Számos régi magyarországi és erdélyi aranypénzt is tartalmaz az az egyedi éremgyűjtemény, amely szerda óta látható a közép-morvaországi Olmütz honismereti múzeumában.
Az összesen 352 érméből álló gyűjteményt, amely szakmai körökben „uničovi aranykincs“ néven ismeretes, 1911-ben találták meg az Olmützhöz közeli Uničov településen, az egykori Akasztófadombon.
Az Akasztófadomb titkos története
A felbecsülhetetlen értékű lelet egyik fele a megtalálóé, a másik pedig a telek akkori tulajdonosáé lett. Minden darabját azonban még az osztozás előtt szakértők átvizsgálták és ismereteiket lejegyezték. Míg a telektulajdonost megillető érmek sorsa ismeretlen, addig Petr Petřík téglagyári munkás, a maga részét eljuttatta az olmützi honismereti múzeumba. Ez a 176 érme látható a mostani, Az Akasztófadomb titkos története címet viselő kiállításon, amely rendkívüli biztonsági intézkedések közepette június 5-ig látogatható.
Luxemburgi Zsigmondtól Habsburg Mátyásig
Az uničovi aranykincs a mai Cseh Köztársaság területén eddig feltárt egyik legértékesebb aranytárgylelet. A színaranyból vert pénzérmék legrégibb darabjai Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király (1387-1437), a legújabbak pedig Habsburg Mátyás (1608-1619) német-római császár és magyar király uralkodásának korából származnak. A kiállított érmék mintegy 25 százaléka Magyarországon és Erdélyben vert aranypénz. Az Oszmán birodalomban és a Baltikumban vert aranyérmék mellett számos cseh, sziléziai, osztrák vagy a Rajna-menti német tartományokban vert érme is látható a kiállításon.
Mesés kincsek az akasztófa tövében
„Az uničovi aranykincs rendkívül értékes és ritka, mert hű képet ad a 17. század eleji európai pénzforgalomról. Mind a 352 színarany pénzérmét megvizsgálták, és értékelték, ami szintén egyedi, mert az esetek többségénél a leletek egy része mindig eltűnt“ – mondta Filip Hradil, a kiállítás kurátora újságíróknak. Szakértők szerint a lelet tulajdonosa nagyon gazdag ember lehetett, mert a 17. század elején ennyi pénzért egy nagy polgárházat lehetett venni a városban.
Az uničovi Akasztófadombon (Šibeník) a 18. század második feléig állt az akasztófa. Történészek egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogy miért éppen egy ilyen szokatlan helyen rejtették el a kincset. Feltételezik, hogy valamiféle kapcsolat lehet az akasztófa és a kincs között, de eddig semmiféle erre utaló dokumentum nem ismert.
