A Brexit óta először ültek össze az Európai Unió 28 tagországának állam- és kormányfői október 20-án Brüsszelben.
Az EU-csúcs első napjának főbb témái a migrációs válság és az oroszországi kapcsolatok kérdése voltak. A csúcstalálkozó a szír aleppói humanitárius válság árnyékában zajlik, amikor a kanadai kereskedelmi egyezmény fenyegető sikertelensége miatt az Európai Unió hírneve kerül veszélybe.
Az európai uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának első, csütörtöki napján az ebben a témában elfogadott zárónyilatkozatban hangsúlyozták, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a migrációs hullám, és különösen az Afrikából érkező bevándorlóáradat megfékezése, illetve a jogosulatlan menedékkérők visszaküldése érdekében. A dokumentum szerint a csúcsvezetők fontosnak tartják a Földközi-tengeren keresztül Olaszország felé irányuló migrációs hullám megfékezéséhez a migrációs származási és tranzitországokkal kötött partnerségi megállapodásokat, illetve a kiváltó okok helyben történő kezelését, például a belső menekültek támogatásával.
A helyzet tartós stabilizálása érdekében elengedhetetlen az Európai Unió és a Törökország közötti migrációs egyezmény teljes körű végrehajtása és az úgynevezett nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok további támogatása. Az uniós állam- és kormányfők kívánatosnak tartják a Törökországból a görög szigetekre érkező menedékkérők visszatoloncolásának felgyorsítását is – olvasható a zárónyilatkozatban.
A dokumentumban arra is felszólították a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésének felgyorsítása érdekében. Magyarország és Szlovákia ehhez a ponthoz különvéleményt fogalmazott meg. Az aláírók emellett kiemelték az uniós külső határok védelmének szükségességét, és ehhez fontos lépésnek nevezték azt, hogy október elején megkezdhette működését a közös uniós határ- és parti őrség.
Szlovákia alternatív javaslatot készít a kötelező kvóták helyettesítésére
A migráció témája már a szeptemberi pozsonyi informális találkozónak is a részét képezte. Robert Fico szlovák kormányfő arról is tájékoztatta a csúcstalálkozó résztvevőit, mennyire jutott az unió a szeptemberben elfogadott pozsonyi „útiterv” célkitűzéseit illetően, továbbá tájékoztatott a menekültpolitika alternatív reformjavaslatának munkálatairól is, amely a kötelező kvótarendszert helyettesítené. A javaslaton, amelynek bemutatását jövő hétre tervezik, az Európai Bizottsággal is együttműködnek.
Mivel az Európai Bizottság menekültpolitikára vonatkozó reformjavaslata nehezen talál támogatásra a tagországok közt, mert továbbra is tartalmazza a kötelező menekültkvótákat, Fico szerint uniós elnökségi tagországként kötelességük volt ebben a patthelyzetben valamit tenni, ezért terjesztik be alternatív javaslatukat. „A kvóták politikailag halott ügy, senki sem tartja tiszteletben, senki sem alkalmazza azokat, jogilag azonban élnek, mivel a belügyminiszterek döntése még mindig érvényes” – fogalmazott Fico, aki szerint Szlovákiának még mindig fontos a beadvány, amelyet a kvóták miatt nyújtott be.
Fico szerint mindegyik tagország hajlandó a szolidaritásra, de mindegyik más-más formában teheti meg azt. Amennyiben Szlovákiának sikerülne keresztülvinnie a kompromisszumos javaslatát a menekültpolitika reformjának kérdésében, az a szlovák elnökség sikere lenne. A kormányfő azt szeretné, ha a szlovák alternatív javaslat az Európai Tanács következő, decemberi csúcsán a politikai tárgyalások részét képezné.
A csúcstalálkozó előtt Fico Angela Merkel német kancellár asszonnyal is találkozott, aki támogatását fejezte ki a pozsonyi nem formális EU-csúcson született prioritásokat illetően. Robert Fico azt is kiemelte, hogy a szlovák elnökségnek sikerült ratifikálnia a párizsi klímaegyezményt és segítenie Bulgáriának a belső határainak védelmében. A CETA és a Kanada közti kereskedelmi egyezmény kapcsán megjegyezte, az unió nagyon közel áll a jóváhagyáshoz, és a végső döntés hamarosan megszülethet.
A CETA és Kanada közti kereskedelmi egyezmény
Az EU-csúcs pénteki napján az európai kereskedelmi politika volt terítéken, elsősorban a CETA (Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás) és a Kanada közti átfogó kereskedelmi egyezmény. Bár az egyezményt a CETA valamennyi tagországa támogatja, a múlt héten az aláírását leblokkolta a Vallon Regionális Parlament. Az Európai Bizottság igyekszik meggyőzni a vallonokat, hogy változtassák meg az álláspontjukat, és támogassák az egyezmény megkötését.
A csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy személyesen meghívta a kanadai kereskedelmi miniszter asszonyt Brüsszelbe, hogy a vallonok CETA-egyezménnyel kapcsolatos valamennyi kérdését tisztázzák. A vallon kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy bár előrelépés történt a CETA-val való tárgyalásokban, ám ez még nem elegendő a beleegyezéshez.
Csütörtökön, október 20-án este a vallon kormány rendkívüli ülése újfent elutasította az egyezményt. Ha nem sikerül egyezségre jutni, akkor nem születik meg a kereskedelmi egyezmény Kanadával, és a jövő hétre tervezett EU-Kanada csúcs is elmarad.
(Felvidék.ma/MTI, TASR)