Kedd reggel folytatódott a Hadak útján ifjú népvándorlás kori kutatók vándorkonferenciája. A napot Székely Anna Klára, Török Béla és Vörös Gabriella előadása nyitotta meg, akik a Nagymágocs-Paptanya szarmata lelőhelyről származó tégely és salakleletek komplex vizsgálatának eredményeit ismertették. Ezután Samu Anita lépett a pulpitusra, aki a pannóniai longobárdok temetkezési szokásait és sírtípusokat mutatta be. A délelőtti előadásokat Pető Ákos, Kenéz Árpád és Gyulai Ferenc archeo-botanikai előadása zárta, amely a késő avar kori növényhasznosításra tért ki.
Az előadások után a konferencia résztvevői megtekintették az komáromi öreg várat. A vezetés után a várban kísérleti régészetre került sor. Pető Ákos, Kenéz Árpád és Gyulai Ferenc több rekonstruált avarkori páncélra adott le íjból lövést, amelynek eredményeit az előadások után ismertették. Egy próbabábura erősített bőr, majd 1, illetve 2 milliméteres lamellákból összeállított ténylegesen régészeti ásatásokból előkerült páncél másolatokon végeztek kísérleteket. A legkitartóbb érdeklődők 13 óra magasságáig figyelték a kísérletezést, majd a közös ebéd következett.
Az ebédszünet után a Jókai szobor előtt elkészült a konferencia résztvevőiről egy csoportkép. A fotózkodás után Számadó Emese a társszervező Klapka György Múzeum igazgatónőjének és Csütöröky József igazgató úr köszöntő beszéde hangzott el.
A délutáni szekciót Szilágyi Gábor előadása nyitotta meg, aki a jelképes páncéladás szokásának leleteit mutatta be a Kárpát-medencei avar kori sírokból. Ezután Szentpéteri József lépett a pulpitusra. Prezentációjában a tépei avar lelet megtalálásának körülményeivel foglalkozott. A nyomozása során próbálta a lelet megtalálásának körülményeit felgöngyölíteni. A szálak egészen a 20. század elejére vezettek vissza, majd az előadás végére kiderült, hogy a leletet ténylegesen nem egy hanem három ember találta meg, akik egymás között három részre felosztották, feldarabolták ezt a jelentős leletet. A sort Naďa Profantová előadása követte, aki a Csehországi avar kultúrkörhöz köthető leletek interpretációjával foglalkozott. Majd Jozef Zábojník kapta meg a szót, aki előadásában az Avar kaganátus sírbolygatásait taglalta.
Rövid kávészünet után Juraj Malec előadásával folytatódott a konferencia programja, aki a tőketerebesi 4-6. századi településsel foglalkozott. Ezek után Martin Husár lépett a pulpitusra, aki a kora középkori vízből előkerült kopjákat és lándzsákat mutatott be a Kárpát-medence területéről. Majd Michal Holeščák mutatta be kutatási eredményeit, aki prezentációjában a mai Szlovákia területéről származó nyílhegyek és azok típusait ismertette. Majd Peter Schreiber kapta meg a szót, aki a Fehér-tavi és a Marikó völgy kora középkori településeit mutatta be.
Rövid szünet után az utolsó szekcióval folytatódott az előadások sora. Elsőként Zbigniew Robak a karoling és Nagymorva kardszíjak kronológiájával és tipológiával foglalkozott. Az előadások sorát Neparáczki Endre, Pálfi György és Török Tibor előadása zárta, akik egy honfoglalás kori temető archeo-genetikai jellemzését mutatták be.
Ezután a délelőtt lezajlott kísérleti régészet eredményeinek kiértékelésére került sor. Bemutatták bőrpáncélra és különböző vastagságú páncélra való nyíllövések okozta sérüléseket. Az elemzése után több íj került bemutatásra. Ezen sérült páncélok replikái a javítás után az Avarok és szlávok a Dunától északra időszaki kiállításon lesznek megtekinthetők.
Ezzel az előadások sorozata keddre befejeződött. Ezután fogadásra került sor, ahol a szervezők Tomka Pétert felköszöntötték kerek évfordulója alkalmából. Ezúton is sok erőt, egészséget és legalább még egyszer ennyi évet kívánunk az ünnepeltnek.
Szerdán is folytatódik az előadások sorozata, amelyről bővebben az eseménynaptárunkban olvashatnak.
Mathédesz Lajos, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56920,56843,55204″}
