Az őshonos kisebbségek védelme érdekében szerveztek közmeghallgatást a néppárti képviselők, amelynek társszervezői Gál Kinga (Fidesz), Csáky Pál (MKP), Nagy József (Híd) és Sógor Csaba (RMDSZ) EP-képviselők voltak. A meghallgatáson több felvidéki magyar is részt vett. Köztük Albert Sándor, a Komáromi Selye János Egyetem alapító rektora és Komzsík Attila a Nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja is.
„A meghallgatás legnagyobb sikerének azt tartom, hogy egyáltalán megvalósult, mivel úgy hiszem, hogy az őshonos kisebbségek problémája olyan kérdés, amellyel mindenképpen foglalkozni kell. Nagyon igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a kisebbségi jogok és a gyakorlat között nagyon nagy az eltérés” – nyilatkozta portálunknak Albert Sándor, aki szerint köszönet illeti a néppárti képviselőket, Csáky Pált és elődjeit, Bauer Editet és Mészáros Alajost, akik a korábbiakban sokat tettek azért, hogy ez a mai meghallgatás egyáltalán létrejöhessen. „Én úgy gondolom, hogy kimenetként azt kell mindenképpen kiemelni, hogy készül egy anyag erről a meghallgatásról, amely tulajdonképpen jövőbe mutató dokumentum lesz, amelyben a képviselők megpróbálják megfogalmazni, egyrészt a Néppárt vezetése számára, majd a parlament számára a hogyan továbbot, azaz bizonyos normatíváknak a lefektetését.”
Albert Sándor szerint egyet lehet érteni azzal, hogy a kérdést politikai síkról szakmai síkra kell terelni, így talán sokkal kisebb lesz az ellenállás. 
„Érdekes az is, amit Michael Gahler EP-képviselő úr mondott, hogy hozzuk létre az emlékezés kultúráját. Mondjuk, van egy olyan kisebbség, amelyik régebben többségként szerepelt, és most ez a többség kisebbség lett, tehát ezeket a dolgokat is kezelni kell. És érdekesnek tartom azt is, amit Sógor Csaba is elmondott, hogy a nagy Kína például fél a kis Tibettől, úgy vélem, Szlovákia viszonylatában is el kellene oszlatni ezt a kisebbségektől való félelmet valahogy a többségi nemzetben. Példaképpen a dél-tiroli helyzet szolgálhat, nagyon jó elemzéseket hallhattunk a finn Petteri Laihonen professzortól vagy az ausztriai előadótól, ez jó mintaként szolgálhatnak a mi problémáink megoldására is. Én remélem, hogy egyszer mi is célba érünk” – jelentette ki a volt rektor a közmeghallgatás kapcsán.
„A meghallgatás véleményem szerint mindenképpen nagyon érdekes volt, kiválóak voltak az előadók, és nagyon fontosnak tartom azt, hogy nem tisztán magyar szempontú látásmódot adtak, illetve ha a magyarok példájáról volt is szó, azt a külföldiek is elemezték, ami úgy gondolom, nagyon fontos momentuma volt az egész történetnek. Mert a közönség felszólalásai alapján akár magyar kérdésre szűkített problémának tűnhetett volna, így, az előadókkal viszont egy komplexebb kérdéssé vált, s úgy gondolom, hogy sokkal szélesebb réteget meg lehet így szólítani az Európai Parlamenten kívül is” – nyilatkozta Komzsík Attila. Véleménye szerint abból, amit most az Európai Parlamentben láthattak, nyilvánvaló volt, hogy nem egyszerű eljutni odáig, hogy egy ilyen meghallgatás létrejöjjön, hát még odáig, hogy ebből aztán európa tanácsi, európai bizottsági vagy európai parlamenti határozat, illetve valamilyen normarendszer szülessen.
„Nyilvánvalóan a cél, amit a meghallgatáson többen is megfogalmaztak, akár Gabriel Toggenburg, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének vezető jogtanácsosa, vagy akár Bauer Edit, az MKP volt és Csáky Pál az MKP jelenlegi EP-képviselője, de többen a felszólalók közül is, egyfajta normarendszer megfogalmazása lenne, amelyet el kellene fogadniuk az egyes tagállamoknak. Az látszik ugyanis, hogy a labdát sokan megpróbálják visszadobni a tagállamok fele, mivel a kisebbségi kérdés a tagállamok jogkörébe tartozik, viszont sok esetben a tagállamoknak nem igazán áll érdekükben ezt a kérdést rendezni” – fűzte hozzá Komzsík, aki szerint ezért minimális standardokat kellene elfogadni ebben a kérdésben, amelyeket mindenkinek kötelezően be kellene tartania, s akkor nagyot léphetnénk előre. „Én nem hiszem ugyanis, hogy ez olyan dolog lenne, s ez szintén elhangzott többször is a meghallgatáson, amin bárki is veszíthetne. Egyfajta win-win, azaz mindenki nyer helyzet lehetne ez végül, csak hogy odáig el kell jutni, hogy ezt mindenki megértse” – fűzte hozzá a dékán úr.
A közmeghallgatáson jelen volt Komlóssy József, a Közép-európai Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Védelméért Alapítvány (SENCE) alelnöke is, aki több mint huszonhárom éve igyekszik az egyetemes magyarság érdekeit képviselni a nemzetközi fórumokon. 
Az Európa Tanácsban tevékenykedik, jelen van a parlamenti közgyűléseken, és több határozatjavaslatát sikerült keresztülvinni „Azért jöttem el erre meghallgatásra, hogy megnézzem azokat a csatlakozási pontokat, amelyeket tovább tudunk építeni, hol tudjuk átvinni az Európai Tanács jogrendjét az Európai Unióba. Nagyon sok értékes dolgot hallottam, és megerősítést nyert az is, hogy minden törvény csak annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle” – nyilatkozta Komlóssy, aki szerint, amint az a meghallgatás során többször is elhangzott, nem elegendő tehát kezdeményezéseket készíteni, hanem azokat konzekvensen végre is kell hajtani. „Erre vonatkozóan volt Csáky Pálnak például az a megjegyzése, hogy azokat a követelményeket, amelyeket az országokkal szemben támasztottak az Európai Unióba való felvételük – és hozzáteszem az Európa Tanácsba történt felvételük – során, azokat az ígéreteket, igenis be kell hajtani a tagországokon, különben ezek a nemzetközi szervezetek elvesztik a tekintélyüket a választópolgárok előtt” – fogalmazott.
Komlóssy szerint rendkívül fontos, hogy azokat a törvényeket, amelyeket megalkottak, úgy az Európai Tanácsban, mint itt, azt a parlamenti képviselő hölgyek és urak ismerjék, ennek ismerete nélkül ugyanis nem tudnak sikeresen dolgozni. Fontosnak tartja továbbá, hogy minél jobb nemzetközi kapcsolatokat alakítsanak ki a képviselőtársaikkal. „És a legfontosabb talán az, hogy meggyőzzék az embereket arról, hogy mi nem ártani akarunk, hanem segíteni az embereken” – fűzte hozzá Komlóssy József.
Dunajszky Éva, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53301,53279,53093,53092,52996″}
