Tóth László költő, író, műfordító, szerkesztő volt a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola vendége március 16-án. Az író-olvasó találkozón négy alsó tagozatos és egy felső tagozatos osztály vett részt. A tanulók az elmúlt hetek rendhagyó irodalomóráin, illetve napközis foglalkozásokon megismerkedtek Tóth László Az ellopott nagymama és további régi-új mesék című kötetének számos történetével. A találkozó elején a 2. A, a 4. és az 5. osztály tanulói néhány verset adtak elő a szerző 2005-ben napvilágot látott Minden olyan furcsa című gyermekverskötetéből.
Tóth Lászlótól többek között megtudtuk, hogy első alkalommal jár Csallóközaranyoson, és nagyon várta már a találkozást a legfiatalabb olvasóival. Gyermekverseket szerkesztői ösztönzésre, Zalabai Zsigmond biztatására kezdett írni a hetvenes évek második felében, amikor a gyermekei a legfogékonyabbak voltak a mesék jelentette csodák befogadására. „Verseim, meséim szinte mindegyike velük – mintegy alkotótársakkal – együttműködve, rájuk figyelve született meg.” Elmondta, hogy első gyermekeknek szóló kötete Ákombákom címmel 1980-ban látott napvilágot a Madách Könyvkiadó gondozásában. Érdekessége, hogy lányait teszi meg főszereplőnek a mesés kalandjátékban, amelynek kezdetén Ripsz és Ropsz csak úgy ripsz-ropsz lelépnek a tábláról, s ha meglógnak is, mindezt nem nyomtalanul teszik, hiszen a fantázia Ákombákom birodalomban, a csodák földjén később rájuk is talál, s az olvasók megismerkedhetnek a két rajzolt csibész, valamint a mindig bűbájos Kiskata és Julijul hol izgalmas, hol meg derűs kalandjaival, varázslataival és csínytevéseivel. További érdekessége a kötetnek, hogy az illusztrációkat Varga Lajos képzőművész és az akkor éppen nyolcesztendős kisfia, Varga Gábor készítették közösen.
Ebben a tekintélyes gyermekirodalmi életműben különleges fénnyel ragyog A boszorkány porszívója című meseregény, amelyet két kiadásban is kézbe vehetünk. Először az Ister és a Kalligram közös kiadásában, 2004-ben, Tettamanti Béla illusztrációival, majd 2013-ban ennek újrafésült változatát a Méry Ratio is megjelentette Fodor Miklas Veronika rajzaival. Mint most megtudtuk, Tóth László ezt már a nyolcvanas években elkezdte írni, így bő tizenöt év szükségeltetett hozzá, hogy végül befejeződjön és napvilágot lásson.
„Kiderült” továbbá, hogy a gyermekvers is vers, az is ugyanúgy születik, mint általában a versek, ugyanazok a szabályok, törvényszerűségek, jellegzetességek illeszthetők hozzájuk is. „Itt is valamilyen ritmus, zene vagy kép sejtelme keres formát magának, s ha ehhez éppen a gyermekverset találja megfelelőnek, akkor gyermekversként fog a világra jönni, testet ölteni” – mondta Tóth László. Szó esett a kétszázötven népi találós kérdésből összeállított kis fordítás-gyűjteményről, amely Hat nyúl egy zsákban címmel 2009-ben jelent meg a Madách-Posonium Kiadónál, valamint a népmese-feldolgozásokról is, amelyek a Szélördög (1991), A Zöld Vadász (2002) és a tizenhárom tündér- és varázsmesét tartalmazó A próbára tett királyfi (2006) című könyvben jelentek meg. Tóth László egyre szélesedő és mélyülő gyermekirodalmi munkásságában ugyanis a saját ihletésű, eredeti munkák mellett mind fontosabb szerepet játszanak a feldolgozások, mind tudatosabb az a törekvése, hogy a 21. század eleji gyermekek számára is elérhetővé tegye az évszázados klasszikus magyar népmesekincset.
A találkozó végén sem volt könnyű dolga az írónak, hosszú sor kígyózott az asztalig, ahol örömmel dedikálta a tanulók kedvenc olvasmányává lett Ellopott nagymamát.
Z. Németh István, Felvidék.ma
A szerző felvételei az eseményről ITT>> tekinthetők meg.
