Augusztus 4-én mutatták be a sajtó képviselői számára azt a négy új alkotást, amely a Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című időszaki kiállítást gazdagítja.
A másfél évtizede elhunyt Fiedler Ferenc Kassán született, és kiemelkedő tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Ötévesen olajfestékkel vászonra festett, tíz esztendősen pedig az alakuló Benczúr Körben állították ki alkotásait a felnőtt művészek között. A harmincas években már a Szépművészeti Múzeum vásárolta képeit, tizenhat műalkotása jelenleg is a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.
Fiedler Ferenc alkotása Fotó: Ladó Balázs/Felvidék.ma
Az ötvenes évek elejétől a Párizsi Iskola tagja, Chagall, Miró, Braque barátja, a Galerie Maeght kollektív kiállításain jelennek meg képei az említett művészek alkotásaival közösen. Fiedler jelentőségét a nemzetközi művészeti életben jól mutatja, hogy 2012-ben New Yorkban egyedüli európaiként szerepel a Jackson Pollock, amerikai absztrakt expresszionista festőművész születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállításon.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a sajtóesemény megnyitóján elhangzott rövid köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy 1956-ot direkt nem egy hadtörténeti, vagy politikatörténeti tárlat keretében kívánták bemutatni, hanem egy művészeti kiállítással szerették volna felidézni a forradalom emlékét.
„A nagybátyámnak nagyon fontos volt az 1956-os forradalom, mert abban bízott, hogy hazatérhet Magyarországra és visszakaphatja magyar állampolgárságát, amit azért vettek el, az volt minden bűne, hogy 1948-ban nem tért haza” – mondta el a sajtó képviselőinek Fiedler Péter, a művész unokaöccse. – „Itthon lakott az édesapja, az édesanyja és a testvére, és nagy-nagy izgalommal követte a forradalom eseményeit. Ezeken a képeken, amelyek most kiállításra kerültek, nagyon érzékelhető az a feszültség, az az izgalom, ami a nagybátyámban zajlott le 1956 kapcsán.”
Fiedler Péter, a művész unokaöccse Fotó: Ladó Balázs/Felvidék.ma
Fiedler Ferenc expresszionista stílusban festett, nem használta a hagyományos festészet eszközeit, mint például az ecsetet, helyette inkább vésővel dolgozott, és minden olyannal, ami a hagyományos festészetben nem szokványos. – „Nem szeretett a műveinek címet adni, mert mindenkitől azt várta el, hogy gondolkodjon, elmélyüljön” – tudtuk meg Fiedler Pétertől.
A Magyar Nemzeti Múzeum tárlatát november 13-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
