Bad Kissingenben 1950 óta évről-évre megrendezik a fejedelem napját. Az idei „Rakoczy-Festet” július 24-26-a között szervezik meg.
Rákóczi-emléknapot tartanak a jövőben minden év március 27-én, a fejedelem születésnapján – erről döntött a magyar Országgyűlés.
Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Lomnici Zoltán levélben fordult Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez azt szorgalmazva, legyen emléknapja a Rákóczi-szabadságharcnak – írta a Magyar Nemzet. Felvidéki civilek kezdeményezését felkarolva, a volt főbíró levelében azt szögezi le, hogy a magyarság három legnagyobb szabadságharca közül kettőre, az 1848-as és az 1956-os kitörésére nemzeti ünneppel emlékezünk, ugyanakkor a 1703 és 1711 között Rákóczi vezetésével folytatott szabadságküzdelemnek nincs emléknapja. A magyar kormány a Nagyságos Fejedelem születése napját Rákóczi emléknappá, és évente megünnepelendő emléknappá nyilvánította.
A három kormánypárti politikus – Semjén Zsolt, Vejkey Imre KDNP-s, valamint Lezsák Sándor fideszes képviselő – február közepén javasolta ezt. A kormánypárti politikusok indoklásukban a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának nevezik Rákóczi Ferencet, aki „Magyarország állami önrendelkezéséért vívott harcának vezéralakja” volt a XVIII. század elején.
A határozati javaslat – 171 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett – elfogadásával az Országgyűlés fejet hajt a II. Rákóczi Ferencre felesküdöttek emléke előtt is, akik a „Cum Deo pro Patria et Libertate” zászlói alatt küzdöttek a magyar szabadság kivívásáért. A parlament emellett kimondta, hogy támogatja és szorgalmazza a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését.
A nemzeti emléknap – amely nem lesz munkaszüneti nap – lehetőséget teremt arra, hogy az iskolák évről évre felhívják a diákok figyelmét – rövid ünnepség keretében – arra az áldozatra, amelyet Rákóczi és katonái a nemzeti függetlenség és önrendelkezés érdekében hoztak.
Ezzel kapcsolatosan el kell mondanunk, hogy ezt a kormányhatározatot egy németországi városka, a valamivel több mint 20.000 lakosú bajorországi Bad Kissingen megelőzte. 1950 óta évről-évre megrendezik a fejedelem napját. A Fränkische Saale völgyében, Würzburgtól mintegy 50 km-re északra fekvő település, a Rhön hegy lábánál fekszik és Baden-Baden mellett Németország egyik legismertebb fürdőhelye.
Olyan jelentős személyek jártak itt, mint I. Ferenc József császár-király és felesége Erzsébet királyné, II. Sándor cár, II. Lajos bajor király, Otto von Bismarck kancellár, Henri Theodor Fontane német regényíró, Bernhard Shaw angol író, Lev Tolsztoj orosz író, Richard Strauss német zeneszerző, Neil Armstrong amerikai űrhajós és a Nagyságos Fejedelem is meglátogatta.
Fél évezrede használják az itteni gyógyforrásokat. A gyógyvizeiről nevezetes település egyik forrását „Rakoczy”-ról nevezték el, egy másikat Pandúr-kútnak hívják.
A fejedelem szobrát a Kurhausstraßén láthatjuk. Varga Imre szobrász művének érdekessége, hogy Rákóczit, mint gondolkodót és írót ábrázolja. Ahogy a német lapok írják: „Rákóczi tehát egy komoly és szorgalmas író volt.” A másik idézet még szívmelengetőbb. „Sehol Magyarországon kívül nem tisztelik jobban Rákóczi Ferenc fejedelem emlékét, mint Bad Kissingenben.” Ezt a megállapítást azonban pontosítanunk kell. Sehol az egykori történelmi Magyarországon kívül… Varga Imrének 1985-ben nyílt tárlata e híres fürdőhelyen. 1991-ben avatták Rákóczi-szobrát. De az ő munkája a Pénzváltó (1996), a Peter Hell-emlékkút (1997) és a Szent Ferenc hallgatja a madarakat (1999) nevű szobor is. Viszont fia, Varga Tamás készítette az Akvárium c. szobrot (2008).
A város legnagyobb ünnepét rendszerint július végén tartják. Az idei „Rakoczy-Festet” július 24-26-a között rendezik meg. Gyuricza Bernadett, a Magyar Turizmus Zrt. Dél-németországi külképviselet-vezetője a Tokaj-Turizmus egyesületet kérte föl a Rakoczy-Fest borkóstolóra hívogató plakátjának elkészítésére. A Tokaj-Hegyalját idéző plakátok Somogyi Gergely munkái.
Ilyenkor egymást követik a show-műsorok, fúvószenekarok és frank ételkülönlegességeket lehet kóstolgatni. Ám sok egyéb más finomság is várja az érdeklődőket. Az ünnepségre több tízezren szoktak eljönni, amelyen könnyűzenei koncerteket is tartanak. A híres és legendás Till Eulenspiegel csínytevései szintén megelevenednek.
Az ünnep legvonzóbb része az a pompás felvonulás, ahol korabeli öltözékben neves színészek elevenítik föl az egykori híres látogatókat, közöttük a Nagyságos Fejedelmet is. Az idén esedékes 65. ünnepet is a királyok és királynők ünnepeként hirdetik, ahol hercegek és művészek vonulnak föl. Többek között láthatjuk ismét Otto von Botenlauben grófot, egy 12-13. sz.-i minnesängert, vagyis lantost, aki e városban született.
A Rakoczy-Fest vasárnap este 22:15-kor kezdődő tűzijátékkal zárul majd.
A tavalyi ünnepségen készült fotógaléria ITT tekinthető meg.
Balassa Zoltán – Halasy-Nagy Endre, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”52971,52799,52775,52733,52715,52503″}
