Északon többen mentek el választani most is, mint a déli Komáromi, Dunaszerdahelyi, Érsekújvári, Lévai, Nagykürtösi, Losonci, Rimaszombati, Rozsnyói, Tőketerebesi, Nagymihályi járásokban. Az MKP bejutásához szükséges magyarok azonban otthon maradtak.
Szlovákiában a 2016-os parlamenti választásokon 4 426 760 választásra jogosult polgár vehetett volna részt. Vehetett volna, ha akart volna, ha tudatosítanánk a fontosságát. Azonban tudjuk, hogy nem létezik 100 %-os részvétel. Persze, hogy nem. Pedig a részvétel az alapja a választásoknak, ha már van ilyen, hogy választás. Ezt a számok meg is mutatják.
Szlovákia lakosságának 59,85%-a tartotta fontosnak véleményt nyilvánítani. A magyarlakta járásokban a részvételi arány alacsonyabb, néhol jóval alacsonyabb volt. Járási részvételek csökkenő sorrendben:
Szenc – 69,02%, Nyitra – 63,12%,
Galánta – 59,19%, Léva – 53,61%, Érsekújvár – 56,53%, Dunaszedahely – 56,46%, Ipolyság – 55,71%, Kassa környék – 55,63%, Nagykürtös – 52,76%, Rozsnyó – 51,62%, Rimaszombat – 50,54%, Losonc – 50%,
Komárom – 49,02%, Terebes – 48,81 %, Nagyrőce – 46,93%, Nagymihály – 43,55% .
A számokból kiolvasható, hogy ahol már többségben szlovákok élnek, ott az országos átlagon felüli volt a részvétel, mint ahogy az északi járásokban is. Majd ahogy növekszik a magyarság száma, úgy csökken a részvétel. Ahogy a déli vonalon haladunk kelet felé, újabb csökkenés figyelhető meg! Egyetlen kivétel a Komáromi járás, ahol a keleti végekéhez hasonlóan alacsony részvétel volt. Mi lehet az oka a legmagyarabb járás lakói érdektelenségének?
Négy évvel ezelőtt Kassa megyében a parlamenti választásokat egyértelműen a Smer nyerte, mint ahogy most is 27, 95%-al. Őket követi az OĽANO-NOVA 10,99%-al és a SaS 10,17%-al. 7,75%-ot ért el a Most-Híd és hasonlóan 7,81%-ot az ĽS Naše Slovensko.
A kerületben a parlamenti küszöböt átlépte még a Sme Rodina – Boris Kollár – 6,83%, az SNS – 6,81 %, a SIEŤ – 6,55% és a KDH – 5,31%. Az MKP a Kassai kerületben 4,78%-ot ért el, ami egyrészt az alacsony részvétel miatt történhetett. Másrészt a kerület 792991lakosának csak a 9,42%-a vallotta magát magyarnak a népszámláláskor, ami 74 715 magát magyarnak valló ember, mely létszám a Most-Híd megalakulása óta osztódik, és nem tudjuk mennyien maradtak szülőföldjükön, a kerületben.
Táblázat kerület szerint 2012 – 2016:
A Rozsnyói járást 62 település alkotja, melyek közül kettő városi ranggal rendelkezik (Rozsnyó és Dobšina). A 62 településből huszonkettőben alkot a magyar lakosság többséget, harminckettő településen pedig eléri a 10%-ot. A települések többsége apró falu. A járási székhelyen a magyar lakosság száma 3909, aránya 19,84%. A Rozsnyói járásban 2011-ben a járás 63 351 lakosából 16 103 volt magyar nemzetiségű, ez a lakosság 25,42%-a. Összehasonlításnak, 2001-ben a magyar lakosság száma 18 954, aránya 30,62% volt. Rohamos csökkenés, erős beolvadás, a magyar nyelv hivatalos használatának a hiánya, valamint konyhanyelvvé való ledegradálása a jellemző. Egyre nehezebb a mindennapi megélhetés bebiztosítása, és egyre csökkenő a választói kedv.
Míg 2010-ben 60,59 %-a, 2012-ben a járáslakosságának csak 54,66 százaléka ment el a szavazásra jogosult személyek közül, addig idén már csak 51,62%-os volt a részvételi arány.
„Ezen a parlamenti választáson sajnos a harmadik csatát vesztettük el. Az MKP-ra leadott szavazatok a Rozsnyói járásban nem csökkentek, de ez mire is volt elég? Ez az eredmény inkább politikai lövészárkunk megtartását jelenti és nem előremozdulását. Sokat dolgoztak jelöltjeink, segítőik és aktív párttagjaink. Meglátogattuk szinte mindegyik településünket a járásban, találkoztunk választóinkkal. A hangulat enyhén bizakodó volt, de legnagyobb ellenfelünknek mégis a közöny bizonyult. Ezt nem tudtuk eloszlatni. Véleményem szerint elsősorban nem a parlamenti politizálásra kell koncentrálnunk, hanem a közösségépítésre. A sikeres közösségépítés később elhozhatja a parlamentbe való bejutást is” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Porubán Ferenc, az MKP rozsnyói járási elnöke.
Tudniillik a magyar párt szakadása óta, 2009-től a Rozsnyói járásban az MKP folyamatosan erősödik, míg a Most-Híd jelentősen gyengül. Bár még mindig több választó polgárt tud megszólítani a polgári párt, de a rohamosan asszimilálódó járásban ez teljesen érthető. A járásban azonban lassan letisztul, hogy mennyien élik meg valóban és vállalják fel magyarságukat, rendelkeznek erős identitástudattal és támogatják a magyarokat képviselő pártot.
A számok ezt bizonyítják:
Ha megnézzük az egyes magyarlakta településeken a szavazatok alakulását, az is érdekes képet mutat. Egyrészt láthatjuk, melyik településen hogyan alakult a három parlamenti választások alatt a szavazatok aránya az MKP és a Most-Híd között, valamint kitűnik az is, hogy a Most-Híd szinte csak a magyarok által lakott településeken tud szavazatokat gyűjteni a járásban. Az egyéb községek oszlopban (melyek a járás maradék települései – 30 -, ahol a magyarok száma nem éri el a 10 %-ot sem) található szavazatok aránya elenyésző a magyarok által lakott településeken elértekhez képest, mely ennek ékes bizonyítéka. Az MKP a járásban csak a magyarok által lakott településeken tud szavazatokat elérni, az egyéb községekben elvétve egy-egy szavazó bukkan elő, illetve az általuk komisszióba kiküldött tag szavazata mutatkozik meg a község választási adatai között.
Beke Beáta, Felvidék.ma
