„A Kárpát-haza jövője” címmel nagyszabású konferenciát szervezett a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kecskeméti Főiskola több államtitkár részvételével május 8-án.
A Felvidékről negyvenfős csapat vett részt a tanácskozáson. Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke szekciót vezetett. Jelen volt többek közt Vitárius Lajos, közgazdász, Mihók Gábor, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat nagykaposi igazgatója, Huszár László, a Szlovákiai Magyar Közművelődési Intézet igazgatója és Gabri Rudolf, a Szülőföldön Magyarul társulás elnöke is.
A rendezvény fővédnöke Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. Köszöntötte a konferenciát Gaál József, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Ekkehard Philipp a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. pénzügyi és kontrolling vezetője. Délelőtt a Felvezető előadások szekcióját Hegmanné Nemes Sára, a Kecskeméti Főiskola kancellárja vezette.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke A nemzetegyesítés lehetősége és felelőssége címmel tartott előadást.
Beszédében kijelentette: csak egy erős Magyarország tud jó hátországot biztosítani, jó anyaország lenni. Megjegyezte: a Kárpát-haza több, mint Magyarország, hiszen a Kárpát-medence legnagyobb nemzeti közösségét a 12-14 milliós magyarság alkotja, mely egyszerre lehetőség és felelősség.
Úgy vélte: „a Kárpát-medencén túl nincs magyar jövő”, ezért szórvány és diaszpóra ösztöndíjprogram elindítását, a felsőoktatási háló kiterjesztését, a szociális és társadalombiztosítás, valamint a közös kockázatviselés kiterjesztését, továbbá a nemzetegyesítés további jogi akadálymentesítését szorgalmazta.
Hidvéghi Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője A Kárpát-medence egységes gazdasági téréről szólt. Mint mondta, az elmúlt években közjogi téren elért látványos eredmények után Magyarország, ezen belül is a hazai kis- és közepes vállalkozások gazdasági erejének növelése, a gazdasági önsegítés a legfontosabb feladat. Ezt saját eszközeivel az MNB továbbra is kiemelten támogatja – tette hozzá. Rámutatott: fontos a Kárpát-medence 25 milliós lakosságában meglévő potenciál kiaknázása, a magyar közösségek helybeli megerősítése. Ehhez elengedhetetlen a növekedés esélyeit javító belső piacra termelés preferálása, az összehangolt infrastruktúra-fejlesztés, a magyar kis- és középvállalatok Kárpát-medencei terjeszkedésének, piacra jutásának segítése, valamint az egységes gazdasági tér kialakítása. Emellett gazdasági és nemzetstratégiai cél a magyar multik helyzetbe hozása is – hangsúlyozta.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Nemzetegyesítési irányelvek a költségvetésben címmel mondta el gondolatait.
A költségvetés határon túli támogatásokra fordítható forrásai Magyarország gazdasági stabilitásának és a javuló mutatóknak köszönhetően a következő években is rendelkezésre állnak – jelentette ki.
Kovács Árpád kiemelte: a magyar költségvetésből az e célra fordítható összegek nagysága – mely a GDP néhány százalékát teszi ki – alapvetően az ország gazdasági teljesítményétől függ. A támogatások jelenlegi, évente összesen mintegy 40-45 milliárdos mértékét az ország gazdasági stabilitása a következő évekre is fenntarthatóvá teszi – fogalmazott. Az Európai Unió egyik legígéretesebb területének nevezte Magyarországot, illetve a régiót. Jelezte, hogy a növekedési kilátások szempontjából az ország illeszkedik az uniós trendekbe: a magyar növekedés idén is magasan maradhat, és az európai fejlődés egyik motorja lehet, ehhez a beáramló uniós források is jelentős mértékben hozzájárulnak – mondta.
Az első szekció az Agrár- és vidékfejlesztés a Kárpát-hazában címmel szerveződött, melynek levezető elnöke Sebestyén Csaba, a
Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnöke volt.
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke a Kárpát-medencei gazdaszervezetek együttműködésének lehetőségeiről beszélt.
Felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a termőföld az egyetlen olyan termelőeszköz, mely megóvva növeli értékét. Megjegyezte: a régi uniós tagállamok legnagyobb versenyelőnye a szervezettség. E téren a Kárpát-medence egészében fontos a felzárkózás – húzta alá. Az ágazat közös érdeke, hogy minden magyar ember számára elérhető legyen a 700 fős tanácsadói hálózattal és 8 milliárdos költségvetéssel működő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tudásbázisa, mondta. Kitért arra is, hogy a NAK hamarosan megnyitja brüsszeli irodáját, ahol a határon túli magyar gazdák érdekeit is képviselni fogja.
Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Magyar igények – magyar lehetőségek címmel szólt a konferencián.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kárpát-medencei vidékfejlesztési irányokat és lehetőségeket vázolta, Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára Nemzetek, értékek, hungarikumok címmel tartott előadást.
A második szekciónak a címe a Legnagyobb értékeink: a magyar ember és a magyar közösségek volt. A levezető elnök feladatát Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke vállalta.
Előadást tartott Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora, aki a Kecskeméti Főiskola Kárpát-medencei együttműködéseiről szólt.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára a Kárpát-medence egy oktatási tér címmel, míg Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az Egyházi és civil szervezetek a szülőföldön való megmaradásért címmel tartotta meg előadását.
Soltész Miklós hangsúlyozta, az Orbán-kormány 2010-től az egyházakat nemcsak az oktatásban és a szociális ellátásban tekinti partnernek, hanem a nemzetpolitikában is. A kormány próbálja segíteni az egyházak „nemzetmentő, gyökereket újraeresztő” tevékenységét – fűzte hozzá.
Palkovics László emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2014. december 22-én elfogadta a magyar felsőoktatás irányait meghatározó koncepciót. Sem elveiben, sem megoldásaiban nincs különbség a határon belüli és a határon túli magyar felsőoktatás között – tette hozzá. Cél az egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása – mondta.
Zombor Gábor, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára az Egészségügyi háló a Kárpát-hazában témában mondta el gondolatait. Meg kell könnyíteni, hogy a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek ellátáshoz jussanak, de meg kell oldani a járulékfizetés valamilyen formáját – mondta az egészségügyért felelős államtitkár.
Zombor Gábor kiemelte, a határon túlról érkező magyar nemzetiségű betegek jelenleg is kapnak ellátást, „különböző technikákkal a magyar orvosok ezt többé-kevésbé megoldják”. Ezt az ellátást valamilyen módon legalizálni kellene, ehhez azonban kormányközi megállapodásokat kell kötni – tette hozzá. Mint mondta, a Kárpát-medencei egészségügyi hálózat a magyar kormány számára nyitott kapu.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a 2014-2020-as időszakra elfogadta az Egészséges Magyarország programot, amit ki lehet terjeszteni az egész Kárpát-medencére. Az egészségügyért felelős államtitkár jó példaként említette a Bács-Kiskun Megyei Kórház orvosainak a részvételével az erdélyi magyar falvakban évek óta folyó egészségügyi szűrést, amit a minisztérium is támogat.
Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára A társadalmi felzárkózás magyarországi tapasztalatairól és új lehetőségekről beszélt a nemzetegyesítés programjához kapcsolódva. Véleménye szerint a cigányság felzárkózása nemzeti ügy, egyben gazdasági érdek, Szemléletváltásra van szükség, mert a cigányság felzárkózása közös ügy – mondta.
Leszögezte: Magyarország stratégiája egyedülálló az Európai Unióban, mert „nem emberjogi szempontból közelíti meg a kérdést”.
Langerné Victor Katalin beszámolt azokról a komplex programokról, amelyek a képzés, az egészségügy, a közösségteremtés, az önálló életvitel, a lakhatás javítása, valamint a foglalkoztatás növelése érdekében indultak a cigányság felzárkózása érdekében.
Czunyiné Bertalan Judit, az EMMI köznevelésért felelős államtitkárának a témája a Magyar jövő: a magyar gyermek volt. Fontosnak nevezte a határon túli iskolák ellátását taneszközzel, tankönyvvel, valamint a pedagógusok továbbképzését. Az államtitkár kiemelte a magyarországi diákok nak határon túli magyarlakta területekre szervezett kirándulásait. Úgy fogalmazott: a Kárpát-haza egységes oktatási térként való kezelése nemzetstratégiai szempontból is nagyon fontos.
A harmadik szekció A területi és települési gazdaságfejlesztés együttműködési lehetőségei a Kárpát-medencében témával foglalkozott. A levezető elnök Gaál József, Kecskemét Megyei Jogú Városának alpolgármestere volt.
Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke a Területi és települési gazdaságfejlesztési együttműködésekről beszélt.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára A nemzetegyesítés gazdasági előnyeiről szólt.
Balogh Csaba Sándor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, volt pozsonyi nagykövet A Kárpát-medencei nyitás gazdasági lehetőségeit vázolta.
Fontosnak nevezte, hogy a magyar külpolitika nem államban, hanem nemzetben gondolkodik. Előtérbe kerültek a gazdasággal, a külgazdasággal kapcsolatos feladatok, mert a kihívások túlnyomó része gazdasági volt – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a minisztériumnak minden eszköz rendelkezésére áll ahhoz, hogy aktív, külgazdasági prioritást biztosító külpolitikát folytasson.
Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa a határon átnyúló együttműködési lehetőségeket ecsetelte a Duna Régió Stratégia keretében.
Zárszót Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója mondott.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53605,49863,49806,49765,43518″}
