Magyarország kassai főkonzulátusa és a Csemadok Kassai Választmánya a Kaszárnya/Kultúrpark Alfa épületében szeptember 10-én délután vendégül látta a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált. Ennek keretében két, a közelmúlt történelmét bemutató film bemutatására került volna sor. A CineFest 13. évfolyama szeptember 9-e és 18-a között zajlik.
A rendezvény felett Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és Richard Raši, Kassa főpolgármestere vállalt védnökséget. Az érkező vendégeket Bitay Levente konzul üdvözölte. Kolár Péter, a Csemadok kassai alapszervezetének elnöke köszöntötte az érdeklődőket és felhívta a figyelmet a következő őszi kassai műsorokra.
A vendégeket Bitay Levente, konzul üdvözölte (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Ferencei Boglárka előadta Ignácz Rózsa Igazat játszottak című írását, mely az ’56-os események túlélőiről és halottairól szól. „És most elment igazat szólni, inaszakadtáig igazat üvölteni a parlament elé. Gyávának nevezett, mikor kértem, vigyázzon magára. A környékről már két anya tudja a biztos hírt, hogy az övé ottmaradt, ahol az istenítélet erejével szakadt ki az elfojtott szó a torkokon.
Este hat óra felé telefonálják meg, hogy él, látták: az a tömeg szétoszlott már, most egy másik emberár hullámai viszik valamelyik követség elé: beszélni, beszélni, szólni, igazat ordítani. Mire hazatámolyog, nincs emberi hangja. Nem kérdem: megtapogatom. Él. És akkor beesik az ajtón egy ember. Fuvart keres a fia holttestének. A jövő héten lett volna tizennégy éves.
A húszéves fiú megtántorodik. A volt tanítványa, Endrei Árpád tizennégy éves fiú hősi halott. Hős? De hiszen a kis Endrei, akit Muki néven ismer az egész vidék, csintalanabb, vásottabb, elszántabb kis kölyök volt, mint a Pál utcai fiúk összes srácai egybevéve; vakmerőbb és félelem nélkül valóbb, mint az Ifjú Gárda annyit propagált kispartizánjai. Sűrű kötésű, kék szemű kis magyar volt.” (…)
A bevezető után Ferencei Boglárka ´56 halottairól és túlélőiről olvasott fel megrendítő részeket Ignácz Rózsa művéből (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
„A Bakáts tér mögött, a Knézits utcai kórházban fekszik Muki. Az apja egy kéziszekéren most húzza az ebédlőasztalból készült koporsót, hogy beletegye, s külön sírba temethesse el. És nem lehet neki elmondani, hogy Mukit nem kell külön sírba temetnie, Muki belénk van eltemetve.”
Bíró Tibor, a Jameson CineFest igazgatója bemutatta rendezvényüket, mely 2004-ben indult. A fiatal alkotókat kívánták felkarolni, a bemutatott filmek 10-20%-a kerül a mozikba. 130 filmet vetítenek két alkalommal magyar és angol feliratozással. A belépés ingyenes. Mára már a legnevesebb filmfesztiválok mellett tartják számon őket. Az idei rendezvény végén Makk Károlyt tüntetik ki életműdíjjal.
A fesztivál névadó márkája mindenkit meginvitált egy pohárra (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Kollárik Tamás, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja és a Magyar Médiamecenatúra program koordinátora elmondta, ők a védnökei a CineFestnek. A rendelkezésükre álló 8 milliárd forintból 800 hazai alkotást támogattak, melyek több tucat díjat kaptak.
Utána A kor, amelyben éltünk című szlovák dokumentumfilmet néztük volna meg, de valamilyen műszaki hiba folytán ez lehetetlenné vált. Így csak A berni követ című filmet láthattuk, mely egy valódi esemény alapján készült. 1958. augusztus 16-án két Svájcba emigrált szabadságharcos Nagy Imre és társai kivégzése után pontosan két hónappal bejut a berni magyar nagykövetségre egy Gottwald nevű követségi alkalmazott mulasztása folytán.
Foglyul ejtik Marjai József nagykövetet, akire a későbbieknek nagy politikai karrier vár. Tettüket valószínűleg azért követik el, hogy a levert forradalomra és a megtorlásokra irányítsák a figyelmet. Ez sikerül. Egyikük meghal, másikuk rövid börtönbüntetést kap, majd szabadul.
Ezt a valós történetet dolgozta föl Köbli Norbert forgatókönyvíró, aki jelen volt a kassai vetítésen. A filmben a két szabadságharcos Koroknai Mihály nagykövetet (Kulka János) ejti foglyul. A vetítés után Köblivel Ráczkevei Noémi beszélgetett.
A forgatókönyvíró három munkáját is megfilmesítették, melyek az 1956 utáni korszakkal foglalkoznak. Mivel mindig is érdekelte a történelem, azért nyúl ilyen témákhoz. Most az Illés Béla sztálinista író által kitalált Guszev kapitányról ír forgatókönyvet.
A soha nem létezett Guszev 1849-ben átállt a magyarok oldalára. Emléktáblát kapott, utcát és városnegyedet neveztek el róla… Az első világháborúról kevés magyar film készült. Köbli most írt egy forgatókönyvet, mely a Piave mentén játszódik. Hősei hétköznapi emberek, akik egy öngyilkos küldetésben vesznek részt.
Magyarország egyik legismertebb forgatókönyvírója elmondta, őt a történet elmesélése érdekli. Jogi egyetemet végzett, majd filmkritikusként dolgozott. A munkája szerinte egy autodidakta folyamat. Sok filmet kell megnézni, sok forgatókönyvet és néhány szakmunkát el kell olvasni.
A sikeres forgatókönyvíró, Köbli Norbert személyesen is jelen volt az eseményen, vele Ráczkevei Noémi beszélgetett (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Szereplői nem feketék és fehérek, hanem „szürkék”. Törekvése, hogy úgy beszéljenek a vásznon, ahogy az életben. Szereti figyelni az embereket, amikor ezt nem tudatosítják. Voltaképpen a mozi is ilyen, a néző beül és nézi, mit csinálnak más emberek.
Amíg vannak jó rendezők, addig rendezéssel nem kíván foglalkozni. A rendezőt viszont körültekintően választja ki, hogy a vásznon az jelenjen meg, amit megálmodott. Csak akkor enged változtatásokat eszközölni, ha ezáltal az alkotás még jobb lesz. A rendező az orientációs pont. Mindenki elolvassa a forgatókönyvet, de az ő olvasata érvényesül.
A forgatókönyv egy dráma. Szeme előtt peregni kezd a történet. Mindenki főszereplő kíván lenni a filmjében. Az ő dolga, hogy valamennyien a helyükre kerüljenek. Akkor hiteles a mondanivalójuk. Amikor minden a helyére kerül, akkor kész a munka. Ehhez sitzfleischre van szükség, ahogy a németek mondják. Ülőkére.
Rendszerint reggel 9-től délután 5-ig dolgozik. Négy-öt oldalt ír naponta. Ha letelt az idő, akkor a mondat közepén hagyja abba. A legnehezebb másnap visszazökkenni ugyanabba a lelkiállapotba, hangulatba.
A berni követtel kapcsolatos megjegyzésre, hogy ebben az esetben nem tartotta magát a történelmi hűséghez, közölte, akkor hazudhatunk, ha egy nagyobb igazságot tudunk általa kimondani. Mivel nem tudni, ki lőtte le az egyik szabadságharcost a nagykövetségen, ezért nem Marjainak hívják a nagykövetet, hanem Koroknainak.
