Magyarországon hétfőn magyar nyelv és irodalom írásbelivel elkezdődött az érettségi vizsgák sora. Az érettségizők a Kossuth-díjas Grendel Lajos, felvidéki magyar író, egyetemi oktató irodalomtörténeti munkájának bevezetőjét kapták a középszint szövegértési feladatként az eduline.hu információi szerint a hétfői magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgán. Az ezt követő szövegalkotási feladatok között Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, valamint Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összehasonlítása szerepelt.
A portál azt írta: a diákok először Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című irodalomtörténeti munkájának bevezetőjét kapták középszinten szövegértési feladatként. Az írás 2010-ben jelent meg. Összesen 12 kérdésre kellett válaszolniuk a tanulóknak, a többi között azt is ki kellett fejteniük, mi a szerző álláspontja az irodalom és a történelem viszonyával kapcsolatban.
Ezt követték a szövegalkotási feladatok, amelyek közül választani lehetett. A diákoknak egy Seneca-idézet alapján kellett érvelniük az időhöz való viszonyról, vagy Bodor Ádám Állatkert című novelláját kellett elemezniük, illetve választhatták az összehasonlító elemzést is, amelyben Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című versét kellett összevetniük. A tanárok nehezen értelmezhető 21. századi szövegnek minősítették Grendel bevezetőjét.
A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom tárgyból középszinten 1174 helyszínen 77 975 vizsgázó, emelt szinten 50 helyszínen 1904 vizsgázó tesz érettségit. A magyar nyelv és irodalom tárgy középszintű írásbelije 240 perces. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.
Grendel Lajos 1948. április 6-án született Léván. 1966–1967-ben a Komensky Egyetem matematika–fizika szakos hallgatója volt, 1968-1973 között magyar–angol szakon tanult. 1970 óta publikál. 1973-1992 között a Madách Könyvkiadó szerkesztője, 1988 óta pedig irodavezető-helyettese volt. 1990-től a Független Magyar Kezdeményezés vezetőségi tagja. 1992-1996 között a Kalligram Kiadó és az azonos című folyóirat főszerkesztője volt. 1994 óta szabadfoglalkozású. 1997-től a Szlovákiai Magyarok Értelmiségi Fórumának szóvivője. 1997-2000 között a Szlovákiai PEN-Centrum elnöke volt. Ugyanebben az évben a Komensky Egyetem adjunktusa lett. 1998-tól a Magyar Írók Szövetségének elnökségi tagja. 1998–ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja lett. 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Felvidék.ma
Fotó: Balogh Zoltán, MTI
{iarelatednews articleid=”34473″}