Az alkotmánymódosítás után a parlament jóváhagyta a terrorellenes törvénycsomagot is, ezúttal azonban már csak a kormánypárti képviselők támogatásával.
A sürgősséggel elfogadott törvényi változások elsősorban a Büntető Törvénykönyvet érintik. A terrorcsoport alakítása, szervezése és támogatása a különösen súlyos bűncselekmények (a szervezett bűnözés) kategóriájába kerül, a kiszabható büntetési tételek is ennek megfelelőek lesznek. Az eddigi 20-25 éves kiszabható szabadságvesztési tétel nem változik. A büntető perrendtartásban bevezetésre kerül az ún. obligatórius (kényszerű) fogság fogalma, amikor a bíróság elrendelheti a vizsgálati fogságba vétel a terrorista-gyanús egyén esetében indoklás nélkül is. Indokolt esetben a fogság öt éven át tarthat. A speciális bíróság hatáskörébe fognak tartozni az ilyen ügyek. Tanúvédelmi intézkedéseket is hozott a törvényhozás. Ezek lényege, hogy a védett tanúnak ne kelljen találkoznia a terrorizmussal gyanúsított személyekkel. Lehetségessé válik a videokonferenciás kihallgatás.
Bővül a rendőrség, a titkosszolgálat, a katonai elhárítás és a nemzetbiztonsági hatóság jogköre is. A rendőrség például 48 órára rabosíthatja azt a személyt, akiről feltételezi, hogy kapcsolatban lehet valamilyen fenyegető terrorcselekménnyel. Terrorveszély idején átvizsgálhatja a gépjárműveket, intézkedhet a tömegközlekedési eszközökön, lezárhat nyilvános helyeket, használhat speciális lőszereket és robbanóanyagokat.
Szigorul az internet ellenőrzése is. A rendszergazdák és hálózatüzemeltetők bírói utasításra korlátozhatják a hozzáférést egyes honlapokhoz, illetve az adatforgalmat.
Az ellenzéki pártok élesen bírálták az intézkedéseket, melyeket túlzottan szigorúnak és korlátozónak tartanak, kifogásolták, hogy a hatóságok visszaélhetnek a jogosítványaikkal, politikai ellenfeleik ellen is kihasználhatják azokat. Ettől függetlenül a jogszabályokat a parlamenti többség jóváhagyta, s ha az államfő is aláírja azokat, január elsejével hatályba lépnek.
-ngyr-, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”57746,57990″}
