A szlovákiai éttermekben felszolgált baromfihús majdnem 90 százaléka külföldről származik. Az iskolai éttermekben valamivel alacsonyabb, 82 százalék ez az arány. A baromfitenyésztők a közbeszerzési pályázatok módosítását sürgetik.
Katasztrofális helyzet az éttermekben
A szlovákiai boltok pultjain található baromfihús 38 százaléka hazai. Az éttermekben és az üzemi étkezdékben asztalra kerülő baromfihúsnak már csak az egytizede szlovákiai eredetű. Riasztó a helyzet az iskolai étkezdékben is, a felmérések szerint itt 18 százalék az ellenőrzött hazai baromfihús aránya.
Egy átlagos csirkecomb körülbelül 250 grammos, a csirkemell a baromfi súlyától függően 200-300 grammos. A szakácsok azonban sokkal nagyobb darabokkal is találkoznak. „Van, hogy egy csirkecomb 750 grammot nyom, de vajmi köze van a minőségi húshoz” – osztotta meg tapasztalatait az egyik szakács a közösségi hálón elindított ankét keretében.
„A szlovákiai hús íze finomabb, de dolgozni is jobb vele” – mondja egy másik szakács, aki már 600 vagy 800 grammos csirkemellel is találkozott a konyhájában. Ez a súly azonban csak úgy érhető el, hogy vizet és adalékanyagokat fecskendeznek a húsba. A folyamatot úgy végzik, hogy betonkeverő-szerű gépekben alámerítik a húst, és utána még hozzáadnak néhány foszfátot is, hogy megkössék a folyadékot. Ráadásul például a Brazíliából importált húst már eleve úgy hozzák be, hogy tartalmaz kukoricaolajat és sót is.
Talán a tulajdonosokat kellene megkérdezni, miért kényszerítik a szakácsokat, hogy ilyen másodosztályú alapanyagokból főzzenek. Az ok több szakács szerint is ugyanaz: az ár. A hús súlya az étlapokon nyers állapotban van feltüntetve, s az éttermek tulajdonosai azzal már nem törődnek, hogy az elkészített hús gyakran csak feleannyit nyom.
Botrányosan rossz minőség
Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének (ÚHS) igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy az ismeretlen eredetű hús fogyasztásával veszélynek tesszük ki magunkat. Számos élelmiszerbotrányra is emlékeztet, amelyek megingatták a külföldi baromfipiacot.
„Ismert például a morvaországi botrány, ahol rákkeltő polifoszfátokat tartalmazó lengyel baromfihúst árultak. Lengyelországban pedig nemrégiben robbant ki a magas dioxin-tartalmú biotojással kapcsolatos botrány” – sorolja Molnár. A friss baromfihús azonban semmilyen adalékanyagot nem tartalmaz. Molnár szerint nyilvánvalóan felvizezett húsról volt szó.
A polifoszfátok hosszabb ideig tartó fogyasztása csontritkulást okoz, a dioxinok pedig csökkentik a termékenységet és az ellenálló képességet. A gyerekekre azonban még károsabb a hatásuk.
Több hazait az iskolákban
Első látásra úgy tűnhet, hogy az iskolai étkezdék újjáéledtek, ám ennek az ellenkezője igaz. Az iskolai konyhákban ugyan új receptek alapján és egészségesebben főznek, de még mindig olyan húst használnak, amely nem feltétlenül veszélytelen.
Bár a lengyel baromfi általában jó minőségű, annak, amit hozzánk hoznak, a 99 százaléka nem minőségi áru. A baromfitenyésztők szerint az alacsony ár azt jelenti, hogy valami olyanon spóroltak, ami fontos lenne.
Mint már említettük, az iskolai étkezdékben használt baromfihús 82 százaléka külföldi. Bár az étkezdék védekezhetnek azzal, hogy szlovákiai szállítóktól vásárolnak, a hús mégsem feltétlenül hazai eredetű. „Szlovákiában jelenleg 46 olyan üzem van, amely külföldi baromfihús csomagolásával foglalkozik. És több raktár és nagyáruház kizárólag külföldi húst árusít” – jelentette ki Molnár, aki szerint a megoldás a közbeszerzés módosítása lehetne. A beszállító pályáztatása során ugyanis az ár játssza a főszerepet.
A szlovákiai szállítók pedig nem képesek felvenni a versenyt az olcsó külföldi hússal. A baromfitenyésztők ezért azt szeretnék, ha a hazai származású baromfi a pályázat feltétele lenne. Az is megoldás lehetne, ha a baromfihús közbeszerzése külön történne.
(Felvidék.Ma/Aktuality.sk)
