A Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás szervezésében megvalósuló Királyhelmeci Művelődési Esték programsorozat keretében, december 4-én Takaró Mihály, irodalomtörténész – „A száműzött magyar irodalom” címmel tartott előadást.
Az előadót és a közönséget Pásztor István, a programot szervező társulás elnöke köszöntötte a Bodrogközi Magyar Közösség Házában (BMKH).
Takaró Mihály irodalomtörténész lenyűgöző előadássorozataiban a magyar irodalom klasszikusaitól a méltatlanul mellőzött személyiségekig számos írónk, költőnk életével és munkásságával ismerkedhetünk meg, és megtudhatunk sok mindent, ami a tankönyvekből kimaradt.
A lelkes közönség nagy örömére Királyhelmecen immár negyedik alkalommal adott elő a neves irodalomtörténész. Különleges előadásmódban megtartott, számtalan eddig ismeretlen, érdekes adattal illusztrált előadásának fókuszában ezúttal Nyírő József életrajza állt.
Takaró Mihály elmondta: Nyírő szegény székely családból származik. Papnak tanul, 1915-ben hittantanár, majd plébános. 1919-ben megismerkedik szerelmével, s kiugrik a rendből. A katolikus egyház ezért kiátkozza, ám halála előtt XII. Pius rehabilitálja. Ezután ismét reverendát hord, de nem lép be semmilyen rendbe.
Az a véleménye, hogy ha az ember egyszer elkötelezi magát, és katolikus pap lesz, akkor egész életében az is marad. Erdélyben él és a helyi közösség elismert tagja. A II. világháború idején Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz. Választásokat nem tartottak, hanem konszenzusos alapon küldtek az erdélyi városok képviselőket a magyar országgyűlésbe. Nyírőt városa, Székelyudvarhely delegálta. Tehát nem a Nyilaskeresztes Párt képviselője volt, soha nem volt az említett párt tagja.
Amikor Tamási Áron – aki barátja volt – megkérdezte, hogy tulajdonképpen miért ment a Budapestről menekülő parlamenttel nyugatra, azt felelte, hogy amikor belépett a Parlament épületébe, ugyanazt érezte, mint amikor a papi esküt letette: elkötelezte magát esküvel, mint képviselő, és ehhez az esküjéhez hűséges kívánt maradni. Úgy érezte, hogy akkor is Székelyföldet kell képviselnie, amikor azt már visszafoglalták a románok és tömegesen gyilkolták ott a magyarokat.
A székelyek mindennapi életét és gondolatvilágát tükrözték novellái – ez a fő műfaja – és regényei. A Krisztust faragó mester, az Én népem, az Uz Bence – maradandó művei, amelyekben sem antiszemitizmusnak, sem romángyűlöletnek, sem rasszista gondolatoknak nyomát sem találjuk.
Soha nem szerepelt indexen egyetlen műve sem, a magyarországi zsidó szervezetek megerősítették, hogy sem háborús bűnösnek, sem nyilasnak nem tekintik. Özvegye a román államtól élete végéig nyugdíjat kapott. Mindez ellentmond azoknak a vádaknak, amelyek Nyírővel kapcsolatban olyan emberek szájából hangzottak el, aki gyűlölik a magyarokat, a székelyeket és Magyarországot.
Schöpflin Györgyöt 1938-ból, Dsida Jenőt 1937-ből , és Bóka Lászlót idézve – aki dicséri még „a kommunista-szimpatizáns” Szép Szó hasábjain is – Takaró megállapította, hogy Nyírőt, mint írót mindenki elismerte.
Amit a palócoknak Mikszáth jelent, azt jelenti a székelyeknek Nyírő – ahogyan azt Ő megfogalmazta: „…a föld és a székely ugyanaz…”, vagy „…az én népem a székely…”.
A székely író a népével együtt szenved, míg a magyar írók ünneplik a népüket. Ha nincs értelmisége a népnek, akkor elpusztul. A székely nép vezetői nem hallgattak. Ezért is tartják a székelyek Nyírőt az apostoluknak.
Akit a halála után is mindent felforgatva keresnek, csak jó magyar lehetett – idézte fel a Nyírő újratemetése körüli hercehurcát az előadó.
Aki csak megmaradni akar, biztosan elpusztul, gyarapodnunk kell! Manapság a gyávaságot diplomáciának, és a félelmeinket pedig bölcs megoldásnak szokták tartani, a magukat vezetőnek nevezni merők. A gonosz győzelméhez csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak.
Nyírő kimondja a székelyeknek az igazságot, de az nem ostor, hanem tükör a részükre.
Mikszáth és Nyírő a kisemberekről írnak, akik esendőek, de tiszták. Amíg ép a lelkiismeret, addig az a bíró. A világot szeretni nagyon könnyű, a szomszédot nehéz – fejezte be ironikusan a tanár úr.
Takaró Mihály eddig megjelent könyvei:
Érettségi szöveggyűjtemény, 1996.
A XX. század első felének nem nyugatos irodalma (távoktatási tankönyv) – 2003 Apertus, Budapest
Kánaán felé (verseskötet) -2004 Püski Kiadó, Budapest
Wass Albert regényeinek világa -2004 Masszi Kiadó, Budapest
Wass Albert igazsága (monográfia) -2004 Szabad Tér Kiadó, Budapest (társszerzők: Raffay Ernő, Vekov Károly)
Wass Albert: Voltam – kiadatlan és befejezetlen önéletrajzi regényének alkotó szerkesztése, befejezése -2005 Szabad Tér Kiadó, Budapest
Wass Albert titkai -2006 Szabad Tér Kiadó, Budapest
Csönd-parázson szóforgácsok (verskötet) -2007 Masszi Kiadó, Budapest
Jeruzsálemi hétvége (verskötet) – 2013 Püski Kiadó, Budapest
Szegedy László, Felvidék.ma
Képek: Horváth Károly
