Az iskolaügyi minisztérium a jövő évben 1,43 milliárd euróból gazdálkodhat majd. Ez az összeg két tételből áll össze 1,24 milliárd az állami költségvetésből, míg 191 millió euró a strukturális alapokból származik. A szakmai szervezetek keveslik az emelés mértékét.
Az idei 2016-as évi költségvetéshez képest nőtt az oktatásügyre, tudományokra, kutatásra és sportra szánt keretösszeg a 2017-es költségvetési tervezet szerint. Az állami tervezet számol a megnövekedett költségekkel, amely az idei őszi fizetésemelés következménye. A kiadási tételeket a duális oktatás bevezetése is növelte, de a sport területére is többet szán majd a kormány.
Az oktatási tárca szerint a költségvetés nagy részét a regionális iskolaügyre szándékoznak költeni. A tervek szerint 583 millió euróba kerülnek majd az iskolák. Ugyanakkor a speciális iskolák működéséhez, és az önkormányzat vagy az egyház által fenntartott iskolák, valamint a magániskolák működéséhez a belügyminisztérium is hozzájárul. A két minisztérium költségvetéséből összesen 1,69 millió eurót fordítanak az iskolákra, ami a 2016-os évhez képest 163 millióval több.
A felsőoktatásra 489 millió eurót fordítanak. A felsőoktatási intézmények a strukturális alapokból további 89,8 millió eurót kapnak a jövő évi tervek szerint. A tudomány fejlesztésére és a kutatásokra összesen 336 millió eurót fordít az állam. Az oktatási tárca hatáskörébe tartozik a sport is, ezt a költségvetési tételt is emelte az állam.
Ennek ellenére az oktatásügyi alkalmazottak elégedetlenek. A Szlovák Tanítók Kezdeményezése (ISU) azt követeli a kormánytól, hogy az oktatásra szánt költségvetési tételt 400 millió euróval emeljék meg. Erre a pénzre azért lenne szükség, hogy az iskolák közötti különbségeket kiegyenlítsék, ugyanis nagyok a felszereltségbeli különbségek az iskolák között. Ebből a forrásból emelhetnék a pedagógusok bérét is.
Az ISU után most az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke is bejelentette, tüntetni készülnek. Pavel Ondek a szakszervezet elnöke a Peter Plavčan oktatási miniszterrel folytatott tárgyalás után azt mondta: a tüntetés körvonalai nem távolodnak, hanem közelednek. Ondek elmondta: a minisztériumban folytatott megbeszélés nem a várt eredményt hozta, ezért október 12-én egyeztetnek a szlovákiai oktatás és tudományosság színvonalának emeléséért megfogalmazott nyilatkozat aláíróival.
„Úgy tűnik az oktatási minisztériumban megállt az idő. Semmi újat nem tudtunk meg. Éppen csak annyit, amiről ma tárgyalt a szaktárca és a költségvetési tételek emelését” – mondta Ondek a tárgyalás után. A szakszervezet vezetője szerint felháborító, hogy január elsejétől nem fog emelkedni az iskolaügyi alkalmazottak bére, beleértve a nem pedagógiai és a pedagógiai alkalmazottakat is.
Peter Plavčan azzal védekezik, hogy az előző évihez képest nőtt a minisztérium költségvetése. Ha a 207 millióhoz hozzáadjuk a belügyminisztérium költségvetéséből az oktatásra költött összeget, akkor 300 millióval több jut idén az iskolaügyre, mint tavaly – mondta Plavčan.
A pedagógusok és az állami hivatalok dolgozóinak bérét a pénzügyminisztérium 0,9 százalékkal emelné a jövő évben, a szakszervezetek szerint ez megalázó és nevetséges javaslat volt a kormány részéről. A szakszervezetek 10 százalékos béremelést követelnek a kormánytól. A hét elején ismét tárgyaltak a bérek emeléséről, a minisztérium ezúttal 23 eurós emelést javasolt. Ugyanakkor mindenki ezt az összeget kapná, attól függetlenül, milyen bértarifa szerint kapja a fizetését.
Gondot jelent, hogy a bértarifákat évek óta nem dolgozták át, ennek következtében a hivatalok alkalmazottai gyakran még a garantált minimálbér összegét sem kapják meg. Ez a probléma az oktatásügyben dolgozó nem pedagógiai alkalmazottak bérét is érinti.
Az oktatási és az állami alkalmazottak szakszervezete továbbra is azt követeli, hogy az állami szektor dolgozóinak bérét 10 százalékkal növeljék. Ezt az álláspontot fogalmazták meg a rendőrök is, akik szintén kilátásba helyezték, hogy készek tüntetni, ha nem kapnak megfelelő béremelést januártól.
A belügyminisztérium az ügyben még nem nyilatkozott, szerintük korai lenne, hiszen a tárgyalások a kollektív szerződésekről tovább folytatódnak. Egy alkotmányjogász szerint a rendőrök helyzetét nehezíti, hogy ők nem szüntethetik be a munkát, és csak szabadnapjukon tüntethetnek. Ennek ellenére a rendőr szakszervezet a tagjaival egy esetleges tüntetés megszervezéséről is egyeztetett már.
Megoldást jelenthetne, ha nyugati mintára minden szakszervezet egyszerre szüntetné be a munkát, de ehhez a szlovákiai dolgozóknak tudatosabbnak kellene lenniük. Amíg csak néhány szakszervezet néhány tagja tüntet, kétséges az eredmény.
