye nélkül mi minden történt. Véleménye szerint ez idő alatt nem létezett oktatási-nevelési stratégia, mindeközben „elfogyasztottunk” 17 oktatásügyi minisztert. Ismertette a közoktatási rendszer formálódását és változásait. Öt pontban felhívta a figyelmet arra is, hogy mi nem történt meg az évek alatt.
A konferencia előkészítésének megkezdésekor még a szervezők nem tudták, hogy ennyire aktuálissá válik a konferencia témaköre és címe: „Társadalmi kihívások – oktatásügyi válaszok”.
A néhány héttel ezelőtt napvilágot látott új kerettanterv ugyanis hátrányosan érinti az iskolák mozgásterét.
A nap folyamán többször elhangzott, hogy a csökkentett szabadóra keret nem ad módot a 2008-as oktatási törvényben rögzített és bevezetett saját iskolaprogramra.
„A változtatásokat követően a Szlovákiai Magyar Pedagógusok XXI. Országos Találkozójának témája abszolút aktuálissá vált. A változásokat meglepetéssel fogadtuk, hiszen az SZMPSZ munkacsoportja az Állami Pedagógiai Intézetnek letette a szlovákiai magyar nyelv oktatással kapcsolatban – a kerettantervekre és óraszámokra vonatkozóan – javaslatát, munkaanyagát, melyet az intézet elfogadhatónak tartott. Ennek ellenére mással szembesültünk. A programra rányomta bélyegét az is, hogy pénteken, március 27-én visszahívták Viliam Kratochvílt, az Állami Pedagógiai Intézet főigazgatóját, aki az állami tantervekről tartott volna előadást. Erre építettük fel a szekciókat is” – nyilatkozta a Felvidek.ma-nak Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke.
A rozsnyói találkozó első napjának előadói többször érintették azt az égető problémát, mely a magyar tanítási nyelvű oktatási intézmények diáklétszámaival kapcsolatos. A törvény 2015 szeptemberétől lép érvénybe.
„Nem tudjuk a törvény megvalósítási folyamatát. A 261 magyar tannyelvű iskolából 100-at érint. Hatalmas társadalmi összefogásra van szükség, melyet központilag nem lehet megszervezni. A kis régiókba kellene az iskolavezetőknek, pedagógusoknak, szülőknek, polgármestereknek találkozni, hogy megoldást találjanak.
Az idei konferencia arra jó, hogy elindítsuk a gondolkodást. Bízunk benne, hogy ha az emberek haza mennek a régiójukba meg tudják beszélni végre, hogy milyen alternatívát tudnak vállalni, választani annak érdekében, hogy a magyar gyerek magyar iskolába járjon akkor is, ha az említett okok végett iskolamegszűnés következne be.
Széles társadalmi összefogással születhet csak érdembeli döntés, ami pozitívan fog hatni a szlovákiai magyarság jövőjére.” – fogalmazott portálunknak Jókai Tibor.
Intenzív munka folyt a délutáni szekciókban. A szlovákiai magyar oktatásügy jövőképe címmel a Magyar Közösség Pártja autonómiatervezetét A. Szabó László, a Most-Híd párt „Polgári vízió 2016″ programját Prékop Mária, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala dokumentumait Tokár Géza és az SZMPSZ Programját (2014-2018) Ádám Zita mutatták be a témakörben.
A. Szabó László a magyarok számának csökkenését és Dél-Szlovákia gazdasági elmaradását emelte ki, valamint taglalta a finanszírozási és intézményi rendszert a közigazgatás és a kisebbségpolitika terén. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az MKP által készített stratégia nem oktatási dokumentum – bár 13 alkalommal az iskola és 39-szer az oktatás szerepel benne.
Prékop Mária ismertette a „Polgári vízió 2016″ dokumentumban található területeket: gazdaságpolitika, munkaügy, vidékiség, jogállamiság, kisebbségi és nemzetközi jogi politika, egészségügy és oktatásügy, mellyel a bemutatója további részében foglalkozott. Három témakört emelt ki – kisiskolák, szakiskolák és a minőség-ellenőrzés, illetve az intézményi háttér kérdését, mely területen véleménye szerint „legjobban szorít a cipő”.
Tokár Géza elmondta, hogy a szlovákiai magyar alapdokumentumban általánosan szerepel az oktatási autonómia szükségessége, valamint a szakmai (kisiskolás térképek) és gyakorlati (tüntetés) vonalon segít a szervezet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Kerekasztal nem oktatási szervezet és kitért az SZMPSZ-szel való közös tevékenységeikre.
Ádám Zita négy nagy csoportba osztott kérdéskört vizsgált: – Mitől életképes egy társadalom? – Ki viszi előre, kik formálják a társadalmat? – Mi a magyar iskola feladata a közösség életének alakításában, a kultúra áradásában? – Az SZMPSZ Programjában megfogalmazott gondolatok hogyan hatnak a jövőképre, a szlovákiai magyar iskola kondicionálására? Kereste a találkozási pontokat, melyek erősítik egymást a jövő megformálásában.
Nem csak Ádám Zita előadásában találkozott az oktatás a kultúrával, de Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke véleménye szerint is e két terület szervesen összetartozik.
„Természetesnek tartom, hogy a Csemadok az SZMPSZ-szel testvérszervezetként együttműködik helyi, regionális és országos szinten is. A két szervezet együtt szervezi többek között a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyt, vagy az Ipolyi Arnold Szlovákiai Magyar Népmesemondó Versenyt, mely rendezvényeknél a pedagógusokkal való együttműködés nélkülözhetetlen” – fogalmazott kérdésünkre Bárdos.
A találkozó esti programja keretén belül a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskola diákjai kultúrműsort adtak elő és kiosztásra került a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Díj öt kategóriában valamint a Felvidéki Magyar Pedagógus Díj. Erről ITT olvashatnak.
A találkozó másnap, március 29-én a program szerint folytatódott. A szekcióvezetők beszámolója következett, melynek keretén belül elhangzottak a szombat délutáni műhelymunkák összefoglalásai, tapasztalatai, ajánlásai és a jó gyakorlati témák kiemelése.
Az oktatáspolitikai műhely vezetője Papp Z. Attila igazgató (MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest ) beszámolójában az oktatási programokról, a szlovákiai pályázatokról, jó példákról és az autonóm oktatásról szólt. Kiemelte a minőségi oktatást.
A továbbiakban a szlovákiai és anyaországi támogatások, rendszerszintű problémák kerültek sorra. Fő kifutása a szekciónak egy jövőkép felállítása volt az önkormányzatiság, oktatási autonómia és a háttérintézmények szintjén. A jövőkép főbb elemeiben meg is egyeztek, de vár még rájuk a szempontok fontossági sorrendjének meghatározása.
Az óvodai szekció vezetője, Szabó Edit egyetemi oktató (Selye János Egyetem, Komárom) tudatta, hogy a szekcióban a témához kapcsolódó kérdéseket fogalmazták meg. A továbbiakban az új törvényben foglalt változásokat taglalták. Kiemelte, hogy csoportmunka folyt a szekcióban. Megegyeztek egy elektronikus petíció támogatásában.
Az alapiskolai (alsó tagozat) szekció egyik vezetője Novák Mónika igazgató (Czuczor Gergely Alapiskola, Érsekújvár) ismertette a szekció résztvevőinek számát. A 40 résztvevő közt volt kezdő, de 30 éves tapasztalattal rendelkező pedagógus is.
A szekció prioritása az új és a régi kerettanterv alapos összehasonlítása volt. Véleményük szerint a különböző régiókban, a diákok összetételében annyi az eltérés, hogy igény fogalmazódott meg a kerettanterv bővítésére. A megnyirbált magyar órákra, hogy elég idő jusson, javasolták az órák összefüggéseinek kihasználását. Ezen kívül megállapították, hogy egységes szakszótárra lenne szükség.
Az alapiskolai (felső tagozat) szekció vezetője Matus Mónika igazgató (Szenczi Molnár Albert Alapiskola, Szenc) kifejtette, hogy „a kreatív óraszámokkal kapcsolatban a szekció megegyezett, hogy úgy rossz, ahogy van. Erőltetetten másolja az előző állami pedagógiai program végső óraszámait, miközben túlterheli a magyar diákokat. A szabad, variálható órák 19-ről 7-re csökkentésével gyakorlatilag megszünteti az iskola arculatának kialakításához való jogot, ezzel diszkriminálja a magyar iskolákat” – mondta Matus Mónika.
Pozitívumként fogadták a szlovák nyelv, mint idegen nyelv tanításának bevezetését, ahogy annak csoportbontását is 17 diáklétszám felett.
A gimnáziumi szekció egyik vezetője Morvay Katalin igazgató (Duna Utcai Alapiskola és Gimnázium, Pozsony) rámutatott, hogy az alapiskolák által felsorolt programok visszatükröződnek a gimnáziumoknál. Továbbá részletezte a szekció véleményezését az új kerettanterv kapcsán. Kitértek a felvételi és érettségi rendszere is, ezen belül az online érettségi rendszer problémás működésére. Taglalták az ifjú kollégák módszertani felkészületlenségét, akik „semmit nem tudnak a módszertanról” – fogalmazott a szekcióvezető.
A beszámolók nagyon pontosak, alaposak és sokrétűek voltak, melyek alapján megerősítődött, hogy az állami oktatási program a magyar iskolákra való hatása negatív.
A pódiumbeszélgetés „Társadalmi összefogás, közös cselekvés a magyar iskolákért” címmel valósult meg. Vizsgálták többek közt a közmegegyezés-, az iskolák helyzetét, a gyereklétszám alakulását, különböző megoldásokat az önkormányzat és egyház, mint fenntartó szemszögéből, valamint a pedagógus, szülő és anyaországi támogató szemszögéből nézve.
Az eszmecserében Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára, Géresi Róbert református püspök helyettes, Madarász Róbert, a MARIANUM Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolaközpont igazgatója és Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke vettek részt. A beszélgetést Lovász Attila moderálta.
Juraj Draxler oktatási miniszterrel való találkozás után, melyről ITT>>> számoltunk be, Tamás Erzsébet zárszavát követően a találkozó Czabán Samu szobrának megkoszorúzásával ért végett.
Beke Beáta, Felvidék.ma
További fényképek Képgalériánkban ITT érhetők el. {iarelatednews articleid=”52769,52759″}
