A napokban az egész Csallóközben véget ér az esőzések miatt kissé elhúzódott aratás. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke szerint az idén az időjárás jobban kedvezett a gabonatermelőknek, hiszen elegendő csapadék hullott, így természetes úton biztosított volt a föld kellő nedvessége.
„A tavalyihoz képest esetenként akár 30 százalékkal is több gabona termett az idén. A Dunaszerdahelyi járásban az őszi búzából, amelyet 20 900 hektáron termesztettek, átlagosan 6,6 tonnás lett a hektárhozam. Ennek eddig a 90 százalékát aratták le. Árpát 6 522 hektáron vetettek az idén, és már 97 százalékban betakarították. A terméshozama pedig 6,2 tonnás. Repcét 5150 hektáron termesztettek, 3,4 tonnás terméshozammal” – nyilatkozta portálunknak az elnök.
Amilyen jó lett a terméshozam, olyan rosszul alakulnak a felvásárlási árak. Évek óta visszatérő „forgatókönyv”, hogy amikor végre a gazdák is örülhetnének a gazdag termés okozta többletbevételnek, a gabona ára zuhanórepülésbe kezd.
„Most a legjobb minőségű gabonát is csupán 110-130 euróért vásárolják fel, a takarmánygabonáért pedig 80-90 euróért fizetnek. A „rossz” vételáraknak több okuk is van. Az egyik legfőbb, hogy az állatállomány mára nagyon lecsökkent Szlovákiában. Valaha 2,5 millió sertést tartottak az országban, ma mindössze 600 ezret. Ha ezt sikerülne újra fellendíteni, az árak is felfele mozdulnának. Csökkentek az árak azért is, mert többlet van gabonából. A tavalyiból is van még bőven a raktárakban. Ezt a felesleget valahol mihamarabb értékesíteni kellene. Erre bizonyára léteznek uniós lehetőségek is. Ha olyanok lennének a felvásárlási áraink, mint három-négy évvel ezelőtt – amikor kis terméshozam volt, és az élelmiszerbúzáért 160 eurót fizettek –, akkor most egy erős gazdasági évet tudhatnának magukénak a gazdálkodók” – vélekedett Patasi Ilona. Hozzátette azt is, hogy az idén kukoricából is jó termést, 10 tonna körüli hektárhozamot várnak, ami bizonyára megint alacsony felvásárlási árakat fog generálni.
Patasi Ilona örül annak, hogy sok fiatal szeretne mezőgazdasággal foglalkozni (Fotó: B. Vida Júlia)
A gabona értékesítése az idén, a felsorolt okok miatt, nem lesz egyszerű. Sokan azonnal az aratás után eladják, megszabadulnak tőle, mások raktárba viszik és a kedvezőbb árakra várnak. Az agrárkamara vezetője negatívumként említette azt is, hogy a földművelés költségei állandóan emelkednek és még mindig nagyon sok gazdálkodó ki van téve annak, hogy nem tudja saját maga megalapozni a gabonatermesztést, vagyis nincs miből megvásárolnia a vetőmagot, a műtrágyát és a vegyszereket. Ezek költségeit általában valamilyen forgalmazó megelőlegezi neki, és amikor a terményeladásra kerül a sor és fizetniük kell, akkor derül ki, hogy 15-20 százalékkal emelkedtek az áraik. Amikor viszont a termény, a búza vagy az árpa árát kellene meghatározni, akkor azzal érvelnek, hogy mivel nem kell senkinek a gabona, ezért csak olcsón tudják felvásárolni tőlük. A gazdáknak tehát mindenképpen az lenne az ideális, ha akkor tudnák megvenni a műtrágyát, a vegyszereket, amikor arra szükségük van, mégpedig piackutatást végezve, a legolcsóbb helyen.
„A mai gazdáknak bizony már jó üzletembereknek is kell lenniük, és fontos, hogy terményeiknek legyen piacuk. Amikor vetni készülnek, már tudniuk kellene, mennyit és kinek termelnek. A Fiatal Mezőgazdász programot tavaly hirdették meg és nagy örömünkre nagyon sok fiatal szeretne mezőgazdasággal foglalkozni. Ha ehhez rendelkeznek bizonyos alapokkal – termőfölddel, mezőgazdasági eszközökkel, szülői háttérrel –, akkor van esélyük arra, hogy sikeresek legyenek. Ez egy olyan ágazat, ahol a nulláról bizony már nem lehet elindulni. A mezőgazdaság egyébként nehezen kiszámítható, az időjárás is meghatározó benne, de a föld még mindig egyfajta biztonságot nyújt. Ezért kell arra törekedni, hogy a helyiek jussanak hozzá. A termőföld hosszú távra a legjobb befektetés, hiszen élelmiszerre mindig szükség lesz. Nagyon úgy tűnik, hogy az utókornak a föld nyújtja a legnagyobb biztonságot” – mondotta a mezőgazdasági szakember annak kapcsán, hogy mi a sikeres mezőgazdasági vállalkozás titka és miben bízhatunk a jövőt illetően.
