Karácsony. Jézus Krisztus születésének ünnepe, a szeretet ünnepe, az ajándékozás napja, a leghosszabb magányos éjszaka, a… és talán még találnánk pár jelzőt, hogy mivel illetik december 25-ét szerte a nagyvilágban az emberek.
Nekünk, keresztényeknek egyértelmű, hogy karácsony a Megváltó születésének ünnepe. Másoknak, ha nem is vallásosak, mégis valamit jelent ez a nap számukra is. A készülődés, az ünnepi vacsora, a feldíszített karácsonyfa, a becsomagolt ajándékok. A karácsony külső kellékei. A fogyasztói társadalom egész évben azt sulykolja belénk: Vedd meg! Különösen érvényes ez karácsony közeledtével. Már hónapokkal az ünnep előtt kínálják a karácsonyra az ajándékokat.
Miért nincs mindennap karácsony? Talán az ajándékozás vagy a szépen csengő karácsonyi díszek miatt? Van ettől fontosabb, és nemes egyszerűségében a legszebb emberi érték is. Az pedig a béke, a szeretet, a csend, a család, a jócselekedet.
Sokan csak az ünnepek közeledtével döbbennek rá, hogy ezek az értékek a legfontosabbak az emberi életben. A pénz, a vagyon, a hatalom múlandó. Ami örök az kézzel nem érinthető. Miért nem tudjuk egész évben, egész életünkben karácsonyi díszbe öltöztetni szívünket-lelkünket?
Mindenkinek szüksége van a karácsonyra, mindenkinek szüksége van a békére. Az ajándékozás egész évben elvégezhető, hiszen mindig akadnak olyan embertársaink, akik szükséget szenvednek valamiből. Mindig vannak köztünk rászorulók, magányosak, elesettek. Nem kell hozzá karácsony, hogy segítsük őket akkor is, ha éppen nem az ünnepre készülünk. Jót tenni öröm, ezt bizonyára már sokan megtapasztalhattuk. Mégis a karácsony előtti ajándékozásnak is megvan a maga üzenete, és a jócselekedetnek sosem szabad az elejét venni bármikor is áll szándékunkban megtenni azt. Karácsonykor valóban jobban odafigyelünk a másikra. Magányos embertársaink, rokonaink, családtagjaink háláját fel sem foghatjuk, ha nem hívjuk fel őket, nem állunk meg náluk. A nélkülözők helyzetét nem érthetjük meg, ha bármilyen aprósággal nem segítünk nekik. Nekünk apróság, nekik lehet az életük egyik álmát tudták megvalósítani a mi segítségünkkel.
Bárcsak mindennap karácsony lenne! – sóhajtanak fel sokan a nélkülözők, a magányosak közül. Tegyünk róla, hogy az legyen nekik is és nekünk is!
Karaffa Attila, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”54604,54242″}
