„Hogyan tovább, Európa? Az iszlamizáció árnyékában” címmel szeptember 3-án beszélgető-délutánra került sor az érsekújvári MKP és Csemadok szervezésében a Csemadok székházban. A beszélgetés résztvevőit – Csáky Pál európai parlamenti képviselőt, Gulyás Gergelyt, a magyar Országgyűlés alelnökét és Vincze Lórántot, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnökét – Nagy Dávid kérdezte.
A beszélgetőtársak három témakört jártak körül, az első körben az aktuális európai eseményekre reagáltak, az európai parlamenten belüli hangulatot, illetve azt boncolgatták, mi változott meg Brüsszelben a merényletek után, valamint a magyar kormány, illetve a FUEN álláspontját elemezték.
Ebben a kérdéskörben Csáky Pál elmondta: Európa mára szellemileg kiüresedett, elveszítette azt a képességét, hogy az igazán nagy kérdésekre válaszokat tudjon adni. Csáky szerint ebben nem egyformán hibás a kontinens nyugati és keleti fele. A Visegrádi Négyek reakciói a migránsválsággal kapcsolatban felgyülemlett problémahalmazra életszerűbbek, mint Nyugat-Európa válaszai. Csáky szerint a nyugat-európai közvélemény is egyre inkább arrafelé szorítja a nyugat-európai politikai elitet, hogy korrigálják az irrealisztikus véleményeiket.
Gulyás Gergely és Vincze Lóránt (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)
Kelet-Európa jobban reagált a migránskérdésre
Gulyás Gergely szerint a magyar kormány álláspontja a migránsválság kérdéséhez kellően karakteres. Ő is úgy véli, hogy Kelet-Európa lényegesen jobban reagált erre a problémára. A nyugat-európai politikai elit Gulyás szerint a saját maga által keltett politikai korrektség foglyává vált. „Nem a saját többségi társadalmaiknak megfelelő módon reagált a kérdésre, s most ott tartunk, hogy a saját állampolgáraik mindennapjaiba avatkozott be ezzel a kérdéssel” – mondta a parlamenti alelnök.
Vincze Lóránt a beszélgetés első körében a FUEN szervezetet mutatta be a hallgatóságnak. Mint mondta, a FUEN az őshonos nemzeti kisebbségek, illetve őshonos etnikai csoportok legnagyobb európai ernyőszervezete, amelyhez 89 után a kelet-európai szervezetek is csatlakoztak. Szlovákiából az MKP a FUEN tagja.
Vincze szerint bevándorlás kérdésében a FUEN-nek még nincs kiforrott álláspontja, törésvonal van a nyugat-európai és a kelet-európai tagszervezetek közt. A nyugat-európai szervezetek ugyanis úgy vélik, nem rossz, ha bevándorlók érkeznek ide, csak meg kell nyerni őket, hogy a mi nyelvünkön beszéljenek. A kelet-európai szervezetek viszont – ahol még sok a megoldandó kérdés, számos probléma van például Görögországban vagy a volt szovjet tagállamokban – úgy érzik, a migránskérdés elvonja a figyelmet az ő problémáik megoldásáról. Vincze szerint a FUEN az európai őshonos kisebbségek érdekeit védi, azokat képviseli, s ha Európa befogadja a bevándorlókat, azoknak integrálódniuk kell. „Azok azonban semmiképpen sem említhetők egy lapon az európai őshonos kisebbségekkel” – fogalmazott a FUEN elnöke.
Csáky Pál európai parlamenti képviselő a beszélgetésen (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)
Nyugat-Európában eltorzult a kisebbség fogalma
A beszélgetés második témaköre a bevándorlók és az őshonos kisebbségek szembenállásának kérdését járta körül. Csáky szerint a kisebbség fogalommal kapcsolatban van egy nagy probléma Európában, mégpedig, hogy teljesen eltorzult. „Nyugat-Európában a kisebbség fogalom alatt ugyanis szinte kizárólag a szexuális kisebbségeket, illetve az újkori kisebbségeket (bevándorlókat) értik. A migráció negatívan befolyásolja az őshonos kisebbségek helyzetét is, mivel a bejöttekkel sok a probléma, ami azt váltja ki a többségből, hogy a kisebbségekkel vigyázni kell, mert az gyúanyag” – fogalmazott Csáky.
Az európai parlamenti képviselő szerint nem az a megoldás, hogy a más földrészeken kialakult problémákat úgy oldjuk meg, hogy áttelepítjük onnan ide az embereket, a problémákat ott, helyben kell megoldani. „Európa a legkisebb kontinens, egyébként sem férnének itt el. A németországi hivatalos adatok szerint a tavaly bevándoroltaknak csupán 2 százaléka jogosult a menekültstátusra. Nem beszélve arról, hogy azoknak az országoknak sem jó, ha eljönnek onnan az első vonalbeli emberek, mert nem marad, aki működtetni tudja az országot” – jelentette ki Csáky.
Az EP-képviselő utalt arra is, hogy Merkel német kancellár nemrégiben kijelentette, a multikulturalizmus német modellje, amely szerint különböző kultúrák harmonikusan élhetnek egymás mellett, megbukott. De Csáky szerint nem működik a francia modell sem, amely a beolvasztáson, sem pedig a brit modell, amely a mikrotársadalmak elkülönült egymás mellett élésén alapszik. „Európát mi magunk üresítjük ki – biológiai értelemben is” – jelentette ki Csáky hozzáfűzve, nemrégiben a liberális ATV egyik beszélgetésében az ugyancsak liberális nézeteket valló Nádas Péter író mondta Friderikusz Sándor ama kérdésére, hogy mi a gond Európával: az, hogy a muzulmánoknak van istenük, az európai keresztényeknek már nincs.
Gulyás Gergely szerint a sikeres integrációról még a már őshonos kisebbségnek számító cigányság esetében sem beszélhetünk, azaz a bevándorlók integrációja ugyancsak kérdéses. A menekültstátuszt a genfi egyezmény pontosan szabályozza, mondta az országgyűlés alelnöke, „az azonban nem létezik, hogy a menekült kiválaszt a világon egy országot, ahol élni akar, a menekült befogadása a legközelebbi államra vonatkozik”. Gulyás szerint, ha az Unió elfogadja az anarchiát, akkor ennek a kérésnek nem lesz megoldása.
A beszélgetés hallgatósága (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)
Európa árnyékban van
A harmadik kérdéskörben azt járták körül a beszélgetőpartnerek, mi lehet a további lépés, hogy Európa kikerüljön ebből a helyzetből, amelybe – főleg a nyugat-európai politikai elitnek köszönhetően – bemanőverezte magát.
A FUEN elnöke egy hasonlattal élve úgy fogalmazott, Európa a tűző nap elől bemenekült az árnyékba, s azt reméli, hogy a dolgok majd valahogy megoldódnak. „Európa valahogy jó abban, hogy elhallgassa a nyilvánvaló tényeket, és késik a válaszadással” – jelentette ki Vincze Lóránt, hozzáfűzve Brüsszel ebben a nagy nyitottságában nem veszi észre, hogy egy olyan népesség vetette meg ott a lábát, amely a születések számában jóval megelőzi a helyieket.
Gulyás Gergely parlamenti alelnök szerint a nyugat-európai országok gazdasági teljesítménye elérendő cél, de a nyugat-európai elpuhult életforma már nem az. Az Európa megmaradásáért folytatott társadalmi küzdelem Nyugat-Európában már ellazult, Kelet-Európában viszont még nem. Mint mondta, az elérendő cél a demográfiai és gazdasági növekedés Magyarországon.
Csáky Pál közép és hosszú távon nem látja igazán jónak a helyzetet. A demográfiai mutatók véleménye szerint nem fognak javulni, mert az európai ember önzővé és kényelmessé vált. Politikai szempontból úgy véli, a nyugat-európai politikusok rákényszerülnek, hogy korrekciókat hajtsanak végre a véleményeiket illetően, efelé nyomja őket a közvélemény megváltozása és a feszültség növekedése is. „Újra kell gondolni az európai biztonságpolitikát, sajnos azonban jelenleg még nem tartunk itt” – mondta a politikus, hozzáfűzve, az európai titkosszolgálatoknak is együtt kell működniük, de sajnos még ez sem reális Csáky szerint a keresztény civilizációnak is újra kellene fogalmaznia önmagát. „És Európának mindenképpen partnerre van szüksége, s a jelenlegi körülmények között csak Amerika jöhet számításba a valamilyen szintű együttműködés kérdése tekintetében” – fogalmazott az EP-képviselő.
