Ismerve a Fico-kormány és a közvetlen demokrácia egyik legalapvetőbb intézményének viszonyát (lásd peredi népszavazás), a fenti címben foglaltaknak körülbelül akkora a súlya, mint a szúnyog szellentésének. Mindenesetre a szlovák kormányfő tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormánya tiszteletben tartja és „megérti” a bősi népszavazás eredményét, nem fogja azt figyelmen kívül hagyni.
Amint azonban azt az említett peredi népszavazás kapcsán megtanulhattuk: Fico kormányát egy népszavazás semmilyen tekintetben sem kényszerít a világon semmire. Sem jogilag, sem erkölcsileg sem sehogyan. Úgyhogy ez a bizonyos sajtókonferenciás bejelentés épp arra jó, hogy legyen miről írnia az uborkaszezonban szenvedőknek – és hogy tovább lehessen még hergelni a kétségbe esett bősieket. Ficónak a bősi menekülttábor újranyitása maga a megvalósult álom: egyszerre játszhatja a menekültkérdésben is hűen együttműködő csodálatos európai államférfit, miközben a lovasnomádok közé pakolt menekültek miatt alig kockáztat valamit a jövő évi választások előtt.
És hogy miért pont Bős, azt ő maga is világossá tette: szerinte (is) ugyanis bárhol is tartották volna azt a népszavazást, hasonló eredményekkel zárult volna.
Észak-dél háborújában megint az utóbbi vesztett…
szd, Felvidék.ma
