Jedlik Ányos bencés szerzetestanár, a magyar fizikusok egyik legkiválóbbja és példaképe. Az utókor ennyi év távlatából sem feledkezik meg a tudomány csendes és alázatos művelőjéről. Jedlik örökségét ápolva immár 14. alkalommal került megrendezésre a Jedlik Ányos vetélkedő 2016. május 20-án Szímőn, a Károlyi Házban. A rendezvény fő támogatója és védnöke a szímői Jedlik Társaság és Szímő község önkormányzata volt. A vetélkedő a Jedlik Ányos Alapiskola és a CSEMADOK helyi alapszervezetének közös együttműködésével valósult meg.
A verseny tárgyköre: Jedlik Ányos élete, munkássága és találmányainak ismerete volt. A verseny fő szervezői Lóthi Blanka igazgatónő, Kaderábek Péter biológia-kémia szakos tanár és Kantár Éva, a Csemadok elnöknője sokat fáradoztak azért, hogy a vetélkedő sikeresen megvalósulhasson. A vetélkedő célja minden évben egyrészt a falu híres szülöttje és az iskola névadója előtti tisztelgés, másrészt a hagyományokat megőrizve és a nemzeti öntudatot erősítve új kapcsolatok kiépítése, a meglevő kapcsolatok megerősítése, és egyúttal az iskola és a falu hírnevének az öregbítése.
Ebben az évben a vetélkedő menete kicsit eltért a hagyományoktól, hiszen nem az alapiskolás tanulók versenghettek egymással, hanem – leszámítva a helyi alapiskola csapatát – a középiskolás diákok. Visszatekintve a vetélkedő elindításának időszakára, hajdan ezt a vetélkedőt a Levédia kör tagjai középiskolásoknak szervezték meg. Idővel alakult át alapiskolás versennyé, mely során nem csak Jedlik életútja volt végigkövethető, hanem a tanulók összemérhették elméleti és gyakorlati tudásukat a természettudományok terén is. Ebben az évben a szervezők igyekeztek a régión belül minden magyar tanítási nyelvű középiskolát megszólítani, melyek közül hat iskola fogadta el a meghívást: az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium – ők két csapattal érkeztek, az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola, a komáromi Műszaki Szakközépiskola, a komáromi Mariánum Egyházi Iskolaközpont, a gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola és a nagymegyeri Corvin Mátyás Gimnázium, de sajnos ők betegség miatt végül nem tudtak részt venni a vetélkedőn. A legfiatalabb, helyi csapatot is beleszámítva hét csapat indult el a nagy megmérettetésen. A vetélkedő során a versenyzőknek négy feladattal/teszt, kvíz, puzzle, keresztrejtvény/ kellett megbirkózniuk, és bebizonyítaniuk, hogy mennyire ismerik a híres tudós életét és munkásságát. A diákok nem csak az elméleti tudásukat mérhették össze, hanem egyéb készségeiket és jártasságaikat is próbára tehették. A feladatok megoldásakor, melyek végigvezették őket Jedlik életútján, az elméleti tudáson kívül szükség volt még egy kis kreativitásra, szemfülességre, gyors észjárásra és nem utolsósorban logikus gondolkodásmódra is. Az egyes feladatok teljesítését a zsűri pontozással értékelte az előre megegyezett pontszámok szerint.
Minden csapat egy külön feladattal is készült, mely során prezentáció formájában egy magyar természettudóst kellett bemutatniuk Jedlik kortársai közül. Ez a feladat nem számítódott be a versenyfeladatok pontozásába, de a zsűri, a jelenlevő vendégek és a csapatokat kísérő pedagógusok szavazhattak az általuk legérdekesebbnek tűnő prezentációra. A legtöbb szavazatot kapó csapat tagjai különdíjban részesültek.
A tanulók versengését öttagú szakmai zsűri kísérte figyelemmel. A zsűri tagjai között helyet foglalt Bób János polgármester úr, aki a szímői Jedlik Társaság elnöke, Baksa Péter nyugalmazott középiskolai tanár úr Győrből, a szímői születésű Szapu György úr – Jedlik leszármazott Tatabányáról. A zsűri elnöki tisztségét Varga Lajos úr, a Magyar Szikvízgyártók Jedlik Ányos Lovagrendjének elnöke töltötte be. Az elnök úr szakmai előadóként is jelen volt, hiszen neki köszönhetően bővebben megismerkedhettek a résztvevők a szódavízgyártás történetével és egy csodálatos kiállítást is megtekinthettek a terem hátsó részében. A kiállított palackok és szódavízgyártó készülékek a lovagrend saját gyűjteményét képezik. A vetélkedőnek másik szakmai előadója Morovics László úr volt, aki a Szlovák Műszaki Egyetem Megmunkálási és Alakítási Tanszékének a docense, s már másodízben látogatott el Szímőre. A tanár úr a háromdimenziós szkennelés rejtelmeibe kalauzolta el hallgatóságát, valamint a zsűri tiszteletbeli tagjaként is figyelemmel kísérte az eseményeket. A vetélkedő nem mindennapi helyszínen zajlott, hiszen a diákok Illés Béla, helybéli fafaragó művész kiállított szobrai között versenyezhettek. A művész úr nemes felajánlásának köszönhetően az iskola tavaly Jedlik Ányos csodás mellszobrával gazdagodott, mely ünnepélyesen a természettudományi vetélkedő megnyitóján lett átadva és felavatva. A vetélkedőnek otthont adó Károlyi Ház kiállítótermében egy Szímőről készült fotókiállítást is meg lehetett tekintenteni. A tudományos előadások után került sor a kiértékelésre.
A képzeletbeli dobogó első fokára nem kis meglepetést okozva a vetélkedő legifjabb diákjai, a Jedlik Ányos Alapiskola tanulói állhattak fel, akik kimagasló pontszámot értek el, s ezzel nem kis elismerést vívtak ki maguknak. Melléjük társulhatott az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium I. csapata, a harmadik helyen két csapat végzett megosztva, mégpedig az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium II. csapata és az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola csapata. A vetélkedő különdíját a komáromi Mariánum Egyházi Iskolaközpont tanulói vívták ki maguknak Bolyai János életét és munkásságát bemutató prezentációjukkal. A különdíjasoknak az alapiskola igazgatónője a vetélkedő tiszteletére készült Jedlik emlékbögréket nyújtotta át , Baksa Péter tanár úr felajánlásának köszönhetően a diákok értékes könyvvel is gazdagodtak, valamint a Magyar Szikvízgyártók Jedlik Ányos Lovagrendjének elnökétől csodálatos Jedlik emlékérmet vehettek át. A helyezést elért tanulók oklevet és értékes könyvjutalmat is kaptak a zsűritől, de egy csapat sem távozott üres kézzel. A többi diáknak, az őket felkészítő tanároknak és a zsűri tagjainak is emléklappal és ajándékkal lett megköszönve a részvételük és munkájuk.
„Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget.Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.“ Jedlik pedig élt a kora adta lehetőségekkel. Emlékezzünk rá a magyar tudományba vetett hittel és szeretettel!
